Ez az IMF-tanulmány igazán figyelemre méltó, hiszen az Orbán-kormány hűséget ígér Vlagyimir Putyinnak, de sajnos a dokumentumban a rezsicsökkentés eltörlésének kérdése is felbukkan. Kár, hogy a tűnő hűség árnyékában ilyen komoly gazdasági intézkedések is


Magyarország energiabiztonsági helyzete sajnos nem túl kedvező, és a különböző összehasonlításokban a gyengébb országok közé sorolják. A rezsicsökkentés megszüntetése, valamint a szén-dioxid-kvótákból származó bevételek elegendő forrást biztosítanának a hőszivattyúk telepítésének költségeire. E lehetőségek kihasználása elengedhetetlen ahhoz, hogy egy ellenállóbb, fenntarthatóbb és versenyképesebb gazdasági környezetet alakíthassunk ki.

Két héttel ezelőtt Bóka János, az európai ügyekért felelős miniszter, egy Facebook-bejegyzés keretein belül hívta fel a közvélemény figyelmét a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legújabb tanulmányára. A kutatás megállapította, hogy az orosz energiabeszerzés leállítása Magyarország bruttó hazai termékét akár 4%-kal is csökkentheti. E hivatkozás hatása ezután végigvonult a kormányzati kommunikáción, Gulyás Gergely kancelláriaminisztertől Orbán Viktor miniszterelnökig, akik mindannyian az orosz energiabeszerzés fenntartása mellett álltak ki.

Egy más témájú tudósításunkban szakértők egy, a GDP 4 százalékára rúgó, 3500 milliárd forintos visszaesést túlzónak ítéltek, egyszersmind furcsállottuk, hogy a teljes tanulmány elolvasását lehetővé tévő opciót sem Bóka János, sem harcos utánközlői nem mellékeltek. Cikkünk megjelenése után viszont a miniszter egy immár linket is tartalmazó Facebook-posztban ajánlotta figyelmünkbe a teljes tanulmányt.

Orbán Viktor minden jel szerint megtévesztette Donald Trumpot, mégis kérdés, hogy a beszélgetés egy csodálatos barátság végét jelentette-e30-50 forinttal is nőhet az üzemanyagár, ha leáll a Barátság kőolajvezeték, de az Orbán-kormány ragaszkodása is árnövelő tényező

Az energiaellátás terén fennálló korlátozott lehetőségek és a pazarló gyakorlatok következtében Magyarország sérülékeny helyzetben van az ellátási zavarok és árrobbanások tekintetében - figyelmeztet az IMF, ahogy azt Bóka János kiemeli. Egy esetleges uniós döntés az orosz földgázimport leállításáról különösen súlyosan érintheti az országot, hiszen a termelési veszteségek akár a GDP 4%-át is elérhetik.

Ez rávilágít arra, hogy egyre sürgetőbb az energiaforrások bővítése, a hatékonyságjavítás és a térségi villamosipari együttműködés erősítése - szögezik le. (Utóbbi megjegyzés valamely fura okból már lemaradt a miniszter által kiemelt szövegablakból.)

Az Ukrajna ellen indított orosz invázió 2022-ben rávilágított arra, hogy Magyarország mennyire kiszolgáltatott a külső energiasokkokkal szemben. A konfliktus következtében, amikor Vlagyimir Putyin a háború hevében elzárta a gázcsapot, az európai energiaárak drámai emelkedésnek indultak. Ennek hatására a magyar folyó fizetési mérleghiány a GDP 8,5%-ára nőtt, míg a 2023-ra vonatkozó, közismerten rezsicsökkentésnek nevezett, kiskereskedelmi gáz-, áram- és üzemanyag-támogatási kiadások két év alatt a GDP 0,1%-áról 1,9%-ra emelkedtek.

Magyarország az energiabiztonsági rangsorokban rendszerint kedvezőtlen helyezést mutat.

