Zászlószaggatás: a magyarellenesség gyökerei a történelemoktatásban rejlenek.

"Ennek az intenzív és agresszív magyargyűlöletnek addig nem lesz vége, amíg a történelemoktatás szemlélete ebben az országban nem változik meg" - vélekedett Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője azt követően, hogy a hétvégi FK Csíkszereda-Kolozsvári Universitatea labdarúgó-mérkőzést követően a vendégek ultrái több Hargita megyei településen leszaggatták a székely és magyar zászlókat. Mint írtuk: az RMDSZ feljelentést tesz a történtek nyomán, de a székelykeresztúri városi rendőrség is büntetőeljárást indított a "piros sapkásak" randalírozása miatt.
A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat feljelentést tett, és hétfői nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy határozottan kiáll a közösségi szimbólumok védelme mellett. A szervezet következetesen fellép minden olyan megnyilvánulással szemben, amely célja a magyar közösség megfélemlítése vagy megalázása. Véleményük szerint ezek a cselekmények nem csupán magántulajdon elleni támadások, hanem olyan erőszakos akciók is, amelyek súlyos társadalmi feszültségeket generálnak. Ezáltal veszélyeztetik a közösségek közötti békét, a kisebbségek jogainak védelmét, valamint az egyének méltóságát is.
A jogvédő szolgálat elítélte az incidenst, szerinte az ilyen cselekményeket semmilyen politikai sérelemmel vagy sportszimpátiával nem lehet igazolni. A székely zászló, a nemzeti jelképek, és más szimbólumok olyan közösségi értékek hordozói, amelyek nemcsak múltunkra, hanem identitásunkra is utalnak, elpusztításuk így nem csak anyagi kár, hanem erkölcsi sérelem is - vélekednek. A közlemény alapján a jogállam feladata, hogy ilyen esetekben hiteles választ adjon, és biztosítsa, hogy senkit ne lehessen büntetlenül félelemmel kényszeríteni arra, hogy ne viselje, ne helyezze el vagy ne mutassa meg jelképeit.
De vajon mi állhat egy ilyen incidens hátterében? Benkő Erika, a közlemény idézett szakértője, úgy véli, hogy a román történelemoktatás még mindig a Ceaușescu-féle nacionálkommunista ideológia tükrében formálódik. E szerint a magyarokat csupán betolakodóknak tekintik, míg az "igazi" őslakosok a dákorománok leszármazottai, akiket évszázadokon át a magyar "grófok" elnyomtak. Erika megjegyzi, hogy a román hivatalos történelemkurzus célja a nemzetépítés elősegítése, mely még mindig a mítoszalkotás kezdeti szakaszában tart.
A jogvédő szolgálat vezetője hangsúlyozta, hogy a magyargyűlölet intenzív és agresszív megnyilvánulásai nem szűnhetnek meg, amíg a történelemoktatás szemlélete nem változik meg Magyarországon. Jelenleg a magyargyűlöletet legitim történelmi reakcióként értelmezik, és a román nemzeti identitás szerves részének tekintik. A szakember szerint ennek a jelenségnek a kezeléséhez elengedhetetlen, hogy a román nemzettudat ne a magyarokkal szembeni ellenérzésekre épüljön. Az oktatási rendszernek prioritásként kell kezelnie, hogy ne a történelmi kisebbségek iránti gyűlöletet nevelje a következő generációkban, hanem elismerje ezeknek a közösségeknek a több évszázados jelenlétét az országban, és értékként tekintsen rájuk. "Tavaly a választások során láthattuk, hogy a történelem félreértelmezése hogyan vezethet szélsőséges irányokba. Ezek komoly problémák, amelyeket társadalmi szinten kell megoldanunk" - tette hozzá.