Orosz ügynökök a házban – a légtérsértésekről folyt a diskurzus az Európai Parlament falai között.

A vita az Európai Parlamentben időnként már-már személyes támadásokba torkollott, amikor a tagállamok légterét orosz drónok és harci gépek megsértették. A parlamenti mérsékelt jobb- és baloldali képviselők egymásra mutogattak, vádolva a szélsőjobboldalt és a szélsőbalt oroszpártisággal. Orbán Viktor neve is gyakran felmerült a diskurzus során, jelezve, hogy a politikai feszültségek nem csupán elméleti síkon zajlanak.

Az Európai Parlament különleges ülést tartott az orosz légtérsértések európai vonatkozásairól. Az utóbbi két hét során MiG-vadászgépek lépték át Észtország légterét, míg drónok repültek át stratégiai jelentőségű helyszínek felett Belgium, Lengyelország, Románia, Dánia és Németország területén. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta:

Ez nem csupán véletlenszerű zaklatás. Ez egy jól megtervezett és fokozódó kampány, amelynek célja, hogy megingassa polgáraink nyugalmát, próbára tegye elszántságunkat, megossza az Uniót, és aláássa Ukrajna iránti elkötelezettségünket. Itt az idő, hogy világosan kimondjuk: ez hibrid hadviselés.

Von der Leyen szerint az EU-nak "sürgősen fel kell vérteznie magát egy stratégiai reagálási képességgel", amellyel valós időben lehet reagálni. Az elnök megemlítette, hogy az EU történetének legnagyobb védelmi célú kiadásnövekedéséről döntött, a SAFE program akár 800 milliárd eurót is mozgósítható erre a célra. Azt is kifejtette, hogy az ennek a programnak keretében finanszírozott projektek legalább 65%-ának az EU-ban kell megvalósulnia. Ez ösztönzőleg hat az európai gazdaságra és a versenyképességre. Az európai védelmi vonal két fontos és új eleme a Keleti Szárnyőrség és a Drónfal lesz, amelyek megvalósulása 2030-ra várható. A pontos ütemtervet két hét múlva terjeszti az Európai Bizottság a tagállami vezetők elé.

"Az ügy nem csupán a keleti határainkról szól. Egy átfogó, 360 fokos megközelítésre van szükségünk. Ez a drónellenes rendszer védőpajzsként fog működni az egész Unió számára, beleértve a déli régióinkat is. Fontos, hogy úgy tervezzük meg, hogy képes legyen kezelni a kihívások széles spektrumát. Legyen szó természeti katasztrófákra adott válaszról vagy a nemzetközi szervezett bűnözés elleni fellépésről. A fegyveres migráció nyomon követésétől kezdve egészen az orosz árnyékflotta ellenőrzéséig - hangsúlyozta Von der Leyen, aki szerint Európa előtt álló választás világos:"

Vagy meghúzzuk magunkat, és szemléljük, ahogy az orosz fenyegetések fokozódnak, vagy összefogva, határozottan és eltökélten szállunk szembe velük.

A vitát megnyitó lengyel néppárti képviselő, Andrej Halicki, figyelemre méltóan kijelentette, hogy "itt, a teremben is orosz ügynökök tevékenykednek", miközben jelentőségteljes pillantásokat vetett a jelenlévőkre. A Patrióták Európáért frakció nevében Pierre-Romain Thionnet azt hangsúlyozta, hogy...

Aki eltúlzott állításokkal igyekszik megrémíteni másokat, az valójában az orosz propaganda érdekeit szolgálja, és ezzel csak a félelem légkörét sűríti körülöttünk.

A francia képviselő szerint nem szabad paranoiásnak lenni, a létező eljárásokat kell alkalmazni, mert "nem állunk háborúban, de béke sincs". A liberális frakcióvezető, Valérie Hayer volt az első, aki a magyar miniszterelnök nevét kijelentette.

Szankciókat kellene bevezetni Orbán Viktor ellen, mivel a magyar drótokat Ukrajna légtérbe juttatja.

- jelentette ki, majd pontosan azt az állítást tette hozzá, amelyet nemrégiben a koppenhágai informális csúcstalálkozón Orbántól hallhattunk: "Sokkal erősebbek vagyunk, mint Oroszország."

A Szuverén Nemzetek Európája szélsőjobbos képviselőcsoporttól Milan Uhrik azt kérdezte az Európai Bizottság elnökétől, hogy miközben a háborúról vitatkoznak, tudja-e Von der Leyen, milyen nehéz ma lakást vásárolni? Uhrik szerint fegyverekre, hadianyaggyártásra és a brüsszeli manipulációra megy a pénz, miközben az emberek gazdasági stabilitást és békét akarnak.

Özlem Demirel, a német baloldali politikai képviselő, úgy véli, hogy a drónok beszerzése a konfliktusok feszültségét fokozza. Szerinte a hibrid háború már hosszú ideje zajlik, és nem csupán egyetlen fél részéről történik az akció.

Az EU is mindig ilyen eszközökhöz nyújt, szabotázsok, más országokban való beavatkozás, katonai támadások formájában

- Kérlek, adj egyediséget a szavaidnak - mondta Demirel, miután a levezető elnök határozottan figyelmeztette, hogy az Európai Unió nem vegyül bele szabotázsakciókba.

László András, a Fidesz EP-képviselője, hangot adott véleményének, kiemelve, hogy a magyar honvédség, mint a koalíció vezető nemzete, részt vesz a balti államok légtérvédelmének biztosításában. Négy Gripen vadászgéppel és 80 katonával eddig 11 éles riasztáson vettek részt. László köszönetét fejezte ki azoknak a magyar katonai egységeknek, akik hozzájárultak ehhez a fontos feladathoz, és hangsúlyozta, hogy "nagyra értékelnénk, ha a szövetségesek is kiállnának mellettünk". Ezenfelül bírálta Valérie Hayer liberális politikust, felszólítva őt arra, hogy szégyellje magát, mivel abszurdnak tartja azt az állítást, miszerint Magyarország drótokat küldött volna Ukrajnába.

Ezt követően a Fidesz képviselője, László András, éles kritikát fogalmazott meg Zelenszkij ukrán elnökkel szemben. Kiemelte, hogy az ukrán hadsereg támadásai érintik a Barátság kőolajvezetéket, ami komoly aggodalomra ad okot. Ráadásul azt is kifogásolta, hogy Zelenszkij "hamis ígéretekkel" ámítja az ukrán népet, miszerint az uniós csatlakozásról a nép dönthet. László András hangsúlyozta:

A magyar társadalom jelentős része elutasította az ukrán csatlakozás ötletét, ezért Zelenszkij úrnak érdemes lenne felhagynia a zsaroló taktikákkal.

Az Európai Parlament csütörtökön egy állásfoglalást fogad majd el az orosz légtérsértések kapcsán.