Pénzügyi átalakulások 2025 januárjától: Fedezd fel a részleteket!


Újabb pénzügyi változásokra készülhetünk: emelkednek a bankszámlák díjai, míg a hitelek THM maximuma csökken. Érkezik a munkáshitel, valamint egy friss otthonfelújítási támogatási lehetőség is. Érdekesség, hogy nyugdíjpénztári megtakarításainkat lakáscélokra is felhasználhatjuk, továbbá a SZÉP Kártya egyenlegének felét is lakásvásárlásra fordíthatjuk. A leglényegesebb módosításokat a Bank360.hu gyűjtötte össze.

Emelkednek a bankszámlák díjai

2024 augusztusától jelentős változások léptek életbe a tranzakciós illeték terén, hiszen annak mértéke másfélszeresére emelkedett. Ezt követően, októbertől a kormány új devizakonverziós illetéket is bevezetett. A lakossági bankszámlák díjainak emelését ugyanakkor a hatóságok 2024 végéig megtiltották, de január 1-jétől a bankok számára már nem lesznek ilyen korlátozások. A pénzintézetek gyorsan kihasználják ezt a lehetőséget, hiszen a megemelkedett és újonnan bevezetett tranzakciós illetékeket beépítik a díjaikba. Az ügyfelek számára ez a változás eltérő hatásokat gyakorolhat, attól függően, milyen típusú bankszámlacsomagot választottak. Ráadásul 2025 első hónapjaiban is további drágulásra lehet számítani, mivel a bankok a 2024-es inflációs rátát is figyelembe vehetik a díjak megállapításánál.

Jön a munkáshitel

A kereskedelmi bankok többsége már január elejétől elindítja az új munkáshitelt, amelyet kifejezetten a 17-26 éves fiatalok számára kínálnak. A kölcsön igénybevételéhez szükséges, hogy a fiatalok bejelentett munkaviszonnyal rendelkezzenek, és ne legyenek jogosultak a Diákhitelre. A munkáshitel összege maximum 4 millió forint lehet, a futamidő pedig akár 10 év is lehet. A legjobb hír, hogy a felvevők számára a hitel kamatmentes, amennyiben legalább öt éven át folyamatosan dolgoznak Magyarország területén. Ráadásul, ha a fiatal családot alapít, további előnyökre számíthat: jogosult lehet a törlesztés felfüggesztésére, vagy akár a tartozás egy részének vagy teljes összegének elengedésére is.

Újra életre kel az otthonfelújítási támogatás, azonban ezúttal csak a falvak lakói számára elérhető!

A 2021-2022-es népszerű otthonfelújítási program most újra életre kel, de ezúttal kizárólag a jogszabályban megnevezett kistelepüléseken élő gyermekes családok számára elérhető. A támogatási feltételek hasonlóak a korábbiakhoz, így legfeljebb 3 millió forint értékű támogatásra lehet pályázni, amely az alapanyagok és a munkadíj költségeinek felét fedezi. Fontos, hogy a családoknak előre ki kell fizetniük a költségeket, és a fennmaradó összeget is saját zsebből kell állniuk, viszont a vidéki otthonfelújítási program keretében kedvezményes, kamattámogatott hitel is igénybe vehető, akár 6 millió forintig.

A nyugdíjpénz felhasználása remek lehetőséget kínál a lakásfelújításra is.

Lakásfelújításra és több más lakáscélra a nyugdíjpénztári megtakarításból is lehet majd költeni január 1-től egy éven keresztül, és nem csak a preferált kistelepüléseken, hanem bárhol az országban. 2025-ben ugyanis az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai felhasználhatják majd a 2024. szeptember végén fennálló pénztári egyenlegeiket a saját vagy közeli hozzátartozóik lakáscéljaira. A megtakarításból egyebek mellett lehet lakóingatlant vásárolni, építkezni, felújítani, jelzáloghitelt törleszteni, és lakáshitel mellé önerőként is beszámítható ez az összeg.

SZÉP Kártyával is finanszírozhatók a lakás kiadásai

A lakásfelújításra készülők számára kedvező változás érkezik, hiszen 2025-től a SZÉP Kártyák egyenlegének felének felhasználása lakásfelújítási célokra is lehetővé válik. A szabályozás meglehetősen rugalmas, így a kártyabirtokosok akár háztartási cikkeket is vásárolhatnak ezen a módon, anélkül, hogy kötelező lenne lakásfelújítási munkákba kezdeniük. Berendezési tárgyak beszerzésére is van lehetőség, azonban fontos, hogy csak olyan üzletekben költhetnek, ahol a SZÉP Kártyát elfogadják – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu. Ezen felül a SZÉP Kártya éves adókedvezményes kerete az eddigi 450 ezer forintról 570 ezer forintra emelkedik. Egy új lehetőség, az Aktív Magyarok néven ismert zseb, félévenként maximum 60 ezer forint összegben költhető aktív életmódot támogató kiadásokra, például uszodabérletre, edzőtermi belépőkre vagy sporteszközök bérlésére.

