Schmidt Mária: Oroszország látszólag demokratikus keretek között működik, azonban a nyílászárók állapota továbbra is aggasztó.

Feszültségekkel teli diskurzus bontakozott ki Oroszország demokratizálásának kérdéséről a köztévé Ez itt a kérdés című műsorának keddi epizódjában. A beszélgetés résztvevői között volt Schmidt Mária történész, Szent-Iványi István, aki korábban az SZDSZ színeiben politizált, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum egykori igazgatója, valamint Fodor Gábor, aki mind a Fidesz, mind az SZDSZ soraiban szolgált. A műsor 24. percében Szent-Iványi megjegyezte, hogy kedvező lett volna, ha Joe Biden amerikai elnök feltételei megvalósulnak, és Oroszország elindulhat a demokratizálódás útján.

Schmidt azonnal reagált Szent-Iványira. A Terror Háza Múzeum vezetője hangsúlyozta, hogy nem egy külső erő feladata megmondani az oroszoknak, hogyan éljék az életüket. Schmidt kijelentette, hogy...

"majd az oroszok eldöntik, hogy ők hogy akarnak élni, és kinek az irányítása alatt."

Schmidt véleménye szerint az Egyesült Államok eddig egyetlen országot sem tudott sikeresen demokratizálni. A történész rámutatott, hogy a Közel-Kelet demokratikus átalakulására tett kísérletek szintén eredménytelennek bizonyultak.

L. Simon László véleménye szerint fontos elfogadnunk, hogy nem mindenki osztja a demokráciával, jogállamisággal és államszervezettel kapcsolatos nézeteinket. A Magyar Nemzeti Múzeum korábbi igazgatója kiemelte, hogy a társadalmi berendezkedésünket másokra rákényszeríteni mindig kudarcot vall. Emlékezett rá, amikor először látogatta meg Szentpétervárt, és orosz-magyar kísérője szenvedélyesen bírálta Vlagyimir Putyint. Ám amikor L. Simon megkérdezte, kire szavazott, a válasz azonnali és egyértelmű volt: Putyinra.

Fodor Gábor véleménye szerint a svéd postaládákba elhelyezett, háború esetére szánt tájékoztató füzetek nem azt tükrözik, hogy a svédek háborús készülődésben lennének; sokkal inkább a körültekintés jeleként értelmezhetők. Fodor rámutatott, hogy Orbán Viktor sem a háború előkészületeivel állt elő, amikor bejelentette a védelmi tanács összehívását. Szerinte Svédország helyesen cselekszik, ha felkészül a váratlan eseményekre. Fodor Schmidt Máriára is reagált, hangsúlyozva, hogy senkire sem szabad ráerőltetni semmiféle véleményt, de megjegyezte, hogy az oroszok nem rendelkezhetnek szabadon arról, hogy mit akarnak. Erre Schmidt Mária gyorsan visszautasította ezt a nézetet, mondván, hogy "nyilván" igen.

Fodor szerint az a jó, ha a népek saját maguk dönthetnek arról, hogy mit akarnak. De Oroszországban nem dönthetnek, mert nincsenek szabad választások - mondta a volt fideszes és SZDSZ-es politikus.

"De miért nem szabadok a választások? Azt te mondod meg, hogy szabad-e egy választás, vagy nem?"

„Tedd egyedivé a szövegedet!” – mondta Schmidt Mária Fodornak, miközben a Terror Háza Múzeum főigazgatója kifejtette véleményét arról, hogy Nagy-Britanniában is jelen van a cenzúra. Fodor erre csak annyit felelt, hogy „legalább az emberek nem esnek ki az ablakból.” Schmidt ezt követően hozzátette: „Ez igaz, de az Oroszországban tapasztalható nyílászárókkal még mindig akadnak gondok.”

"Ne hagyjuk, hogy a helyzet olyan legyen, mintha Oroszországban cenzúra uralkodna, miközben Angliában és Németországban egyetlen komment miatt emberek börtönbe kerülnek, vagy súlyos pénzbírságot kapnak."

A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint a német kancellárhelyettes 600 feljelentést tett. Fodor erre csak gúnyosan válaszolt, Szent-Iványi viszont azt mondta Schmidtnek, hogy Oroszországban három év börtönre ítélik azt, aki háborúnak nevezi az orosz-ukrán háborút. Schmidt Mária szerint háborúban háborús törvények vannak.

Schmidt szerint nem szabad úgy tenni, mintha Európában nem lenne cenzúra, és nem korlátoznák a sajtószabadságot. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint a német hatóságok több házkutatást is tartottak Németországban azért, mert emberek kommentben kritizálták a regnáló kormányt.

L. Simon László a konfliktus feloldásaként azt javasolta, hogy az orosz és a német viszonyok összehasonlítása helyett Ukrajnával vessék össze Oroszországot. L. Simon szerint Ukrajnában kevésbé szabadok a választások, mint Oroszországban. Szent-Iványi erre azt mondta, hogy vannak ellenzéki pártok. Schmidt szerint az ukrán vezetés betiltotta az összeset. L. Simon pedig azt mondta, hogy Oroszországban is vannak ellenzéki pártok. A Magyar Nemzeti Múzeum korábbi igazgatója hozzátette, hogy az orosz és a brit viszonyok összehasonlítása meddő.

Schmidt Mária kifejtette, hogy míg Ukrajna esetében nem volt elnökválasztás, Oroszországban legalább zajlott egy ilyen esemény. Fodor azonban azzal érvelt, hogy a gond az, hogy Oroszországban a választások nem valódi szabadság mellett zajlanak. "De ki az, aki ezt megmondhatja? Ezt nekik maguknak kellene eldönteniük!" - reagált Schmidt. Fodor úgy vélte, hogy léteznek nemzetközi módszerek a választások átláthatóságának ellenőrzésére. Schmidt viszont ironikusan visszakérdezett: "Igen, biztosan Soros alapítványainak a segítségével, ugye?"

Elnézést, Gábor, de az észak-atlanti arrogancia sajnos itt van velünk, ami azt sugallja, hogy mi tudjuk, mi a helyes irány. Közben pedig arról vitázunk, hogy Ukrajnában és Oroszországban vajon megfelelőek-e a demokratikus viszonyok, vagy sem. Én személy szerint úgy vélem, hogy bízzuk inkább rájuk ezt a kérdést.

- ezzel véget ért a diskurzus, jelentette ki Gulyás István, a műsorvezető.

A legfrissebb orosz elnökválasztásról és az ország belpolitikai helyzetéről alapos elemzést találhatsz itt.