Az Európai Parlament sajnálattal konstatálja, hogy a magyar és szlovák kormányok akadályozzák a szankciók bevezetését grúz tisztviselők ellen.

A Grúziában zajló politikai eseményekre reagálva az Európai Parlament (EP) Szalome Zurabisvili személyét ismerte el a nemzet legitim elnökeként. A testület csütörtökön elfogadott állásfoglalása szerint uniós szankciók bevezetését szorgalmazza a vezető grúz politikai szereplők ellen. Fontos megjegyezni, hogy ez az állásfoglalás jogilag nem kötelező érvényű, mivel az uniós külügyekről a tagállamok egyhangú döntése szükséges.

A képviselők felhívást intéztek a nemzetközi közösséghez, hogy csatlakozzanak a grúz hatóságok bojkottjához, amelyeket azzal vádolnak, hogy rombolják a demokráciát és elnyomják a más véleményt képviselőket. Az Európai Parlament határozottan elutasította a Grúz Álom párt által önkényesen kinevezett hatóságok, köztük az új elnök, Miheil Kavelasvili elismerését. A képviselők Szalome Zurabisvili, Kavelasvili elődjének legitimitását hangsúlyozták, és őt ismerték el Grúzia valódi elnökeként. Ezen kívül felszólították António Costát, az Európai Tanács elnökét, hogy hívja meg Zurabisvilit a következő uniós állam- és kormányfői találkozóra, valamint az Európai Politikai Közösség (EPK) ülésére, amelyen a közelmúltban Irakli Kobakhidze miniszterelnök képviselte Grúziát, nem pedig az államfő.

A vitatott választások következtében Grúzia egy súlyos politikai és alkotmányos válságba került, amely folyamatos, békés, kormányellenes tömegtüntetések sorozatát indította el az országban. Ezeket a rendezvényeket a rendvédelmi hatóságok erőszakos és elnyomó fellépése kíséri, ami tovább fokozza a feszültséget. A képviselők ezért arra kérik a külügyminisztereket és az EU tagállamait, hogy személyi szankciókkal sújtsák azokat a grúziai tisztviselőket és politikai vezetőket, akik felelősek a demokratikus intézmények gyengítéséért, a választási csalásokért, az emberi jogok megsértéséért, valamint a politikai ellenfelek és aktivisták üldözéséért. A célkeresztben többek között olyan prominens alakok állnak, mint a befolyásos oligarcha, Bidzina Ivanisvili, Irakli Kobakhidze miniszterelnök és Salva Papuasvili parlamenti elnök, valamint azok a bírák, akik politikai motivációval hoznak ítéleteket, illetve a dezinformációt terjesztő médiaképviselők.

A külügyminiszterek egyhangú beleegyezése kell a szankciókhoz, Szijjártó Péter pedig már decemberben jelezte, hogy ha kell, vétózza ezeket grúz tisztviselők ellen. Így csak a vízummentesség uniós szintű felfüggesztéséről tudtak dönteni diplomata- és szolgálati útleveleknél, amihez nem kellett egyhangúság, de ezzel külön-külön a tagállamok hatáskörébe utalja, mit tegyenek, a magyar kormány pedig fenn fogja tartani a mentességet, jelezte januárban Szijjártó.

Az Európai Parlament állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy továbbra is fenntartja azt a álláspontját, miszerint az Európai Unió eddigi lépései a grúziai demokrácia drámai romlására és a korábbi kötelezettségek megszegésére reagálva nem tükrözik teljes mértékben a helyzet súlyosságát, valamint a legújabb fejleményeket. Üdvözölte a grúz diplomaták és tisztviselők vízummentességének felfüggesztését, de rámutatott, hogy ez csupán az első lépés, amelyet szigorúbb intézkedéseknek kell követniük. Továbbá kifejezte sajnálatát amiatt, hogy a magyar és a szlovák kormány akadályozza a grúziai demokratikus visszaesésért felelős személyekkel szembeni szankciók bevezetéséről szóló határozatokat.

Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a jelenlegi grúziai válság egyedüli kivezető útja az új parlamenti választások mielőbbi kiírása, amelyek jobb választási körülmények között, független és pártatlan választási adminisztráció felügyelete alatt, valamint nemzetközi megfigyelők jelenlétében valósulhatnak meg. Az Európai Parlament sajnálattal vette tudomásul, hogy a kormányzó Grúz Álom felfüggesztette az EU- és NATO-tagság irányába tett lépéseket, azonban a testület továbbra is eltökélten támogatja a grúz nép jogos európai ambícióit.

Az állásfoglalás elfogadását 400 igennel szavazták meg, beleértve a tisztségviselők és Dobrev Klára, a DK képviselőjének szavazatát is. 81 képviselő tartózkodott a voksolástól, míg az ellenzők között 63-an voltak, köztük tíz magyar. Az ellenzők között találkozhattunk a Fidesz-KDNP tagjaival és Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk képviselőjével is.