Több ezer éves múmiák titkait fedezték fel | 24.hu

Egy friss kutatás keretein belül a tudósok ókori múmiák illatvilágát vizsgálták meg – számol be róla a The Guardian. A kutatás során emberi orrok és különféle műszerek egyaránt szerepet kaptak, hogy feltárják, az illatok miként reflektálnak a mumifikálás során alkalmazott anyagokra, mindezt pedig non-invazív módszerekkel valósították meg.

Matija Strlič, a Ljubljanai Egyetem és a University College London (UCL) kutatója, egy csapatával együtt arra a megállapításra jutott, hogy az ősi holttestek általában fűszeres, fás és édes illatot bocsátanak ki.

A projekt adatait felhasználva a szakemberek olyan szintetikus szagot szeretnének létrehozni, amelyet a múzeumok a közönség bevonására használhatnak fel.

A kutatók a kairói Egyiptomi Múzeumban tárolt kilenc múmiát elemezték, a maradványok az Újbirodalomtól a római korig terjedő időszakból, i. e. 1500 és i. sz. 500 közöttről származnak. Egyes holttesteket beburkoltak, míg másokat nem, néhány múmiát pedig kő, fa vagy terrakotta szarkofágba helyeztek.

A csapat apró csövekkel és szivattyúkkal távolította el a levegőt az egyes testek környezetéből, majd nyolc tapasztalt szakértő alaposan megvizsgálta az így nyert mintákat. A résztvevők 13 különböző szagtípus erősségét mérték fel és értékelték.

Az aromák múmiákként eltérőek voltak, de általában kellemesnek ítélték meg őket: hét leletnek fás, hatnak fűszeres, ötnek édes, háromnak pedig füstölőszerű illata volt. Néhányhoz poshadt, avas vagy penészes profilt is kötöttek.

A vizsgálat következő szakaszában műszeres analízissel azonosították a mintákban található vegyületeket. Ezt követően az izolálás után újabb szagpróbát végeztek. A kutatócsapat arra a megállapításra jutott, hogy a múmiák jellegzetes illata nem mindig felelt meg az érintett anyagoktól várt szagoknak, ami a humán érzékelés bonyolultságát tükrözi.

Az egyes összetevők négy alapvető forrásból eredtek:

Az is napvilágot látott, hogy a kiállított tárgyak anyagai rendkívül sokszínűséget és koncentrációs eltéréseket mutattak a raktárban találhatóakhoz képest. Strlič véleménye szerint izgalmas lenne olyan múmiák vizsgálatát is elvégezni, amelyeket nem konzerválási célból kezeltek.

Barbara Huber, a Max Planck Geoantropológiai Intézet kutatója, aki nem vett részt a projektben, üdvözölte a vizsgálat eredményeit, de hangsúlyozta, hogy a mai szagok nem felelnek meg azoknak, amelyek a test mumifikálásának időszakában léteztek. Huber és csapata korábban sikeresen rekonstruálta az i. e. 1450 körüli időszakban élt Szenetnaj nevű egyiptomi előkelőnő balzsamozásához használt anyagok illatát.