Számos magyar ember kerülhet nehéz helyzetbe, ha ilyen típusú terméket vásárolt: ez bizony nem lesz más, mint egy kellemetlen anyagi veszteség - figyelmeztet a Pénzcentrum.

A globalizált kereskedelem új perspektívákat nyitott meg az innováció és a hatékonyság terén, ugyanakkor teret adott a hamisítványok elterjedésének is. A legfrissebb nemzetközi elemzések alapján 2021-ben a világkereskedelem körülbelül 2,3%-át, míg az Európai Unió importjának közel 5%-át hamisított vagy kalóztermékek tették ki. A hamisítványok leggyakrabban ruházati cikkek, lábbelik, bőrtermékek, elektronikai eszközök és órák formájában jelennek meg.

A globális gazdaság egyre szorosabbra fűzött kapcsolatai új kereskedelmi és innovációs lehetőségeket kínálnak, ugyanakkor a digitális világ térnyerése és az értékláncok védelme egyre komolyabb kihívások elé állítja a szereplőket. Az ellátási láncok bővülése és az e-kereskedelem robbanásszerű növekedése különösen megkönnyítette a hamisított termékek illegális forgalmát. Ezek a hamisítványok nem csupán a gazdasági stabilitást fenyegetik, hanem közvetlenül veszélyeztetik a fogyasztók egészségét és biztonságát is.

Egy újonnan megjelent jelentés a 2021-es vámlefoglalási statisztikákra alapozva tárja fel a hamisított és kalóztermékek globális kereskedelmének helyzetét. Az elemzés eredményei szerint 2021-ben a hamisítványok aránya a világ összes importjában 2,3%-ot, míg az Európai Unióba irányuló behozatalban 4,7%-ot képviseltek.

A globalizáció, az ipari specializáció és a kereskedelem egyszerűsítése következtében az ellátási láncok nemcsak hatékonyabbá váltak, hanem sokkal bonyolultabbá is. Ez a fokozott összetettség azonban sebezhetőséget hozott magával: a hamisítók könnyebben bejuthatnak a rendszerbe. A szellemi tulajdonjogok megsértése nem csupán a vállalatok bevételeit csökkenti, hanem a költségvetésekre is súlyos hatással van, és gyakran összekapcsolódik a szervezett bűnözéssel és a korrupcióval.

A világjárvány következtében a nemzetközi kereskedelem volumene jelentős visszaesést szenvedett el, azonban 2021-re a helyzet kedvező fordulatot vett, különösen a nyersanyagok piacán. A hamisítványok elsősorban késztermékeket céloznak meg, így a fellendülés nem hozott magával párhuzamos növekedést az illegális piacon. A hamis termékek legfőképpen ruházati cikkekre, lábbelikre és elektronikai eszközökre korlátozódnak, de a bűnözők körében népszerűek az ékszerek, játékok, sőt még gyógyszerek hamisítványai is. Az illegális piac tehát továbbra is virágzik, kihasználva a keresletet a különböző árucikkek iránt.

A hamisítványok legfőbb forrása továbbra is a Kínai Népköztársaság, de más országok is egyre nagyobb szerepet játszanak ebben a piacon. A GTRIC-index szerint Banglades, Libanon, Szíria és Törökország kiemelkedő szereplővé nőtte ki magát, különösen a ruházati termékek hamisítása terén. E régiókban a hamisítványok előállítása és forgalmazása folyamatosan növekvő tendenciát mutat.

A hamisítás közel 50 termékkategóriát érint, különösen a magas hozzáadott értékű termékek - például a ruházat, lábbeli, bőrtermékek és elektronikai eszközök - vannak veszélyben. A kereskedelmi útvonalak is változnak: egyre több hamis termék jelenik meg a Duna mentén, és a hamisítók helyi gyártási stratégiákat is alkalmaznak, például alkatrészek külön importálásával és helyi összeszereléssel.

A hamisítók a modern logisztikát és az online platformokat is kihasználják. A postai csomagküldés vált a leggyakoribb terjesztési móddá, különösen a kis csomagok esetében, amelyek gyakran a minimális értékhatár alatt maradnak, így elkerülik a hatóságok figyelmét. 2020-2021-ben a lefoglalt küldemények 79%-a kevesebb mint tíz terméket tartalmazott - ez jelentős emelkedés a korábbi 61%-hoz képest.

2021 során a hamisított termékek globális kereskedelme elképesztő, 467 milliárd dolláros értéket ért el, ami a világ teljes importjának 2,3%-át tette ki. Az Európai Unió esetében ez a szám 117 milliárd dollárra rúgott, ami a behozatal 4,7%-át jelenti. A legnagyobb veszélyforrást Kína és Hongkong jelentette, amelyek a hamis áruk legfőbb szállítóinak számítanak. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az elkobzott termékek között egyre gyakrabban találunk potenciálisan veszélyes árucikkeket, mint például hamis autóalkatrészek és gyógyszerek, amelyek komoly kockázatot jelentenek a fogyasztók számára.

A hamisítók kihasználják a gyenge szabályozási réseket és az erőforráshiányt, hogy előnyhöz jussanak. Stratégiájuk, amely a kis csomagok, helyi gyártás és széttöredezett ellátási láncok köré épül, jelentősen megnehezíti a hatékony fellépést a visszaélésekkel szemben. A legfrissebb jelentések hangsúlyozzák, hogy elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés, valamint a jogtulajdonosok és a logisztikai szereplők, mint például a postai és szállítmányozási cégek aktív részvétele. Csak így biztosítható hosszú távon az ellátási láncok átláthatósága és védelme.