Létezik egy alapvető nyersanyag, amely nélkül a globális gazdaság szinte leállna, és Trump vámháborúja következtében most komoly fenyegetettséggel néz szembe.

Miközben Donald Trump vámháborúja feszültséget okoz a globális gazdaságban, Kína csendben, de annál ügyesebben kihasználja ritkaföldfém-monopóliumát egyfajta stratégiai eszközként. A diszprózium nevű fém segítségével Peking képes befolyásolni olyan kulcsfontosságú iparágakat, mint a hadiipar, az energiaátmenet és a legújabb technológiák világszerte. Az utóbbi hónapokban Kína nem tett közzé exportkvótákat, ami komoly bizonytalanságot hozott a piacokra. Bár az Európai Unió és az Egyesült Államok próbálnak mérsékelni a kínai függőségen, a szakértők véleménye szerint Kína dominanciája még sokáig megmaradhat.

Miközben Donald Trump vámháborúja mélyen megrázza a globális kereskedelmi rendszert, Kína egy rejtett, mégis rendkívül hatékony stratégiához folyamodik:

a ritkaföldfémekhez, különösen a diszpróziumhoz.

A pekingi hatalom hónapok óta halogatja az éves kvóták nyilvánosságra hozatalát, ezzel pedig folyamatosan feszültséget kelt a piacon. Kína jelenleg a világ ritkaföldfém-kitermelésének közel 70, míg a finomítás több mint 90 százalékát irányítja, ami azt jelenti, hogy szinte monopolhelyzetben van. Ez a kontroll lehetővé teszi számára, hogy manipulálja az árakat és szabályozza a hozzáférést, ami bizonyos nyugati iparágak működését komolyan veszélyezteti.

A diszprózium kulcsszerepet játszik a korszerű haditechnikában: több száz kilogrammnyi állandó mágnes található például egyetlen F-35-ös vadászgép különböző rendszereiben, amelyek hőállóságát épp ez a fém biztosítja.

A katonai felhasználásokon kívül az energiaátmenet, az egészségügyi technológiák (mint például az MRI készülékek) és a csúcstechnológiai fejlesztések (például a robotika és a merevlemezek) is jelentős mértékben támaszkodnak erre a területre. Elon Musk már figyelmeztetett arra, hogy a kínai exportkorlátozások következtében késlekedhet az Optimus névre hallgató humanoid robot gyártási folyamata.

Jelenleg zajlanak a kutatások a helyettesítők keresésére, azonban a szakértők véleménye alapján a közeljövőben nem áll rendelkezésre reális alternatíva ehhez az anyaghoz.

Bár a ritkaföldfémek elnevezése félrevezető - ezek az elemek nem különösen ritkák -, előállításuk és feldolgozásuk rendkívül összetett, környezetszennyező, és tőkét igénylő folyamat. Az Egyesült Államok és Franciaország egykor élen jártak ezen a területen: az amerikai Magnequench cég például a Pentagon számára gyártott mágneseket, míg Franciaországban a Rhône-Poulenc finomítóüzeme volt a világpiac egyik legnagyobb szereplője. Mindez a kilencvenes évektől fokozatosan átszivárgott Kínába, részben a nyugati környezetvédelmi és gazdasági megfontolások miatt. Teng Hsziao-ping már 1992-ben kijelentette: "a Közel-Keletnek olaja van, nekünk ritkaföldfémjeink."

Az első "ritkaföldfém-válság" 2010-ben tört ki, amikor Kína kvótákat csökkentett egy japán-kínai tengeri incidens nyomán.

Az Európai Unió ennek kapcsán megalapította az Erecon nevű szakértői hálózatot, amelynek célja a hatékony és szakszerű válaszok kidolgozása. Ezt követően az Európai Bizottság világos célkitűzéseket fogalmazott meg, amelyek irányt mutatnak a jövőbeli lépésekhez:

2030-ra az Európai Uniónak el kell érnie, hogy a ritkaföldfémek 10 százalékát saját területén bányássza, 40 százalékát feldolgozza, és 25 százalékát újrahasznosítsa. Ez a célkitűzés hozzájárul a fenntartható erőforrás-gazdálkodáshoz és az ipari önellátás növeléséhez.

2025 márciusában összesen 47 projekt kapott nyilvánosságot, azonban a jelentős tőkeigény és az engedélyezési folyamatok lassúsága miatt ezek a kezdeményezések csak hosszabb távon érhetnek el kézzelfogható eredményeket. Különösen aggasztó, hogy a Magyarországot érintő pályázatok közül egyetlen hazai projekt sem nyert el támogatást az Európai Bizottság döntése alapján.

Eközben Franciaország és az Egyesült Államok ismét életre keltik régi erőforrásaikat: a Mountain Pass bánya újra megnyitotta kapuit, a la Rochelle-i Solvay-üzem pedig elindította legújabb mágnesgyártó sorozatát. Továbbá, a Carester nevű francia cég 2026 végére tervezi a világ első, Kínán kívüli nagyméretű diszprózium-finomítójának üzembe helyezését.

A törekvés az, hogy Európa szükségleteinek akár 30 százalékát is kielégíthessék.

Mindez azonban csak részben mérsékli a függőséget. "Legyünk realisták - még sokáig Kínából fogjuk beszerezni a diszpróziumot és az állandó mágneseket" - ismerte el Guillaume Pitron, a ritkaföldfém-piac egyik legismertebb elemzője a L'Expressnek.