Nem Vlagyimir Putyin kínálja a legkedvezőbb áron a földgázt; a csehek és a horvátok már két hónapja olcsóbban jutottak hozzá.

Július hónapjában a horvátok, valamint a tengerparttal nem rendelkező cseh állampolgárok is hozzájutottak a világ különböző tájairól érkező kedvezőbb árú fűtőanyagokhoz.
Július hónapban Magyarország körülbelül félmilliárd köbméter orosz vezetékes földgázt vásárolt, méghozzá 147 forintos egységáron, ahogyan azt az Eurostat legutóbb frissített adatai mutatják. Ez az összeg a 98 államközi gázvásárlási ügylet közül a 18. legmagasabbnak számít, bár az átlagdíjat nem éri el. Érdemes megjegyezni, hogy a rezsicsökkentett lakossági gázár, amely köbméterenként 100 forint, a piaci árhoz képest kedvezőbb, hiszen a hasonló termék ára 50-55 forint között mozog.
Ugyanakkor Magyarország júliusi fűtőanyag-beszerzései cáfolni látszanak a kormányzati propaganda széles körben hangoztatott alaptételét, miszerint az orosz gáz lenne a legolcsóbb: Horvátországból 142, Romániából 139, Ausztriából 134, sőt, újfent Oroszországból, de hajón, cseppfolyósítva, 130 forint körüli áron kaphattunk a vezetékes töredékére rúgó mennyiségeket. Igaz, a - szintén jelképes szintű - szlovák, szerb és ukrán behozatalért többet fizettünk.
Magas az orosz LNG ára, de az Orbán-kormány ennek ellenére folytatja a vásárlást.
Szélesebb perspektívából nézve még érdekesebb a helyzet: a júliusban érkező uniós gázszállítmányok esetén Vlagyimir Putyin a legszorosabb kapcsolatokat ápoló Szlovákiának és Magyarországnak állapította meg a legmagasabb árat. Ennek következtében alig maradunk el északi szomszédunk rekordjától, amely 151 forintot jelent.
A szlovákok csupán 91 millió köbméter földgázt vásároltak, így a vásárló uniós országok között ismét mi bizonyultunk a legnagyobb importőrnek, hiszen ezúttal körülbelül 73 milliárd forintot utaltunk Oroszországnak.
A júliusi uniós orosz földgázdíjak a miénknél alacsonyabb szinten mozognak, a hollandok 136 forintos árától kezdve egészen az észtek 93 forintos tarifájáig terjednek, érintve a bolgárokat, belgákat, olaszokat, görögöket, spanyolokat és litvánokat is. A franciák, bár kicsit lemaradva, a vételár és a mennyiség tekintetében is utánunk következnek. Ők, akárcsak mi, a szlovákok, bolgárok és görögök, szintén cseppfolyósított földgázat (LNG) vásároltak orosz forrásból, főként hajókon keresztül.
Vlagyimir Putyin távozása után is folytatódhat az élet, hiszen a horvátok februárban alacsonyabb áron jutottak hozzá az amerikai földgázhoz, mint ahogyan azt az Orbán-kormány tette az orosz forrásokból származó gáz esetében.
Bár Oroszország uniós középértéke, amely 125 forintra rúg, nem tűnik különösen magasnak, a nagyobb beszállítók közül mégis kevesebbet kértek az olyan országok, mint Mauritánia, Azerbajdzsán és Nigéria. Ezen kívül más szállítóknál is bőven akadt lehetőség alacsonyabb díjak kialkudására. Az említetteken túl, számos ország, mint például Horvátország, Görögország, Litvánia, Hollandia, Finnország, Olaszország, Portugália és Spanyolország, az Egyesült Államoktól kedvezőbb áron jutott gázhoz, míg a norvégok által a spanyolok, belgák és dánok is olcsóbban vásároltak. Trinidad és Tobago, Algéria, Katar, Törökország, valamint több afrikai állam is kedvezőbb árat kínált a horvátoknak, olaszoknak, hollandoknak és belgáknak. Ebből látszik, hogy a horvátok, akik a közvetlen szomszédaink, már számos országgal kereskednek a mi orosz gázárunk alatt. Ráadásul a "tengerpart nélküli, hozzánk hasonló helyzetű" csehek gázszállítóinak négyből négy szintén olcsóbban kínálta a gázt, mint amit Magyarország kapott Oroszországtól. A francia és lengyel vásárlások, amelyek adatainak hiányossága miatt nem kerültek értékelésre, szintén figyelembe veendők a helyzet megértésében.
