A tranzakciós illeték szabályai átalakuláson mennek keresztül, ami azt jelenti, hogy egyre többen kénytelenek hozzájárulni az állami költségvetéshez.

Fedezd fel a bankszektor digitális jövőjét! Az AI-forradalom, a fintech újítások és a digitális transzformáció hatásai mind egy irányba mutatnak. Csatlakozz hozzánk május 27-én a Portfolio Financial IT konferencián, ahol szakértők osztják meg gondolataikat a pénzügyi szektor fejlődéséről. Ne hagyd ki! Regisztrálj és tudj meg többet itt!

Jelenleg Magyarországon az e-pénz kibocsátók

Az e-pénz számlák közötti tranzakciók esetén nem kell tranzakciós illetéket fizetni, és ez a szabály akkor is érvényes, amikor egy ügyfél e-pénz számláról bankszámlára indít átutalást.

A kormány úgy tűnik, hogy egy hirtelen döntéssel kívánja módosítani a helyzetet, hiszen egy tegnap nyilvánosságra hozott törvénytervezetbe váratlanul bekerült az alábbi megfogalmazás:

E törvény eltérő rendelkezéseinek hiányában pénzügyi tranzakciós illetéket kell alkalmazni, továbbá minden olyan, az (1) bekezdésben definiált fizetési műveletekhez tartozó pénzforgalmi szolgáltatás esetében, amely során a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél által vezetett számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás alapján csökkenti. Ez magában foglalja a fizető fél elektronikus pénzével kapcsolatos egyenlegcsökkenést is, függetlenül attól, hogy az milyen módon történik a pénzforgalmi elszámolás során.

A fintech szektorban elterjedt gyakorlat, hogy az újonnan induló digitális szolgáltatók kezdetben nem szerzik meg a teljes banki licencet, hanem elektronikus pénzintézetként (EMI) lépnek be a pénzforgalmi piacra. Például a Revolut és a Wise is így kezdte meg működését, sőt, a brit piacon a Revolut még mindig küzd a banki licenc megszerzéséért. Ez lényegében azt jelenti, hogy ezek a vállalatok nem fogadhatnak el betéteket, és alapvetően nem nyújtanak hiteleket; helyette az ügyfelek pénzét letéti számlákon tárolják, és e-pénz számlákon keresztül bonyolítanak tranzakciókat.

Magyarországon a Binx neobank, amely egy évvel ezelőtt indult, kifejezetten a vállalkozók és cégek igényeire szabott digitális pénzforgalmi szolgáltatásokat kínál, viszonylag kedvező árakon. Az ügyfelek könnyedén kezelhetik pénzügyeiket, hiszen lehetőségük van pénzt fogadni és küldeni a számlájukról, továbbá kártyás vásárlásra is használhatják azt. Azonban a Binx most váratlan helyzetbe került, mivel az eddig illetékmentes szolgáltatásaik árazása újragondolásra szorul.

Felvettük a kapcsolatot a Binx-szel, és a visszajelzésük alapján jelenleg a törvénytervezet szövegének elemzésével foglalkoznak, hogy megértsék, milyen hatással lesz ez a működésükre. Elsődleges véleményük szerint nem tervezik a díjaik emelését.

A magyar piacon számos e-pénz kibocsátó működik különböző üzleti modellekkel. Például a Barion, amely több ezer kereskedő számára kínál online fizetési megoldásokat. Gyakran találkozunk a nevükkel a webshopok pénztárfolyamatainál, ahol könnyedén és gyorsan intézhetjük vásárlásainkat.

A Barion egyike azon hazai alapítású és ma is többségi magyar tulajdonban lévő fintech vállalatnak, amely képes volt egy vállalati spinoffból saját lábra állni, tőkét gyűjteni és sikeresen felskálázódni. Ők adatvezérelt fizetési megoldásokat fejlesztenek, tavaly ősszel 15 országban voltak jelen, és akkor mintegy 18 ezer kereskedőt szolgáltak ki és évente 3-4 millióan fizetnek a rendszerükkel.

A húsvét előtti bejelentés alapján Nagy Márton már jelezte, hogy a bankokat és biztosítókat érintő, 2022-ben bevezetett extraprofitadó 2026-ban is érvényben marad. Tegnap arra is fény derült, hogy a kormány 180 milliárd forintot vár a bankok különadójából, míg a biztosítók esetében ez az összeg 60 milliárdra tehető, az idei évi 160, illetve 60 milliárd forint után. Az Országgyűlés honlapján közzétett tervezet szerint a két különadó logikája 2026-ban is megmarad, ám a bankok esetében az adókulcsok emelkedni fognak. A biztosítók esetében pedig a törvényjavaslat emeli a maximális kedvezményt, amelyet az állampapír-vásárlásért kaphatnak. Továbbá, tavaly áprilisi változások révén a hagyományos biztosítási adó sávhatárai is emelkedtek, és ezt most jogszabályba foglalják.