Hogyan alakult ki a romániai medvepopuláció robbanásszerű növekedése? A helyzet egyre aggasztóbbá válik, hiszen a kilövések ellenére sem csökken a számuk. Az Agro Napló cikkében részletesen ismerkedhetünk meg ezzel a jelenséggel.

Az afrikai sertéspestis hosszú évekre visszavetette a romániai vaddisznók állományát, amely híres a tekintélyes agyarairól. A tetemek tömeges megjelenése azonban kedvezett a barnamedvék drámai elszaporodásának - hangzott el a Székelyföldi vadgazdálkodás lehetőségei és kihívásai című szakmai napon, a MATE Szent István Campusán. A természetes egyensúly annyira felborult, hogy a túlszaporodott medvepopuláció már nemcsak a háziállatokra jelentett fenyegetést, hanem egyre gyakoribbá váltak a halálos medvetámadások is az ország területén. A sorozatos tragédiák nyomán a tavalyi és idei évre összesen 426 egyedre vonatkozó megelőző vadászati kvótát, valamint 55 egyedre beavatkozási kvótát állapítottak meg, de a jövőbeli lépésekről még nem áll rendelkezésre információ.

Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács elnöke a MATE szakmai napján tartott előadásában kiemelte, hogy Románia különleges helyet foglal el a vadfajok sokszínűségének térképén. A nyírfajd és a rénszarvas kivételével az ország területén szinte az összes európai vadfaj megtalálható. A jávorszarvas természetes elterjedési területe ugyan északabbra húzódik, de a Duna-delta vidékén gyakran feltűnik, amit egy körülbelül 20 évvel ezelőtt Háromszéken talált tetem is bizonyít. Ráadásul a különféle telepítési programok révén ma már bölények is élnek a Brassói-havasokban, és az állomány mérete, valamint genetikai minősége olyan szintre emelkedett, hogy néhány éven belül akár a vadászati lehetőségek kibővítése is napirendre kerülhet.

Románia gazdag vadfajok jelenléte mindig is figyelemfelkeltő volt, és komoly versenyelőnyt jelenthetett volna az ország számára. Sajnos azonban a politika gyakran nem tudta megfelelően kihasználni ezt a páratlan lehetőséget.

„Egyedivé kell tenni a megközelítést” – hangsúlyozta az előadás során a szakértő. Emlékeztetett arra, hogy 2016-ban az ideiglenes ügyvivői kormány környezetvédelmi minisztere egy rendelet keretében nyolc vadfaj – köztük a barnamedve, a farkas, a hiúz és az erdei szalonka – vadászatát megtiltotta. Ezzel szemben a vaddisznó továbbra is vadászható maradt, ami lehetőséget teremtett arra, hogy Erdélyben valóban figyelemre méltó példányokat ejtsenek el lesvadászat vagy hajtás során.

A romániai vaddisznópopuláció különlegessége abban rejlik, hogy az állatok agyaraik méretét tekintve kiemelkednek, főként a szélességük alapján. Míg Magyarországon az agyarak szélessége általában nem haladja meg a 26-27 millimétert, addig Erdélyben gyakran találkozhatunk 30 milliméteres vagy még nagyobb agyarméretekkel is, ami nem számít ritkaságnak.

- mutatott rá Sárkány Árpád. Ezeket a vadászatokat ráadásul nemcsak a különleges trófeák tették vonzóvá, hanem az is, hogy a kanok ára a magyarországi árak felébe került.

A kedvező helyzet azonban nem tartott sokáig. 2017 júniusában Ukrajna irányából feltűnt az afrikai sertéspestis, amely Romániában először a Duna-deltában és Szatmár környékén bukkant fel. Ekkor a tévéképernyőkön sorra jelentek meg a felvételek, amelyek a Duna partján százával sodródó vaddisznótetemeket mutatták, riasztó látványt nyújtva a nézőknek.

Ahogy Sárkány Árpád is rámutatott, 2017 előtt a romániai vaddisznók létszámát 133-135 ezerre becsülték. Azonban a legújabb adatok alapján úgy tűnik, hogy mindössze körülbelül 30 ezer egyed élhette túl ezt az időszakot.

A vaddisznó eltűnése hegyeinkből mély fájdalmat okoz nekünk. Az erdő most üresnek tűnik, mintha egy fontos része hiányozna belőle. Nemrégiben egy tavaszi hóhullás után kimentünk a környékre, és az erdei utakon tett utazásaink során, akár 10, akár 50 kilométert tettünk meg, egyetlen vaddisznónyomra sem bukkantunk. Úgy tűnik, hogy a korábbi, gazdag vadon, amely a vaddisznóállomány bőségéről tanúskodott Erdélyben és a Kárpátokban, soha nem tér már vissza az életünkbe.

A hatalmas mennyiségű elhullott állat következtében kialakult táplálékbőség igazi ínycsiklandó lehetőséget kínált a medvéknek. Sárkány Árpád megjegyezte, hogy a Kárpátokban meglepő módon nem akadtak vaddisznók tetemeire, hiszen a medvék mindet felfalták. Ezáltal a sertéspestis nem csupán a medvepopuláció robbanásszerű növekedéséhez járult hozzá, hanem elkerülhetetlenül növelte az emberek és a haszonállatok ellen irányuló támadások, balesetek és konfliktusok számát is.

Nem lehetett tovább leplezni, sem szépíteni a valóságot. Ezek a balesetek olyan gyakran történtek, hogy a gyerekekkel való túrázás, a kint alvás vagy a gombaszedés az erdőben mind-mind veszélyessé vált. Az emberek közül senki sem merte vállalni a felelősséget, hogy vigyázzon a szabadon legelő juhokra, hiszen a félelem mindenkiben mélyen gyökerezett.

Ahogy a szakértő hangsúlyozta, az utolsó csepp a pohárban az volt, mikor 2024 júliusában egy medve a Bucsecs-hegységben elragadott egy fiatal nőt a barátja mellett. A nő gyors gondolkodásának köszönhetően még megpróbált segítséget hívni a 112-es segélyvonalon, de a medve azonnal elvonszolta őt egy nehezen elérhető helyre, ahol később sajnos már csak holtan találta meg a hatóság.

Ez az eset akkora társadalmi felháborodást váltott ki, hogy megszületett az a jogszabály, ami a 2024-es és a 2025-ös vadászati évre 426 egyedre megelőző vadászati kvótát, 55 egyedre pedig beavatkozási kvótát írt elő.

Ez így első hallásra talán nagy számnak hangzik, de nem az. Romániában 2 200 vadászterület van, ebből körülbelül ötszáz vadászterületen állandó vadfaj a barnamedve. Mindez tehát azt jelentette, hogy minden vadászterületen körülbelül egy medve kilövésére adtak engedélyt

Sárkány Árpád hangsúlyozta, hogy a jelenlegi jogszabály 2025. december 31-ig érvényes, de egyelőre nem világos, milyen módosítások várhatóak a határidő lejártát követően. A legújabb becslések alapján Romániában körülbelül 10-12 ezer barnamedve él, ami azt jelenti, hogy az európai medvepopuláció körülbelül 75 százaléka az ország erdeiben található.