Ésik Sándor megfogalmazása szerint: "A kormány szándékában áll egy olyan listát összeállítani, amely a legnagyobb kihívásokkal néző vezető személyiségeket tartalmazza."

Uniós szabályokba ütközhet és a jogorvoslat lehetőségét sem biztosítja az átláthatósági törvénynek nevezett törvényjavaslat, amely számos civil szervezetet és sajtóterméket is ellehetetleníthet.

Az átláthatósági törvényjavaslat, amelyet kedd éjszaka nyújtottak be, számos homályos kitételt tartalmaz – véli Ésik Sándor ügyvéd. A javaslat célja, hogy egy jegyzékre sorolja azokat a szervezeteket, amelyeket a Szuverenitásvédelmi Hivatal veszélyesnek ítél az ország szuverenitására nézve, és súlyos szankciókat helyezne kilátásba ezen szervezetekkel szemben. A jogszabály szövegéből azonban nem világos, miként lehet egy szervezetet eltiltani a közéleti tevékenységtől, és hiányzik az a lényeges információ is, hogy milyen időszakra és milyen összegű külföldi támogatásokra vonatkoznak a szabályozások. Ezen kívül nem egyértelmű, hogy egy külföldön élő, magyar állampolgárságú magánszemély támogatása külföldi támogatásnak minősül-e vagy sem.

Ésik Sándornak az a benyomása a törvényjavaslatról, hogy igen rövid idő alatt készülhetett, és valójában nem más, mint "egy óriási szósaláta annak leplezésére, hogy a kormány össze akar állítani egy f٭szfejlistát", és a betiltásuk nélkül, de gyakorlatilag az ellehetetlenítésükkel szeretne kiiktatni neki nem tetsző szervezeteket. Véleménye szerint az Európai Unió ezt biztosan nem hagyja szó nélkül, nem csak a jogállamisági kérdés miatt, hanem azért sem, mert az EU-n belül a személyek, az áruk és a tőke szabad mozgása sem korlátozható. - Egy olyan jogszabály, amely külföldinek minősít megkülönböztetés nélkül mindenkit, már csak azért is ki fogja váltani az Európai Unió intézkedését, mert semmilyen magyar szervezetet nem lehet abban korlátozni, hogy az Európai Unión belülről érkező pénzt fogadjon el - vélekedett az ügyvéd.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a javasolt intézkedések nem garantálják a jogorvoslathoz való jog érvényesülését. Az érintettek csupán akkor férhetnek hozzá a róluk készült vizsgálati anyagokhoz, ha az ügyük a Kúria elé kerül. Azonban már a listára kerülés folyamata is jelentős következményekkel jár, és nem garantált, hogy az érintettek valaha is lehetőséget kapnak arra, hogy a Kúriához forduljanak. Ráadásul a gyakorlatban a jogorvoslati lehetőségek korlátozottak, hiszen mire valaki bírósághoz jut, hogy megismerje, milyen alapokon nyilvánították külföldi ügynöknek, már régóta érvényben van egy kormányrendelet az ügyében – érzékeltette az ügyvéd, hogy milyen nehézségekkel kell szembenézniük azoknak, akiket az átláthatósági törvény érint.

A törvényjavaslat szerint ugyanis, a jövőben komoly következményekkel kell szembenéznie azoknak a civil szervezeteknek vagy gazdasági társaságoknak, amelyek felkerülnek azon szervezetek jegyzékére, amelyek "közélet befolyásolására irányuló tevékenysége Magyarország szuverenitását veszélyezteti". Külföldi támogatást csak engedéllyel fogadhatnának el, és egy százalékos adófelajánlásokat sem gyűjthetnének, de a mikroadományok gyűjtése is ellehetetlenülne, hiszen minden adomány után teljes bizonyító erejű magánokiratban kellene nyilatkozni arról, hogy a támogatás még közvetetten sem külföldi forrásból származik. A jegyzékre a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára, a hivatal vizsgálata után lehet felkerülni, csakhogy a hivatal nem hoz határozatot, így azt bíróságon megtámadni sem lehet, és az érintettek az iratokba sem tekinthetnek bele. A hivatal a kormánynak tesz majd javaslatot, amely ezután rendeletet alkot arról, hogy milyen szervezeteket tesz fel a jegyzékre. A következmények - hogy külföldi támogatást csak engedéllyel lehet elfogadni, és egy százalékos adófelajánlásokat sem lehet gyűjteni - már a jegyzékre kerüléssel beállnak, jogorvoslat ellene még sincs. - Az Alkotmánybíróságnak azt kellene ebben az esetben kimondania, hogy kormányrendeletet nem lehet közigazgatási határozatok átugrására használni, de nem valószínű, hogy ez megtörténik - tette hozzá Ésik Sándor.

A listára való felkerülés után fennáll annak a lehetősége, hogy egy még meg nem határozott pénzmosás elleni hatóság - valószínűleg az Állami Számvevőszék vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal - vizsgálatot indít. Ez a folyamat azonban nem automatikus. Amennyiben nem indul vizsgálat, úgy nem születik olyan határozat, amely ellen az érintett bíróságon jogorvoslatot lehetne kérni. Ha mégis sor kerül erre a vizsgálatra, lehetőség nyílik arra, hogy a Kúriánál felülvizsgálatot indítsanak, de fontos kiemelni, hogy a Kúria nem módosíthatja a pénzmosás ellenőrzésére létrehozott szerv határozatát. Ahogy Érik Sándor is rámutatott, a Kúria megsemmisítheti vagy hatályon kívül helyezheti a határozatot, azonban az érintett szervezet a kormányrendelet alapján továbbra is a jegyzéken marad.

Az ügyvéd azt is hozzátette: ha a Fidesz akár egy szavazattal elveszíti a választásokat, egy következő kormány az első nap "felírhatja" a listára a Mathias Corvinus Collegiumot, a Danube Institute-ot, a CÖF-öt vagy más olyan kormányközeli szervezetet, amely esetleg külföldi támogatást is elfogadott, ehhez törvényt sem kell módosítania. Vagyis ha olyan törvényt hoz most a parlament fideszes többsége, amely szerint "ér a pofon", akkor egy esetleges következő kormány arra használhatja ezt a lehetőséget, hogy ő is pofon üsse a Fideszt.