Természetesen! Íme egy egyedi megfogalmazás a "A kutatásunkról" témában: **Kutatásunk bemutatása** Örömmel osztjuk meg a legújabb kutatásunk eredményeit, amelynek célja, hogy mélyebb betekintést nyújtson a vizsgált terület sajátosságaiba. Munkánk során innovatív módszereket alkalmaztunk, hogy pontos és releváns adatokat gyűjtsünk, amelyek hozzájárulnak a tudományos diskurzushoz. Az elvégzett elemzések és tapasztalatok nemcsak a szakmai közösség számára nyújtanak értékes információt, hanem a szélesebb közönség számára is hasznos tanulságokat kínálnak. Kérjük, fedd föl velünk az érdeklődésedet, és fedezd fel a kutatásunk izgalmas részleteit!
Bár az Eurostat számos adathibáját átlagok segítségével igyekeztünk kiszűrni, köbméterenként 34 megajoule-os fűtőértéken és a havi jegybanki euró-középárfolyamon alapuló számításaink elsősorban az egymáshoz viszonyított arányokat bemutató becslések. Számos, magyar szempontból fontos tagállam, például a németek és az osztrákok, az Eurostat eme nyilvántartásához nem szolgáltatnak értékeket, így az összesített mennyiségek sem tekinthetők az Unió egészére vonatkozó adatoknak.
Júliusban az Eurostat adatainak tükrében az uniós tagállamok közül az Egyesült Államok bizonyult a legnagyobb LNG-szállítónak, 6,6 milliárd köbméteres mennyiségével. A második helyen Algéria áll, amely 3,1 milliárd köbmétert juttatott el Dél-Európába, mind vezetékes, mind hajós szállítással. Szorosan a nyomában következik Oroszország és Norvégia, mindketten 3 milliárd köbméter körüli mennyiséggel, és mindkét ország kínálatában megtalálhatóak a különböző termékfajták. További jelentős források közé tartozik az Egyesült Királyság, valamint a magyar kormány által is preferált Azerbajdzsán, Katar, Nigéria, Angola, és Trinidad és Tobago. Az uniós tagállamok között is zajlik kereskedelem, kisebb mennyiségeket egymásnak is értékesítenek.
A naptár hetedik hónapjában a vezetékes és hajózási szállítás során egyaránt 12-12 milliárd köbméter gáz érkezett az Európai Unió területére, ami a tárolási tevékenységek élénkülésére utal.
Tovább romlott a piaci helyzetünk.
Júliusi orosz gáztarifánk 4 százalékkal ismét meghaladta a TTF nevű holland gáztőzsde két hónappal korábbi, vagyis májusi, irányadó átlagárát - számítottuk ki az Eurostat egy másik adatsorából. Ezzel folytatódik az április óta tartó, kedvezőtlen változás. Valójában ugyanakkor inkább az elmúlt hónapokban tapasztalt orosz "kedvezmény" számított formabontónak: az európai piaci szintekhez viszonyított drágulás voltaképp csak a "megszokott" állapothoz közelít. A mintegy félmilliárd köbméter tavaly júliushoz képest 7 százalékos bővülés. Az év eleje óta pedig körülbelül a tavalyinak megfelelő 4,3 milliárd köbméter orosz gáz érkezett. A két hónappal elcsúsztatott árérvényesítés miatt augusztusra már most borítékolható némi drágulás, amit viszont novemberig áresés követ. A júliusi mennyiséget a májusi tőzsdei árakon vásárolva számításunk szerint 3 milliárdot, míg egyazon hónap piaci árain 6 milliárdot takaríthattunk volna meg. Az új magyar-orosz gázszerződésen annak 2021 októberi életbe lépése óta a tőzsdei árakhoz képest az egyik számítás alapján 240 milliárdot, a másik szerint pedig 263 milliárdot veszíthettünk.
