A törzsvezetési gyakorlat több vármegyét is magába foglalt - EgerHírek.

Április 23-án egy árvízi törzsvezetési gyakorlat erejéig részlegesen működésbe lépett a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központja (KKB NVK). A gyakorlat Heves vármegyét is érintette.

A gyakorlat forgatókönyve szerint egy mediterrán ciklon miatt jelentős mennyiségű csapadék hullott az Északkeleti-Kárpátokban, főként a Felső-Tisza vízgyűjtőjén. Ezen a vízgyűjtő területen átlagosan mintegy száz-százhúsz milliméter eső zúdult le másfél nap alatt, egyes helyeken a csapadék mennyisége elérte a kétszázötven millimétert is. A lehullott csapadék következtében heves áradás kezdődött a Tisza felső folyásán.

A gyakorlat feltételezése szerint hazánkban a Tisza folyó április 22-én hajnalban Tiszabecsnél kezdett áradni, de számítani lehetett arra, hogy a Felső-Tiszán több területen, így Tivadar, Vásárosnamény, Záhony térségében a vízszintek a korábban mért legmagasabbakat jelentős mértékben meghaladják majd. A kormány reggel hét órától veszélyhelyzetet hirdetett ki a Tisza áradása által veszélyeztetett vármegyék, azaz Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg teljes közigazgatási területére. A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság mellett a katasztrófavédelem operatív törzset működtetett, az érintett vármegyékben a területi és a helyi védelmi bizottságok koordinálták a védekezési munkát.

A feltételezés szerint a Heves vármegyei szakaszon az árvíz következtében Kisköre alsó vízmércén az eddig mért legnagyobb vízállást hat centiméterrel meghaladó vízszint volt várható. A Kiskörei Duzzasztómű alatti résztől a Tiszasüly-Pélyi árvízszint csökkentő tározóig tartó gátszakaszon fel kellett készülni arra, hogy átszakadhat a gát, továbbá Kisköre érintett településrészének kitelepítésére és a veszélyeztetett területen az állatállomány kezelésére - közölte portálunkkal Nagy Csaba tű. százados, vármegyei katasztrófavédelmi szóvivő.

A szerdai gyakorlat célja az volt, hogy felkészüljünk egy esetleges árvízhelyzetre, és azt a lehető legoptimálisabban tudjuk kezelni. A fókuszban állt az operatív törzsek, valamint a társ- és együttműködő szervezetek közötti hatékony információcsere és kapcsolattartás biztosítása. Emellett hangsúlyt fektettünk a lakosság megfelelő tájékoztatására és a vezetői döntések előkészítésének zökkenőmentességére. A cél az volt, hogy növeljük a reagálási képességeinket, valamint a helyi erők és eszközök gyors és rugalmas átcsoportosítását lehetővé tegyük. Mindennél fontosabb, hogy a bajba jutott emberek mentése gyorsan és biztonságosan valósulhasson meg.

Fotó: Nagy Csaba tű. szds. - Heves VMKI

Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!