Vajon véget ért az európai pápák korszaka?
A világ népességének folyamatos növekedésével párhuzamosan a katolikus hívők száma is emelkedik, ám ez a tendencia földrajzi szempontból eltérő módon zajlik. Miközben a kereszténység, különösen a katolicizmus, történelmileg Európában gyökerezett, a kontinens részesedése az összes katolikus között fokozatosan csökken. Noha a pápát választó bíborosok között még mindig jelentős az európaiak aránya, ez a szám folyamatosan csökken, ami arra utal, hogy a jövőben egyre inkább elképzelhető, hogy a pápák nem európai eredetűek lesznek.
A 2023-as statisztikák alapján a világ katolikus közössége körülbelül 1 milliárd 406 millió embert számlál. Az eloszlás földrészenként változó: Európában a katolikusok aránya 20,4%, míg Ázsiában 11%-ra tehető. Afrikában 20%, Észak-Amerikában 6,6%, Közép-Amerikában 13,8%, Dél-Amerikában pedig 24,7% él. Ausztráliában és Óceániában összesen 11 millió katolikust regisztráltak.
2022 és 2023 között 1,15 százalékos növekedést mutatott a pápa főségét elfogadó hívek száma világszerte. A növekedés húzóereje Afrika, ahol 3,31 százalékos növekedés volt egy év alatt. 2023-ban Afrikában összesen 281 millió katolikus élt.
Az európai katolikusok aránya folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ezzel párhuzamosan felértékelődik a többi kontinens. Ennek egyértelmű jele volt Ferenc pápa megválasztása, aki az első pápa volt az amerikai földrészről. A nemrég elhunyt egyházfő pedig "gondoskodott" arról, hogy a pápát választó bíborosok testületében is arányaiban egyre kevesebb európai legyen.
A május 7-én összeülő konklávén összesen 135 bíboros szavazhat, vagyis annyian nem töltötték még be 80. életévüket Ferenc pápa halálakor. (Egészségügyi okokból két bíboros nem vesz részt a konklávén.) Közülük Ferenc pápa 108-at nevezett ki. A 2013-as konklávéval összehasonlítva a mostani konklávén jelentősen lecsökkent az európai bíborosok aránya: míg 12 éve az összes bíboros 51 százaléka származott Európából, most már csak 40 százalékuk. Ezzel azonban az európai bíborosok még mindig kétszeresen felülreprezentáltak, hiszen az összes katolikus csak 20,4 százaléka él Európában. Európán kívül az észak-amerikai pápaválasztó bíborosok aránya csökkent még (12-ről 10 százalékra), míg a többi kontinensről arányaiban több bíboros képviselteti magát.
Mivel a bíborosok saját sorukból választanak új pápát, ha ez a tendencia tartósan megmarad, a jövőben egyre valószínűbb, hogy a pápák nem kizárólag európai származásúak lesznek.
Miközben a hívők száma világszerte folyamatosan emelkedik, a papok létszáma egyre csökken, így az egyházi szolgálatra jelentkezők utánpótlása komoly kihívásokkal néz szembe. Nem meglepő tehát, hogy a papi nőtlenség és a cölibátus eltörlésének kérdése rendszeresen napirendre kerül – számol be erről többek között a portfolio.hu.