A babaváró támogatás igénylésére 35 éves korig van lehetőség.

2025-től a kormány lazította a babaváró hitel feltételeit, így a fiatal házaspárok számára kedvezőbb lehetőségek nyíltak meg. Míg 2024-ben a feleség felső korhatára 30 év volt, most már 35 éves koráig igényelhetik a kamattámogatásos hitelt. Kivételt képezett, ha a feleség várandós volt, ekkor az év végéig még 41 évig lehetett igényelni a támogatást. A babaváró támogatás maximális összege 11 millió forint, és a futamidő akár 20 évre is terjedhet. Fontos azonban, hogy az igénylőknek öt éven belül gyermeket kell vállalniuk ahhoz, hogy a támogatást megkaphassák; ellenkező esetben büntetőkamatokkal kell szembenézniük a hitel visszafizetésekor.

Zöld ingatlanok esetében egyszerűbbé válik a lakáshitel igénylése.

Január 1-jétől új szabályozás lép életbe a jövedelemarányos törlesztőrészletek (JTM) tekintetében a zöld lakáshiteleknél. Az új rendelkezések értelmében elegendő csupán 10 százalékos önerőt bemutatni a kölcsön felvételéhez, és a JTM akár 60 százalékra is emelkedhet, függetlenül a hiteligénylő jövedelmétől. Eddig a gyakorlat szerint, amennyiben a nettó jövedelem 600 ezer forint alatt van, a bankok csupán a jövedelem 50 százalékáig engedhették meg a törlesztőrészletek mértékét, míg a 600 ezer forintot meghaladó jövedelműek esetében ez a határ 60 százalékra nőtt. Energiatakarékosnak azokat az ingatlanokat tekintjük, amelyek legalább A besorolásúak, vagy amelyek felújítás után elérik ezt a szintet, és az összesített energetikai mutatójuk nem haladja meg a 76 kWh/nm/év értéket. Azok az ingatlanok is jogosultak a kedvezményekre, amelyek nem felelnek meg teljes mértékben az energiatakarékossági követelményeknek, amennyiben a felújítás során legalább 30 százalékos energiamegtakarítást érnek el.

Csökken a maximális THM

A hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM) félévente határozzák meg, figyelembe véve a jegybanki alapkamatot. 2024. december 1-jén az alapkamat 6,5 százalékra csökkent, ami 0,75 százalékponttal kevesebb, mint az előző félévben. Ennek következtében a törvény által előírt maximális THM értékek is mérséklődnek. A lakáshitelek és személyi kölcsönök esetében a legnagyobb engedélyezett THM 30,5 százalék, míg a hitelkártyák, folyószámlahitelek, zálog- és áruhitelek esetén ez az érték maximum 45,5 százalék lehet.

Megérkeztek az új, automatikusan inflációhoz igazodó adók!

Januártól életbe lép a kormány jelentős újítása, amely az automatikus, inflációt követő adóemelést célozza meg. Ennek értelmében 2025-től minden évben az előző júliusi éves infláció mértékével (2024-ben 4,1 százalék) fog emelkedni a szeszes italok és az üzemanyagok jövedéki adója, valamint a gépjárműadó. 2026-tól a regisztrációs adó, a dohánytermékek jövedéki adója és a cégautóadó is e szabályozás szerint emelkedik, ám fontos megjegyezni, hogy az utóbbi két adó esetében már 2025-től várhatóan jelentősebb emelésre kerül sor, mint az infláció mértéke.

A biztosítási előírások egyre szigorúbbá válnak.

Az MNB az év végén több fontos ajánlást tett közzé, amelyek az élet- és lakásbiztosításokat érintik. Ezek közül egyesek már 2025-ben életbe lépnek, míg mások 2026-ra vonatkoznak. Az ajánlások fő célja a fogyasztók védelme. Az életbiztosítási területen a pénzügyi felügyelet a félreértékesítések megelőzésére törekszik, míg a lakásbiztosítások esetében az ügyfelek számára kedvezőbb ár-érték arányú szerződések megkötését és az alulbiztosítottság elkerülését célozzák meg. Ezek az új szabályok már a márciusi lakásbiztosítási kampány során is érvényesek lesznek, amely lehetőséget biztosít az ügyfelek számára, hogy egy hónapig szabadon felmondhassák a szerződésüket. Amennyiben élnek ezzel a lehetőséggel, 2025-től egységesen április végével megszűnik korábbi biztosításuk.

A minimálbér szintje emelkedik, új lehetőségeket teremtve a munkavállalók számára.

Januártól a minimálbér összege 9 százalékkal 290 800 forintra emelkedik, a nettó minimálbér így 193 400 forint lesz, 16 ezer forinttal több, mint tavaly. A garantált bérminimum 7 százalékkal bruttó 348 800 forintra nő, ami nettóban 232 ezer forintot jelent. Ezzel együtt emelkednek a minimálbérhez kötött juttatások is.

Related posts