Polt Péter reagált Hadházy Ákos és Boldog István lehallgatásával kapcsolatos kérdéseire.
November végén vált nyilvánvalóvá, hogy egy "adminisztrációs hiba" következtében az ügyészség nem őrizte meg Boldog István lehallgatásainak három hónapnyi anyagát. Ennek következményeként a 2019 júliusa és októbere közötti időszak telefonbeszélgetéseiről csak feljegyzések állnak rendelkezésre. Hadházy Ákos, a független országgyűlési képviselő, a helyzet kapcsán Polt Péterhez fordult segítségért.
2019-ben napvilágra került, hogy Boldog István, hasonlóan Simonka Györgyhöz, saját választókerületében egy olyan rendszert hozott létre, amely lehetővé tette számára, hogy befolyásolja a települések uniós fejlesztési forrásokhoz való hozzáférését, valamint ezek felhasználásának módját. Az egykori fideszes politikus mentelmi jogának felfüggesztésére végül 2020-ban került sor, ezt követően vádat is emeltek ellene.
Az ügyészség dokumentuma szerint Polt Péter felelevenítette: a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt folytatott nyomozást Boldog István és társai ellen, majd 2020. december 21. napján vádiratot nyújtott be a Fővárosi Törvényszékre.
A Központi Nyomozó Főügyészség minden, a vádakat alátámasztó bizonyítékot benyújtott a törvényszékhez. A bírósági engedélyhez kötött lehallgatás során szerzett bizonyítékokat, amelyek a vádban részletezett konkrét cselekvést igazolják, a Főügyészség hangfelvételekkel kiegészítve terjesztette elő a bíróság számára.
A bírósági engedéllyel végzett leplezett eszközök használatának olyan következményeit, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a konkrét vádirati tényállásokhoz, és csupán közvetett bizonyító erejűek a vád alá helyezett cselekmények szempontjából, a Központi Nyomozó Főügyészség közokirat formájában csatolta. Ez a dokumentum a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által a beszélgetésről készített jelentést tartalmazza - tájékoztatott a legfőbb ügyész.
Kiemelte azt is, hogy a büntetőeljárási törvény előírásai szerint a titkos nyomozási eszközök alkalmazásakor kötelező jegyzőkönyvet vagy feljegyzést készíteni. Ezen leplezett eszközök által nyert információk közokiratként való felhasználása a jogszabályok által megengedett és törvényes eljárásnak számít.
A szakszolgálat által készített feljegyzés pontosan tükrözi a beszélgetések lényegét, így jogilag érvényes bizonyítéknak számít – olvasható a dokumentumban. Ennek értelmében a "nyersanyag" tényleg nem áll rendelkezésre, de ez nem is volt elengedhetetlen, hiszen a jegyzőkönyv vagy a feljegyzés elegendőnek bizonyult. A levél végén azt is jelezte, hogy az "adminisztrációs hiba következtében a Központi Nyomozó Főügyészség már megtette a szükséges lépéseket".
