Magyarország lépéseket tesz az ukrán katonai vezetők ellen, és szankciók bevezetését tervezi.

Magyarország nem fogja tétlenül nézni az Ukrajnában meggyilkolt magyar állampolgár ügyét. A kormány szankciók bevezetését tervezi, hogy kifejezze elítélését és támogatását az áldozat családjának.
Magyarország szankciók bevezetését kezdeményezi. Szijjártó Péter külügyminiszter kedden Brüsszelben bejelentette, hogy szerdán hivatalosan is kérni fogják azoknak az ukrán hadseregvezetőknek és tisztségviselőknek a felvételét az uniós szankciós listára, akik felelősek Sebestyén József, a magyar állampolgár brutális haláláért. A magyar kormány világossá tette, hogy nem tűri el, hogy az Ukrajnában kényszertoborzás során megölt magyar ember ügye büntetlen maradjon.
Brüsszelben kedden üléseztek az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei a külügyi tanács keretein belül. Szijjártó Péter, a magyar külgazdasági és külügyminiszter, a tanácskozás szünetében bejelentette, hogy "szerdán hivatalosan is kérni fogjuk azoknak az ukrán hadseregvezetőknek és tisztségviselőknek a felvételét az uniós szankciós listára, akik felelősséget hordanak egy magyar állampolgár haláláért." A legfrissebb jelentés szerint, amelyet az Európa Tanács emberi jogi biztosa készített, Ukrajna utcáin brutális embervadászat zajlik a sorozás címén, és az európai politikai elit közömbössége ezen események fényében különösen megdöbbentő - közölte a tárca tájékoztatása alapján Szijjártó Péter.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa, Michael O'Flaherty által július 8-án közzétett jelentés riasztó állításokat tartalmaz. A dokumentumban megállapítást nyert, hogy az ukrán katonai toborzótisztek által végrehajtott emberi jogi jogsértések "rendszerszinten és széleskörűen elterjedtek". A vádak között szerepelnek brutális letartóztatások, verések és a kapcsolattartás nélküli fogva tartás esetei – sőt, fogyatékossággal élő személyeket is mozgósítottak. Emellett a jelentés arra is utal, hogy a katonai toborzás során állítólagos kínzások történtek, és halálesetek is előfordulhattak.
A jelentés arra is rámutat, hogy az ukrajnai katonák és családtagjaik jogainak védelméért felelős biztos mindössze 2,5 hónap leforgása alatt figyelemre méltóan sok, közel 6000 panaszt regisztrált a visszaélésekkel összefüggésben.
"Hol vannak a civil szervezetek? Hol rejtőznek a Soros által támogatott csoportok? Hol vannak az állítólagosan független újságírók? Miért hallgatnak az emberi jogi szervezetek, amikor ilyen súlyos események zajlanak? Miért nem emelik fel a szavukat az Ukrajnában zajló elfogadhatatlan embervadászat ellen?" – tette fel a kérdéseit. Ezt követően bejelentette, hogy mivel egy magyar állampolgár is a brutális ukrajnai fellépés áldozatává vált, a kormány szerdán hivatalosan kezdeményezi az ukrán katonai vezetők és tisztségviselők felvételét az EU szankciós listájára.
A miniszter hangsúlyozta, hogy kollégái körében egyre fokozódik a háborús feszültség, és világosan érzékelhető a szándék, hogy a fegyverek és a pénzügyi források tovább bővüljenek Ukrajna irányába, ezzel is megfelelve a kijevi vezetés egyre sürgetőbb igényeinek.
Kifejezte frusztrációját, amiért a résztvevők többsége csupán az ukrán perspektívát hajlandó figyelembe venni, figyelmen kívül hagyva az európai és nemzeti szempontokat. "Nyilvánvaló, hogy itt senki másnak, rajtunk kívül, nem okoz gondot, hogy a folyamatosan növekvő fegyverszállítások árát az európai polgárok viseljék" - osztotta meg véleményét.