Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Magyarországot célzó ukrán lejárató kampány bontakozik ki.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén kijelentette, hogy tanúi vagyunk egy Magyarország ellen irányuló lejárató kampánynak, amely nem csupán lezárult, hanem továbbra is folytatódik.

Jelentette, hogy a magyar biztonsági hatóságok nyomozásokat végeznek az ügyben, melynek középpontjában a volt vezérkarfőnök tevékenysége és kapcsolati hálója áll.

A Magyarországgal szembeni lejárató kampány mögött világosan körvonalazódik egy szándék: a Voks 2025-el kapcsolatos zavart keltse, valamint megkérdőjelezze a véleménynyilvánítás szabadságát. Ezen kívül célja a magyar kormány hitelességének és megbízhatóságának aláásása – hangsúlyozta a miniszter a bizottsági meghallgatás során, amelynek középpontjában a volt vezérkarfőnök NATO-ban képviselt álláspontja állt. Kérdésre válaszolva a tárcavezető megjegyezte, hogy már jóval korábban felmerült a gyanú, miszerint az előző vezérkarfőnök nem teljesítette azokat a nyilatkozatokat, amelyek elvárhatók lettek volna a mandátuma során, miközben Ukrajna mellett foglalt állást. Ebből kifolyólag a felmentését megelőző időszakban írásban figyelmeztette Ruszin-Szendi Romuluszt. Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta, hogy az ügyben egyértelműen és kézzelfoghatóan helytelenül járt el a korábbi vezérkarfőnök.

A miniszter a kérdésekre válaszolva tájékoztatott arról, hogy az uniós és NATO-szervektől megszerezték az érintett jegyzőkönyveket és hanganyagokat, amelyek már megérkeztek. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát is értesítették az eredményekről, és a teljes anyag birtokában fogják vizsgálni, hogy a jogi szempontból mennyire indokolt a kijelentés, miszerint Ruszin-Szendi Romulusz nem képviselte a magyar kormány háborúellenes álláspontját, illetve nem hívta fel partnerei figyelmét az ukrajnai konfliktus eszkalációjára. A miniszter hangsúlyozta, hogy az ügy a jelentési kötelezettség elmulasztása mellett más szempontok figyelembevételével is vizsgálandó, hiszen múlt csütörtökön Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, egy illegálisan készült, manipulált hangfelvételt hozott nyilvánosságra, amelyben támadta a hadvezetést és a honvédséget. Ez a magyar kormányról egy torz képet festett, másnap pedig Ukrajnában megalapozatlan vádakkal, szokatlanul gyorsan, jelentős médianyilvánosságot kapó titkosszolgálati akció indult, ami miatt a helyzet drámaian megváltozott, és további eszkalációra lehet számítani – fogalmazott. Szalay-Bobrovniczky Kristóf megjegyezte, hogy a két szál összefonódik, mivel a volt vezérkarfőnök korábban arról beszélt, hogy kapcsolatokat ápol ukrán katonai vezetőkkel. Ezen a nyomon jól látható, miként kapcsolódik össze egy ellenzéki párt akciója egy Ukrajnából irányított, politikai motivációjú titkosszolgálati lépéssel – tette hozzá a miniszter. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a vezérkarfőnök pozíciója bizalmi jellegű, így nyilatkozatai kiemelt jelentőséggel bírnak.

Ez a kormány békepárti elkötelezettséggel rendelkezik, amit a 2022-es választások során nyert mandátum is tükröz, különösen a háború kitörése után – hangsúlyozta a miniszter. Kijelentette, hogy a kabinet minden elérhető platformon a tűzszünet és a béketárgyalások sürgetése mellett állt ki, és egyértelműen elutasította a fegyverek és halált okozó eszközök Ukrajnába történő szállítását, felhívva más érintettek figyelmét is erre a felelősségre. A miniszter kiemelte, hogy a 2016 óta zajló haderőfejlesztés fő célja a béke érdekében a honvédség átalakítása, amely a katonai tevékenységekre helyezi a hangsúlyt, háttérbe szorítva a békealapú feladatokat, mint például a határ- és árvízvédelem. Azt is hozzátette, hogy a magyar álláspont szempontjából fontos egy erős, jól felfegyverzett és kiképzett hadsereg fenntartása. Egy kérdésre válaszolva a miniszter megjegyezte, hogy Ruszin-Szendi Romulusznak „semmilyen mandátuma nem volt” arra, hogy katonai minőségében politikai tárgyalásokat folytasson Ukrajnában. A vizsgálat irányvonaláról beszélve kifejtette, hogy a volt vezérkarfőnök nem képviselte a NATO-üléseken Magyarország álláspontját, ami a háború eszkalációjának megelőzését sürgette, és az Európai Unió katonai vezetőinek találkozóján sem fejtette ki véleményét, holott a kormány határozottan ellenállt az EU ukrajnai kiképző missziójának. A kérdés, hogy Ukrajnát a magyar emberek érdekeivel ellenkezően erőltessék az Európai Unióba, olyan komoly érdekütközéseket generál, amelyek a brüsszeli elit és Ukrajna részéről is dominálják a diskurzusokat, és mindent felülíró érdekekként jelennek meg.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott, hogy az a politikai erő, amelyik arra törekszik, hogy gyengítse vagy végül leváltsa a kormányt, nyilvánvalóan ennek a politikai nyomásnak a kiszolgálója. A miniszter párhuzamot állított fel a volt vezérkarfőnök és Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője által tett kijelentések között, hangsúlyozva, hogy ebben az ügyben a brüsszeli elit és Ukrajna "óriási érdekei" állnak szemben a magyar emberek érdekeivel. Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a testület a nap folyamán határozatban kérte fel a honvédelmi minisztert, hogy a vizsgálat lezárása után részletes tájékoztatást adjon, hogy kideríthessék, milyen büntető- vagy egyéb jogi következményekkel járhat a volt vezérkarfőnök által tanúsított, példátlan magatartás. Szalay-Bobrovniczky Kristóf pedig hangsúlyozta, hogy vitathatatlan bizonyítékok állnak rendelkezésre Ruszin-Szendi Romulusz helytelen lépéseivel kapcsolatban, hiszen "precíz jegyzőkönyvi adatok" támasztják alá, hogy mit mondott és mit nem a "bukott vezérkarfőnök".