A magyar szőlőtermelők helyzete egyre aggasztóbbá válik, hiszen sorra tűnnek el a szőlőültetvények. Vajon a jövőnket fenyegeti a legrosszabb forgatókönyv? - Agrárszektor

Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
Magyarország nyugati vidékein a gazdák drámai mértékben kénytelenek kivágni szőlőültetvényeiket az aranyszínű sárgaság fitoplazma terjedése miatt. A helyzet súlyosságáról Molnár Ákos, a HNT Szőlészeti Szekciójának elnöke osztotta meg gondolatait. Megjegyezte, hogy hazánkban nem folyik célzott kutatás a problémával kapcsolatban, míg más európai országokban, különösen Franciaországban és Olaszországban, kiemelt figyelmet fordítanak a témára. Olasz kutatók különösen az amerikai szőlőkabóca életmódját, szaporodási szokásait és a betegség terjesztésének módjait tanulmányozzák, emellett más potenciális terjesztő rovarfajokat is vizsgálnak. A betegség terjedésének mechanizmusa rendkívül bonyolult, és számos tényező befolyásolja.
A fitoplazmák élettana nem éppen a legegyszerűbb téma, és ne is úgy gondolj rá, mint amikor a szeretőd rúzsos csókkal ajándékoz meg, majd otthon lebuksz a szájadról maradt nyomokkal. Itt sokkal mélyebb és rejtélyesebb folyamatok zajlanak, amelyek a növények belső világát tükrözik.
- fejtette ki.
A fitoplazma csak akkor válik fertőzőképessé, ha átmegy a kabóca tápcsatornáján, majd a rovar szájszervén keresztül kerül vissza a következő növénybe. Ez kizárja a mechanikai úton vagy talajon keresztül történő terjedést. A védekezés kulcsa az amerikai szőlőkabóca egyedszámának és a fertőzött növények számának egyidejű csökkentése lenne. Jelenleg azonban ennek éppen az ellenkezője történik: a melegkedvelő kabócák száma a klímaváltozás miatt exponenciálisan nő, miközben az elmúlt években hiányoztak a rovarölő szeres kezelések a szőlőkben.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy nincs egységes, országos térkép a fertőzési gócpontokról. A növényvédelmi szervezet decentralizált, a megyei kormányhivatalok eltérő intenzitással végzik a felderítést, és az információk összerakása is nehézkes. Bár a laborvizsgálatokat Budapesten végzik, az eredményeket a megyék kezelik, így még az egyes borvidékeken sem állnak rendelkezésre összefoglaló adatok. A szakember szerint a probléma gyökere az egyéni felelősség hiánya. Magyarországon a tulajdonhoz fűződő viszony meglehetősen egyoldalú és felelőtlen. A közép-európai társadalmak furán szocializálódtak, ismerik és szeretik hangoztatni a tulajdonnal kapcsolatos jogokat, de a kötelezettségekről szeretnek megfeledkezni. Ez a probléma origója
- mondta Molnár Ákos.
Egy lehetséges megoldás a parlagfű kényszerkaszálásához hasonló megközelítés lenne. E szerint, ha a tulajdonos nem reagál a felszólításra, egy közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott vállalkozó elvégezné a szükséges munkálatokat, a költségeket pedig közigazgatási úton próbálnák behajtani, vagy akár a tulajdoni lapra is rájegyezhetnék. Jelenleg azonban a hegyközségeknek nincs elegendő pénzügyi keretük a kényszerkivágások lebonyolításához. Az aktuális szabályozás értelmében, ha egy ültetvény fertőzöttsége eléri a 30%-ot, kényszerkivágást rendelnek el. Ilyen esetekben a gazdálkodók kártérítésre számíthatnak, feltéve, hogy a fitoplazma még zárlati károsítónak minősül.
Ha azonban a betegség elterjed és átsorolják a "veszélyes károsító" kategóriába, az állam már nem köteles kártérítést fizetni. További nehézséget jelent, hogy a 2000 négyzetméternél kisebb szőlőterületek tulajdonosai nem kötelező tagjai a hegyközségeknek, így ezek az ültetvények ellenőrizhetetlenek. Emellett sok olyan egykori szőlőterület létezik, amely már nincs szőlőként nyilvántartva, de elvadult szőlőtőkék találhatók rajta, amelyek szintén fertőzési forrást jelentenek.
A szakember arra ösztönzi a még egészséges ültetvények gazdáit, hogy tartsák be a permetezési irányelveket, nyomást gyakoroljanak a helyi hegybírókra a művelési engedélyek megszerzése érdekében, és jelentsék a földhivatalnak azokat a szomszédos területeket, amelyeket nem megfelelően művelnek.
A növényvédelmi technológia felülvizsgálata kiemelt fontosságú, mely során különös figyelmet kell szentelni a tavaszi lemosó permetezéseknek, valamint a szüret utáni rovarölőszeres kezelések alkalmazásának. Amennyiben egy gazda fertőzésgyanús tőkét észlel, kötelessége értesíteni a megyei kormányhivatal talaj- és növényegészségügyi hatóságát, vagy az illetékes hegyközséget. A hatóság ezután mintát vesz, és elvégzi a molekuláris genetikai vizsgálatokat. Pozitív eredmény esetén a fertőzött tőkék kivágását elrendelik. Járványügyi szempontból a legjobb megoldás, ha a gazda azonnal lepermetezi a fertőzésgyanús tőkét a kabócák ellen, majd ezt követően eltávolítja azt. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez a lépés veszélyeztetheti a kártérítési jogosultságát.
Az egész megelőzésben, az információterjesztésben, a felvilágosításban elévülhetetlen érdemeket szerzett egy öntevékeny csoport, akik a Veszprém megyei növényorvosi kamara tagjaiból, badacsonyi és zalai szőlőtermelőkből verbuválódtak
- kiemelte.
Ez a csoport alaposan megvizsgálta a jogszabályokban rejlő ellentmondásokat, terepi tapasztalatokat gyűjtött, és kidolgozott egy átfogó védekezési tervet, amelyet eljuttattak az agrárszakigazgatás illetékes szerveinek. A szakértő véleménye szerint a helyzet aggasztó:
Most nem a szavak ideje van, nem interjúkra van szükség, és nem a büntetések osztogatása a cél, hanem cselekednünk kell! Fűrésszel és markolóval kell nekivágnunk ezeknek a területeknek, amíg még nem késő!