A külső függőség és a beszerzési döntések szintjét tükröző ellátás-bizonytalansági mutató, valamint a GDP-hez viszonyított energiaigény egyaránt az EU átlagának körülbelül dupláját képviseli. Ez utóbbi a pazarló autóipari, vegyipari és fémipari fogyasztásra figyelmeztet.

A tanulmány a 2027 végén életbe lépő, uniós szintű orosz energiabehozatali tilalom fényében arra a következtetésre jut, hogy a rezsicsökkentés fokozatos megszüntetése, a hatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások bővítése kulcsfontosságú lépések. Ezen intézkedések révén nemcsak a magyar energiaköltségek mérséklődhetnek, hanem javulhat az ársokkokkal szembeni reziliencia, csökkenthető a külső függőség, és bővíthető az energiaellátási lehetőségek köre is. Az integrált villamosenergia-piac és a szén-dioxid-kibocsátási kereskedelem kiaknázása szintén hozzájárulhat a stabilabb és fenntarthatóbb energetikai környezet kialakításához.

Hernádi Zsolt továbbra is támogatja az orosz kapcsolatokat, azonban sajnálatos módon az ellátási problémákról és az árak emelkedéséről szóló érveit szinte azonnal megcáfolták. Eközben az Európai Bizottság kereskedelmi intézkedések bevezetését fontolgatja, mivel Magyarország és Szlovákia nem hajlandó elengedni az orosz kőolajat. Jelenleg azt is vizsgálják, milyen következményekkel járna, ha az Európai Unió teljes mértékben megszabadulna az orosz energiaforrásoktól.

Bár Magyarország az új energiaforrások irányába tett biztató lépéseket, a valóság az, hogy az orosz földgáz- és kőolajimport 2018 és 2024 között jelentős mértékben, 64-66%-ról 74-86%-ra emelkedett. A Szerbián át érkező, Török Áramlat nevű gázvezeték és a horvát Adria nevű kőolajvezeték tovább fokozza a kiszolgáltatottság érzését. Érdekes módon a Barátság névre hallgató, Oroszországból induló és jelenleg bombázások alatt álló olajvezeték említése azonban elmarad a diskurzusban.

Mivel az orosz energiavásárlás teljes kivezetése jelen állapotában súlyos terheket róna a magyar gazdaságra, Magyarország szerkezeti sebezhetőségei a függőségcsökkentés, a hatékonyságnövelés és az energetikai átállás érdekében a 2027-es határidő miatt is egyre sürgetőbbé tesznek fontos és "merész" energiabiztonsági reformokat - fogalmaz az IMF. Így épület- és közlekedési szigorításokat, a háztartások hatékonyságának javítását, távvezetékes kapcsolataink bővítését, a megújulóenergiás engedélyezés gyorsítsát, a hőszivattyús fűtés ösztönzését és a rezsicsökkentés kivezetését szorgalmazzák. Ez utóbbi szerintük az energiaárakat a környezetvédelmi és biztonsági célokhoz igazítaná, növelné a rugalmasságot és mérsékelné a "mélyen gyökerező ártorzulásokat". Az intézkedések jelentősen tompítanák az orosz beszerzési stop okozta költségeket.

A rezsicsökkentés eltörlése és a szén-dioxid-kvótákból származó bevételek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a hőszivattyúk kiadásainak fedezéséhez. E lehetőségek kiaknázása elengedhetetlen ahhoz, hogy egy ellenállóbb, fenntarthatóbb és versenyképesebb gazdaságot építhessünk.

- jegyzi meg az IMF. Jelenleg a nemzetközi pénzügyi közösség körében nagyjából így értékelik az Orbán-kormány energiapolitikáját.

Nőtt a rezsitámogatás, újra kiemelkedő nyereséget ért el az MVMNyakunkon a rezsifrász, sokaknak hozhat kellemetlen meglepetést az augusztusi évforduló

Related posts