Szakértő a "potyautasságról": Európa felelőssége a saját biztonságának megteremtésében kulcsfontosságú.

Rendkívüli uniós csúcsértekezletet szervezett az Európai Tanács elnöke csütörtökre, amelynek célja a kontinens és Ukrajna biztonságának védelme. António Costa a tanácskozás szükségességét azzal indokolta, hogy a jelenlegi helyzet kulcsfontosságú a jövő szempontjából. Az InfoRádió Zalai Csabát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elismert professzorát és a Nemzetközi Szervezetek Kutatóműhelyének vezetőjét kérdezte a várható döntésekről és azok lehetséges következményeiről.

Az új amerikai kormány hivatalba lépésével jelentős nyomás nehezedik Ukrajnára és Európára. Egy, az InfoRádió által megkérdezett szakértő véleménye szerint ez a nyomás azt célozza, hogy a már több mint három éve tartó háborút mielőbb lezárják a harcoló felek.

"A tárgyalások egyelőre Európa és az ukrán fél bevonása nélkül kezdődtek meg, és ez a rendkívüli Európai Tanács-ülés, amelyre most kerül sor csütörtökön, pont azt a célt hivatott elérni, hogy valahogyan az EU és Ukrajna is része legyen a tárgyalásoknak, a hosszú távú megállapodás kialakításának, amely az európai kontinens biztonsági struktúrájára vonatkozik majd" - vázolta Zalai Csaba, az NKE egyetemi tanára, a Nemzetközi Szervezetek Kutatóműhelyének vezetője.

Európa ebben a kérdésben szerinte nem egységes, de abban legalább már konszenzus körvonalazódik az EU-n, illetve a kontinensen belül is, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia a saját biztonsága kialakítása érdekében.

"A második világháború vége óta az Európai Unió tagállamai, valamint"

az európai kontinens országai egyfajta potyautasként az amerikai hadsereg és biztonsági garanciái révén minimális befektetéssel járultak csak hozzá az európai biztonsághoz"

- nyilatkozta.

Zalai Csaba véleménye szerint egy figyelemre méltó tendencia figyelhető meg az Obama-kormányzat óta: az Egyesült Államok fokusza fokozatosan a Kínára és az ázsiai térségre irányul, ami következményeként Európa szerepe csökkenni látszik. Ez a folyamat azonban eddig még csak csendben zajlott, és Európa nem volt hajlandó tudomást venni róla.

Hogy miképpen éri el Európa a nagyobb biztonsági szintet, annak megítélésében nincs egyetértés, várakozásai szerint ez kerül napirendre az Európai Tanács csütörtöki ülésén azon keresztül, hogy Ukrajnát hogyan támogatja tovább a kontinens.

Az Európai Bizottság a csütörtöki tárgyalás során bemutatta ötpontos javaslatcsomagját, amelynek minden egyes eleme azt a célt szolgálja, hogy a tagállamok jelentősen megnöveljék a biztonsági és védelmi költségvetéseiket, mind rövid, mind középtávú perspektívában.

Jelen pillanatban Európa bruttó hazai termékének körülbelül 2%-át fekteti védelmi költségekbe, azonban a törekvés az, hogy a következő években ez az arány 3-3,5%-ra emelkedjen.

Ahhoz, hogy ezt megvalósítsuk, elengedhetetlen egy bizonyos szintű költségvetési rugalmasság. Az Európai Bizottság ebben a helyzetben úgy tud támogatást nyújtani, hogy a rendkívül szigorú költségvetési előírásokat a védelmi beruházások területén némileg enyhíti, és egyfajta vészhelyzeti záradékot ígérkezik bevezetni – részletezte.

Az intézkedés párhuzamba állítható a Covid időszakában bevezetett intézkedésekkel, amikor a gazdasági növekedés serkentése érdekében az európai államok számára lehetővé tették a többletberuházások végrehajtását, ezzel jelentősen kibővítve a tagállami költségvetések rugalmasságát. Ahol a fiskális mozgásteret korlátozottabbnak érzik, ott lehetőség nyílik hitelek felvételére is az Európai Beruházási Bank közvetítésével.

Zalai Csaba véleménye szerint az uniós egység megteremtése különösen nehézkes lesz abban a kérdésben, hogy milyen eszközökkel támogassák Ukrajnát. Kiemelte, hogy ha valaha is létrejönne tűzszünet, azt valakinek garantálnia kell, és ha ezt nem az amerikaiak teszik, akkor az európai országoknak kell vállalniuk a feladatot.