Üzenetet kaptam a közjegyzőktől: ezzel a lépéssel rengeteg problémát elkerülhetsz!


Az új tanév küszöbén ismét felerősödött a lakáskereslet az egyetemi városokban, miközben az albérletek árai folyamatos emelkedésnek indultak. A bérbeadók egyre inkább odafigyelnek a bérleti jogviszony biztonságára, így sok esetben közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállalást kérnek a bérlőktől mint biztosítékot. Ez a megoldás nem csupán a kiköltözést, hanem az elmaradt bérleti díjak és rezsiköltségek gyors és jogszerű érvényesítését is lehetővé teszi, jelentősen csökkentve ezzel a későbbi jogi viták és hosszas pereskedések valószínűségét.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) arra hívta fel a figyelmet, hogy a bérleti szerződés megkötését érdemes alaposan megfontolni, mivel a sietős döntések később jogi konfliktusokhoz vezethetnek. A bérbeadók jellemzően két- vagy háromhavi kauciót kérnek, hogy biztosítékot nyújtsanak arra az esetre, ha a bérlő tartozásba keveredik, vagy kárt okoz az ingatlanban. Azonban a legnagyobb védelem a közokirat formájában rejlik. Még ha jelentős összegű kaucióval is rendelkezik a bérbeadó, problémák esetén a közokirat hiányában a jogi rendezés hosszú és költséges eljárásokkal járhat.

Szóban nem lehet, és nem is érdemes szerződést kötni

Fontos megérteni, hogy a szóbeli bérleti megállapodás nem érvényes, ezért elengedhetetlen, hogy írásos formában rögzítsük a megállapodást. Sokan tévesen azt gondolják, hogy egy online letöltött szerződésminta vagy akár két tanú aláírása elegendő ahhoz, hogy biztosítékot nyújtson. Habár közjegyző vagy ügyvéd bevonása nélkül is létrehozhatunk érvényes bérleti szerződést, az ilyen házilag összeállított dokumentumok gyakran nem képesek maradéktalanul lefedni a felek jogait és kötelezettségeit. Ez később komoly problémákhoz vezethet, főleg vitás helyzetekben.

Az elmúlt években elterjedt gyakorlattá vált, hogy a bérbeadók birtokbaadás feltételéül szabják azt is, hogy a bérlő közjegyző előtt tegyen egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot. Ebben vállalhatja a bérleti szerződésben foglaltak teljesítését, így a bérleti díj, a rezsi és a közüzemi költségek megfizetését, valamint a bérleti jogviszony megszűnése után a bérleményből való kiköltözést határidőre. Ez a közokirat peres eljárás nélkül, azonnal bírósági úton végrehajtható, így a bérbeadó gyorsabb és költséghatékonyabb védelmet kap.

Mindkét felet védi a közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés

A felek számára lehetőség nyílik arra, hogy a bérleti szerződés teljes körű megfogalmazását egy közjegyzőre bízzák. A közjegyző ennek során minden lényeges részletet figyelembe vevő megállapodást készít, amely erős védelmet biztosít mind a bérbeadó, mind a bérlő számára. Ebben az esetben a közokirat nem csupán a bérbeadó érdekeit szolgálja, hanem a bérlő számára is biztosítékot nyújt: garantálja, hogy jogalap nélkül nem lehet elbocsátani az ingatlanból, a bérleti díjat nem emelhetik egyoldalúan, és a kaució jogtalan visszatartásától sem kell tartania.

"Kizárólag a közokiratba foglalt szerződések, kötelezettségvállalások hajthatók végre bírósági végrehajtás útján azonnal. Ha a szerződést nem közjegyző készíti, akkor szerződésszegés esetén muszáj bírósághoz fordulni, ami évekig tartó pereskedéshez vezethet. A későbbi, esetleges jogviták megelőzésében és a problémák gyors megoldásában segíthet a közjegyző által készített bérleti szerződés, vagy az érvényes bérleti szerződés alapján a bérlő által tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat" - mondta Máté Viktor, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnökhelyettese.

Related posts