Összefogás és bizalom a háború sötét felhői alatt: KMKSZ országos tanácskozás Beregszász szívében.

A héten az ungvári Kárpátaljában megszólalt a K. V. szignójú szerző, aki beszámolt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) április 12-én tartott XXXV. közgyűléséről. A Vérke partján fekvő városban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola impozáns átriumában megrendezett esemény méltó keretet biztosított ennek a jelentős találkozónak. A KMKSZ, mint a legrégebbi Kárpát-medencei magyar érdekvédelmi szervezet, immár negyedik alkalommal tartotta éves kongresszusát háborús körülmények között. Ennek ellenére a közgyűlés üzenetei tele voltak bizakodással és reménnyel, ami különös fontossággal bír a jelenlegi helyzetben.

Sajnálatos módon Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az elmúlt évekhez hasonlóan most is csak virtuálisan tudott részt venni a kongresszus munkájában. Ez a helyzet annak köszönhető, hogy 2020. november 30-án az ukrán titkosszolgálat kommandósai koholt politikai vádak alapján házkutatást végeztek ungvári otthonában, ami után kénytelen volt elhagyni Ukrajnát, és azóta Magyarországon tartózkodik.

"Én nem a győztest énekelem,

Természetesen! Íme egy egyedibb megfogalmazás: "Nem a közönséges gépezetet, hanem a bátor, önfeláldozó hőst…"

Minden lépése halált hoz magával, mintha a sors árnyéka kísérné, és minden döntése a végzet szelíd, de elkerülhetetlen öleléséhez vezetne.

tekintetétől ájul a szó,

A kéznyomás a szolgaság jele, mintha az ember lelkét egy láthatatlan lánc kötözné. Minden írásmódban ott rejlik a kiszolgáltatottság érzése, ahogy a tinta papíron végigfut, mintha egy külső akarat irányítaná a kezet. Az egyéni stílus elhomályosul, és a szabad kifejezés helyett a kötelező formák uralkodnak. Az igazi önkifejezés eltűnik, és helyette a szolgaság merev keretei között kell mozognunk. A kéz nyoma nem csupán egy aláírás, hanem egy életforma, amelyben a szabadság helyét a kényszer foglalja el.

hanem azt, aki lesz, akárki,

ki először mondja ki azt a szót,

Ki az, aki először bátorságot talál ahhoz, hogy kifejezze a gondolatait?

kiáltani, bátor, bátor,

A varázsszó, amely képes átalakítani mindent: százezrek.

A lélegzetelállító szent pillanatra várt.

Természetesen! Íme egy egyedi változat: "Az emberi lélek megújítója, aki képes visszaadni a reményt és az élet értelmét."

Természetesen! Íme néhány egyedi kifejezés, amelyek a "nemzetmegmentő" és "kapunyitó" fogalmakat kifejezik: 1. **Nemzeti hős** - Az a személy, aki a nemzet jövőjét biztosítja. 2. **Küszöbnyitó** - Az, aki új lehetőségekhez vezeti a közösséget. 3. **Sorsfordító figura** - Olyan egyén, aki alapvető változást hoz a nemzet életébe. 4. **Kapus a jövő felé** - Az, aki megnyitja az utat a fiatal generációk számára. 5. **Közösségi úttörő** - Az a vezető, aki új irányokat mutat a társadalomnak. 6. **Identitásvédő** - Az, aki megőrzi és erősíti a nemzeti értékeket. 7. **Hagyományőrző innovátor** - Olyan személy, aki a múlt értékeit modern formában képviseli. Remélem, ezek a kifejezések inspirálóak számodra!

Természetesen! Íme egy egyedi változat: "felszabadító értékes kifejezést,"

Hogy most már tényleg elég! Hogy ez már több a soknál! Elég volt ebből!

hogy béke! béke!

béke! béke már!

"Csak annyit kérnék, hogy hagyjon már békén ez a dolog!"

Jó oka van annak, hogy Babits Mihály Húsvét előtt című költeményéből idéztem, amely a nagy háborúk árnyékában született. Ez a megrendítő alkotás nem csupán az élet és értékek pusztulása ellen emel szót, hanem a feltámadás és a béke eljövetelének reményét is hirdeti. A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színésze, Ferku Szilveszter, mély átéléssel adta elő ezt a rapszódiát, amely a múlt szombaton zajló KMKSZ országos fórum nyitányaként szolgált. E fontos esemény kapcsán szeretném megosztani Kárpátalja helyszíni beszámolóját. Az előadás hatására a cikk írója is megjegyezte, hogy "a költemény szavai különösen időszerű üzenetet hordoztak ezekben a nehéz időkben, bátorítva és lelkesítve a jelenlévőket." Nem nehéz elképzelni, milyen felemelő és lélekemelő élmény volt Beregszászban, 2025 húsvétja előtt hallani ezt az áhított békét és rendet ígérő lírai üzenetet.

