Az Erste Bank Magyarországon magasabb adóterheket visel, mint bármely más országban, ahol jelen van.
Az idei év legizgalmasabb eseménye lehet a lengyel Santander bank felvásárlása. A folyamat minden jele szerint kedvezően alakul, azonban a bankadókkal kapcsolatos terhek növekedtek. A legnagyobb súlyt a magyar kormány által bevezetett sarcok jelentik, amelyek különösen az Erste bankot érintik.
Az osztrák Erste csoport számos mutatója javult az előző évhez képest, azonban a nyereség alig változott, mivel a közterhek, különösen Magyarországon, jelentős mértékben csökkentették a csoport profitját. Ezt a hitelintézet féléves eredményeit bemutató sajtótájékoztatón osztották meg Bécsben. A nettó kamatbevétel az előző év első hat hónapjához viszonyítva 2,7 százalékkal emelkedett, így elérte a 3,79 milliárd eurót.
A hitelállomány az év eleje óta 2,7%-os növekedést mutatott, így elérte a 224,0 milliárd eurót. A betétek esetében a növekedés még jelentősebb, 2,8%-kal bővült, amelynek eredményeként a teljes összeg 248,5 milliárd euróra emelkedett. Ezen a területen a legdinamikusabb fejlődést Csehország, Magyarország és Ausztria mutatta. A nettó díj- és jutalékbevétel 8,3%-kal nőtt éves szinten, és mostanra 1,54 milliárd euróra rúg. Összességében a működési bevétel is kedvezően alakult, 2,7%-os emelkedéssel 5,67 milliárd euróra nőtt - tudatta Peter Bosek vezérigazgató.
A működési eredmény változatlan maradt, 2,96 milliárd euróra rúgott. E mögött a magasabb költségek álltak, amelyek a várt módon alakultak. Az éves szinten a kockázati költségek 126 millió euróról 182 millió euróra nőttek, ami az osztrák kockázati céltartalékok növekedésének tudható be.
A banki adók teljes terhe az év első felében 197 millió eurót tett ki, csaknem másfélszer annyi volt, mint egy évvel korábban. Ebből a tételből 109 millió euró (előző évben 96 millió euró) kapcsolódott Magyarországhoz. Ausztriában a bankadó 68 millió euróra nőtt (20 millió euróról) egy átmeneti emelkedés miatt, Romániában pedig 20 millió euró volt (18 millió euró után). A szlovákiai 32 millió eurós bankadót vetettek ki a tavalyi 46 millió euró után.
A nettó nyereség 2,2%-kal emelkedett, annak ellenére, hogy a bankadók emelkedtek. A kisebbségi részesedésekből származó bevétel viszont 389 millió euróra csökkent (a tavalyi 431 millió euróról), ami a takarékpénztárak alacsonyabb profitabilitásának tudható be. Ezzel szemben az anyavállalat részvényeseinek nettó eredménye 1665 millió euróra nőtt, ami 2,2%-os növekedést jelent a tavalyi 1629 millió euróhoz képest.
Az Erste csoport számára az idei év egyik leglényegesebb eseménye, hogy beléphet a legnagyobb kelet-közép-európai piacon, Lengyelországban. 2025. május 5-én bejelentették, hogy 49 százalékos többségi részesedést vásárolnak a Santander Bank Polska Group S.A.-ban, valamint 50 százalékos részesedést szereznek a Santander Towarzystwo Funduszy Inwestycyjnych S.A. vagyonkezelőben, összesen 7,0 milliárd euró értékben. A Santander Bank Polska a harmadik legnagyobb bank Lengyelországban eszközállománya alapján, és széleskörű pénzügyi termékportfóliót kínál, amely megfelel a lakossági ügyfelek, kis- és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok igényeinek.
A tranzakció eredményeként az Erste Csoport részvényenkénti eredménye (EPS) várhatóan több mint 20 százalékkal nő 2026-ban, a tárgyi tőkearányos megtérülés (ROTE) pedig körülbelül 19 százalékra emelkedik.
Az első félév során elért kedvező üzleti teljesítmény nyomán az Erste csoport felülvizsgálta és javította a 2025-re vonatkozó pénzügyi előrejelzéseit. Jelenleg a csoport 15 százalékot meghaladó ROTE-ra számít, amelyet a hitelportfólió és az eredménykimutatás pozitív alakulása segít elő.
Ez elsősorban annak tudható be, hogy a makrogazdasági környezet – különösen a reál-GDP növekedése – az Erste csoport hét fő piacán továbbra is erőteljesen stabil marad, és várhatóan 2024-hez képest mérsékelt javulást mutat.
A pénzügyi csoport optimista előrejelzései szerint 2025-ben körülbelül 5 százalékos hitelnövekedés várható. A működési eredmény szinte stabilan alakul, csupán csekély csökkenés valószínű a 2024-es szinthez képest. Az előrejelzések alapján a nettó kamatbevétel éves szinten enyhe emelkedést mutat majd, míg a díj- és jutalékbevételek 5 százalékot meghaladó ütemben fognak nőni. Ezzel párhuzamosan a működési költségek is várhatóan körülbelül 5 százalékkal emelkednek.
