Éveken át szenvedélyesen vonzódtak a magyarok ehhez a befektetéshez, ám mára teljesen elvesztették iránta az érdeklődésüket.
A legfrissebb statisztikák szerint a hazai befektetési alapok összvagyona a május végi állapot alapján meghaladta a 19 ezermilliárd forintot. A kötvényalapok továbbra is jelentős részesedéssel bírnak, hiszen 6 146 milliárd forintot kezelnek, azonban e kategória népszerűsége már nem éri el a korábbi évek szintjét. Ennek oka, hogy a hozamok termelése már nem olyan vonzó, ami az értékesítési adatok csökkenésében is megmutatkozik.
A kötvényalapok állománya hosszú éveken át stagnált 1500 milliárd forint körüli szinten, azonban 2022 nyarán drámai növekedés vette kezdetét. Ennek a trendnek az oka világos: az alapkezelők ekkorra már vonzónak találták a magyar intézményi állampapírok hozamait. 2022 őszén a 10 éves állampapírok hozama megütötte a csúcsot, 10,9 százalékra emelkedve. Azok az alapok, amelyek ebben az időszakban vásároltak, jelentős árfolyamnyereséget realizálhattak, hiszen azóta a hozam 7 százalékra csökkent. Ez a csökkenés egy 10 éves futamidejű állampapír esetében 30-40 százalékos árfolyamnyereséget jelentett.
Az alapok teljesítményét az árfolyamnyereség mellett a hozamok is jelentősen fokozzák, miközben a befektetők aktív részvételével az értékesítések is élénkültek. E tényezők együttes hatására 2023 februárjára a tőkeállomány már meghaladta a 3000 milliárd forintot. Az év nyarán pedig a számok tovább emelkedtek, elérve a 4000 milliárdot, míg a csúcsérték idén január végére 6273 milliárd forintra rúgott.
A nettó értékesítés, amely a kötvényalapba irányuló vásárlások és eladások közötti különbséget tükrözi, az utóbbi időszakban meglehetősen változékony tendenciát mutatott. Májusban például 20 milliárd forintos növekedést könyvelhetett el, azonban a megelőző három hónap során összesen 184 milliárd forintnyi tőke áramlott ki ebből a szegmensből.
A hazai rövid távú forintos kötvényalapok esetében az utóbbi öt hónapban folyamatosan erősödött a tőkekiáramlás. Május végére bezárólag a befektetők összesen nettó 276 milliárd forintot vontak ki ezekből az alapokból. Ez a jelentős összeg túlnyomórészt a kötvényalapok kategóriájából távozott, mivel az eurós kötvényalapok nem tudtak ilyen mértékű tőkét vonzani.
Az idei statisztikák tükrében úgy tűnik, hogy a kötvényalapokban elhelyezett tőke nettó eszközértéke nem mutatja a tavalyi évhez hasonló mértékű növekedést. Május végén a kategóriában 1,4 százalékkal kevesebb pénz volt, mint a 2024-es év végén, míg 2024 egészének eredménye 19 százalékos emelkedést hozott.
A visszafogott teljesítmény nem meglepő, hiszen az idei évben az alapokban található kötvények ugyan hozamot termelnek, ám árfolyamnyereséget nem generálnak. Ennek oka, hogy a piaci hozamszintek az év elejéhez képest nem csökkentek, sőt, a 10 éves magyar referenciahozam jelenleg 7,07 százalékon áll, míg az év elején még 6,55 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy az év elején vásárolt kötvények értéke jelenleg (nem realizált) veszteséget mutat. Így tehát nem meglepő, hogy a forintban denominált magyar kötvényeket birtokló alapok teljesítménye az év eleje óta csupán 1,4-2,4 százalék között mozog.
Az eurós kötvényalapok helyzete sem rózsásabb, hiszen az év elejétől számított hozamok között mínusz 2 és plusz 2,6 százalék közötti eltérések figyelhetők meg. Az átlagos hozam euróban kifejezve mindössze 0,8 százalék, ami elmondható, hogy inkább szerénynek számít.