A 36 évvel ezelőtt, 1989 februárjában Ungváron megalakult Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) idei közgyűlésén, amely nem a tisztújításról szólt, a legnehezebb körülmények között működő magyar politikai közösség számára kulcsszavakként a küzdelem, a hűség, a megmaradás és a remény szolgáltak. Ezek a fogalmak nem véletlenül kerültek előtérbe, hiszen az utolsó, 2001-es ukrán népszámlálás adatai alapján regisztrált másfélszázeres kárpátaljai magyarság az eltelt három és fél évtizedben a becslések szerint több tízezer fővel csökkent. Ennek ellenére a szövetség ma is 111 alapszervezettel büszkélkedhet, összesen 33 831 taggal. A jubileumi tanácskozáson 189 küldött képviselte őket, akik a rendezvény kezdetén egyperces néma főhajtással tisztelegtek az elmúlt évben elhunyt KMKSZ-tagok, valamint a honvédő háborúban életüket vesztett magyar honfitársaik emlékének.

Amint az már a bevezetőmből kiderült, nemcsak az sokkolóan példátlan, hogy egy magyar nemzeti közösség a térségünkben háborús körülmények között kénytelen megélni a mindennapjait több mint 50 hónapja. Az is párját ritkítja, és teljesen ismeretlen a magyar politikatörténetben, hogy egy tekintélyes és legitim, a helyhatóságok különböző szintjein megválasztott tisztségviselőkkel rendelkező magyar politikai szervezet elnöke személyesen nem, hanem csak online tudja kongresszusi beszámolóját megtartani.

Az önkéntes száműzetés szükségessége több okból is világossá vált, ahogyan már említettem. Ezen kívül fontos megjegyezni, hogy a 2020-as esemény, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) fegyveresei razziát tartottak Brenzovics László lakásán, valamint a KMKSZ ungvári központjában, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központban és a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány székhelyén, teljesen alaptalan volt. Az akció célja csupán a kárpátaljai magyarság és vezetőik megfélemlítése volt. A házkutatásokat koholt politikai vádakra alapozott koncepciós eljárás keretében hajtották végre, egy 1500 kilométerre lévő kelet-ukrajnai bíróság szeparatizmus vádjával indított büntetőügyére hivatkozva. Az eljárás során olyan tevékenységek bizonyítékait keresték, amelyek állítólag Ukrajna területi egységét veszélyeztették, illetve a határok erőszakos módosítására irányultak, sőt az államnak is kárt okoztak volna. A történet pikantériája, hogy az eljárás azóta is folyamatban van, a végkimenetele homályos, és bármikor folytatható, ha a hatalom úgy dönt.

Mindezeket figyelembe véve, most következzen a hivatkozott jelentés:

A cikk szerzője természetesen Brenzovics László éves jelentésének első soraitól kezdve kiemelt figyelmet fordít a témára. A KMKSZ elnöke videós beszámolója elején több lényeges eredményt és kihívást említett, hangsúlyozva, hogy közössége számára a háborús helyzet ellenére is elengedhetetlen az oktatás, az infrastruktúra fejlesztése és a politikai képviselet biztosítása.

Ezt követően hangsúlyozta, hogy Ukrajnát súlyos társadalmi, gazdasági és demográfiai válság terheli, amelyet a háború tovább súlyosbít: "Minél tovább tart a háború, annál mélyebb nyomokat hagy ez a demográfiai válság, elérve azt a küszöböt, ahonnan nincs visszaút" - fogalmazott. Ugyanakkor pozitív példaként emelte ki a kárpátaljai magyar közösség kitartását, és jóleső érzéssel nyugtázta, hogy a háborús körülmények és számos más nehézség ellenére a magyar intézmények továbbra is működnek. Az iskolahálózat aktívan dolgozik, a civil szervezetek tevékenyek, és a kárpátaljai magyar nyelvű médiaképviselők is folytatják munkájukat. Az egyházak és a papjaik pedig hatékonyan végzik a hívek lelki gondozását, ami különösen fontos ebben a nehéz időszakban.

Ezt követően alaposan bemutatta azokat a programokat és fejlesztéseket, amelyek a közösség fennmaradását hivatottak elősegíteni. Kiemelte az elsődleges kezdeményezést, amely valódi sikertörténetnek számít, hiszen a Rákóczi-főiskola az ország tíz legkiemelkedőbb magánintézménye között szerepel. Részletesen beszélt az új oktatási és sportprojektek fontosságáról is, amelyek helyben biztosítanak lehetőséget a fiatalok számára a fejlődésre. Ezen kívül említést nyertek azok a szociális és gazdaságfejlesztési programok is, amelyek a nehézségek ellenére továbbra is elérhetők. Végezetül felsorolta azokat a jelentős infrastrukturális beruházásokat, amelyek az elmúlt évben valósultak meg, hangsúlyozva ezzel a közösség fejlődését és jövőbeli lehetőségeit.

Végül a háborús helyzetet elemezve rámutatott arra, hogy "a béke eléréséhez nemcsak Ukrajna és Oroszország, hanem a Nyugat egységes fellépése is szükséges." Úgy vélte: Donald Trump visszatérése csökkentheti a világégés veszélyét, de a béke ma még mindig távoli célnak tűnik. Beszéde zárásaként megerősítette: "A KMKSZ továbbra is elkötelezett a kárpátaljai magyarság érdekeinek képviselete mellett, és minden tőle telhetőt meg fog tenni közösségünk megmaradásáért, fejlődéséért."

A tanácskozáson a magyar kormányt Szilágyi Péter, a Nemzetpolitikai Államtitkárság helyettes államtitkára képviselte. Köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) munkája az elmúlt 36 év során, még a legnehezebb időszakokban is, stabil támogatást nyújtott a helyi közösség számára. Szilágyi Péter szavaival élve: "A magyarok ügyét csak a magyarok tudják hitelesen képviselni. Bízunk a nemzeti kisebbségek bölcsességében és önszervező képességében."

Szilágyi ezt követően kiemelte, hogy a kárpátaljai magyarság fennmaradásának alapját három fundamentum képezi: az erős érdekképviselet, az anyanyelvű oktatás biztosítása, valamint a történelmi egyházak támogatása. Végül hangsúlyozta: "Magyarország továbbra is elkötelezett a kárpátaljai magyarság jogainak védelme mellett, és partnerként áll minden olyan kezdeményezés mögött, amely a közösség jólétét szolgálja."

A tavalyi közgyűlésen a Kárpát-medencei magyar szervezetek jelentős része elnöki szinten volt jelen, azonban az idei beregszászi évértékelőn csupán az RMDSZ képviseltette magát magas rangú küldötta. A Szövetség egy ügyvezető alelnökét küldte a tanácskozásra, így biztosítva a folyamatos párbeszédet és együttműködést a regionális magyar közösségek között.

Szilágyi Dóra Emese, ifjúságért felelős ügyvezető alelnök és MIÉRT elnök Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözletét tolmácsolva a köszöntőjében kiemelte: az erdélyi magyar közösség teljes szolidaritásáról és elismeréséről biztosítja a kárpátaljaiakat, különösen a háborús időszakban tanúsított kitartásu­kért."Az elmúlt időszakban akkora változások következtek be az életünkben, amit talán a mi generációnk el sem tudott képzelni"- mondta, majd hozzátette: "Bízom benne, hogy még megvan önökben az erő, hogy a következő generációknak is teret és szülőföldet adhassunk tovább."

A Kárpátalja cikkírója összegyűjtötte az ott elhangzott felszólalásokat, de terjedelmi korlátok miatt nem tudok minden részletet átfogóan bemutatni. Ugyanakkor egy szókérés kiemelése elengedhetetlen, és ezt az alábbiak mindenképpen megerősítik.

Babják Zoltán, Beregszász polgármestere a háború sújtotta időszakban tartott mérlegmegvonó beszédében a város eddigi munkáját és a gazdasági fejlődést értékelte. Elmondása szerint, a nehézségek ellenére a legmagyarabb kárpátaljai város és környezete nem csupán megállt a fejlődésben, hanem jelentős eredményeket is fel tudott mutatni. Ezt a sikert elsősorban a közös erőfeszítések és a csapatmunka gyümölcsének tartja. Külön köszönetet mondott a KMKSZ-nek a példaértékű együttműködésért, és kifejezte reményét, hogy a háború végeztével Beregszász visszanyerheti régi, történelmi nevét, amihez közösen, összefogva szeretnének hozzájárulni. Szavai bizakodást sugalltak, amely a város jövőbeni lehetőségeire és fejlődésére vonatkozik.

Zárásként szeretném hangsúlyozni, hogy a küldöttek a közgyűlés végén egy nyilatkozatot fogadtak el, amelyben kiemelik: "A KMKSZ Közgyűlése rendkívül fontosnak tartja, hogy a kisebbségek jogait teljes mértékben garantálják az európai normáknak megfelelően. Ennek eredményeként a kárpátaljai magyar közösség valósággá válthatja az Alkotmány által biztosított jogaikat."