A többiek hátat fordítanak Vlagyimir Putyinnak.
A Gazprom vezetékes gáza évtizedeken át, egészen az orosz-ukrán háborúig, Európa olcsó, biztos és bőséges forrásául szolgált - fogalmaz a Másfél fok nevű környezetvédő oldalon megjelent elemzésében Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa. 2021 után Moszkva fegyverként kezdte használni a földgázt, ám hiába zárta el részlegesen a csapokat, Európa nem roppant meg - állapítja meg. Fizikai hiány nem alakult ki, de a gazdasági következmények súlyosak voltak. Magyarország például 2022-ben a gáz és az áram drágulása miatt GDP-je 6 százalékát bukta. Bár az orosz kivitel összeomlott, a helyzetet a világszintű LNG-piac és az amerikai beszállítók nagyobb megrázkódtatások nélkül vészelték át. Európa pedig végérvényesen más források és más piaci függések irányába mozdul el - szögezi le.
Valótlanságok, csúsztatások, trükkök, elhallgatások, hangulatkeltés
Az Orbán-kormány és holdudvara valótlanságokra, csúsztatásokra és ellenőrizhetetlen "tényekre" hivatkozva, illetve a szándékolt mondanivalóba nem illeszkedő, mind nyomasztóbb mennyiségű, fajsúlyos és valós tényeket, nem kevésbé pedig az erkölcsi szempontokat elkendőzve, továbbra is mereven ragaszkodik az orosz energiabeszerzéshez. Változatlanul hangsúlyos állításuk például, hogy az orosz energiaszállításoknál nincs biztonságosabb. Ez a látásmód a fél Unió gázcsapjának 2022-es moszkvai elzárása, az így megmaradó szállítások bizonytalan teljesítése, az orosz energiaellátóvezetékek folyamatos háborús fenyegetettsége, bombázása, illetve gyakori tényleges felrobbantása, valamint az ukrajnai agresszorral folytatott közvetlen vagy bújtatott üzletek beszüntetését célzó, egyre erősebb brüsszeli nyomás tükrében, felettébb sajátos.
Ez a tanulmány az IMF-től valóban figyelemre méltó, különösen az Orbán-kormány Putyin iránti lojalitásának hangsúlyozása miatt. Viszont sajnálatos, hogy a dokumentumban a rezsicsökkentés eltörlésének kérdése is felmerül.
Orbán Viktor állítólag két hete azzal a meglepő érveléssel próbálta meggyőzni Donald Trumpot, hogy miért nem érdemes lebeszélni Magyarországot az orosz energia beszerzéséről, hogy Magyarország és Szlovákia tengerpart nélkül léteznek. Ezzel szemben más uniós országok, például Ausztria és Csehország, már sikeresen csökkentették az orosz energiára való függőségüket, miközben a tengerparttal rendelkező államok is aktívan keresnek alternatív forrásokat. A kormány és a környezete folyamatosan a közműdíjak emelkedésével riogat, arra hivatkozva, hogy az orosz energia helyett más forrásokat kellene keresniük. Szakértők azonban ezt a retorikát a költségvetési és piaci realitások fényében irreálisnak és túlzónak tartják, mondván, hogy a kormányzati érvek csúsztatásokra épülnek. Orbán Viktor azt állítja, hogy a beszerzési forrásváltás lehetetlenné tenné a rezsicsökkentés fenntartását, miközben az alacsony lakossági tarifákat a költségvetésből finanszírozzák, és ez az állami támogatás az utóbbi években jelentősen megnövekedett. Ezen kívül az állami MVM már kisebb mennyiségeket vásárol Nyugat-Európából, például a brit-holland Shelltől és a francia Engie-től, valamint a török és az azerbajdzsáni forrásokból is.
A rezsitámogatás mértéke emelkedett, míg az MVM ismét figyelemre méltó nyereséget könyvelhetett el.
Míg Orbán Viktor és miniszterei előszeretettel idézik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szeptemberi tanulmányát, mely szerint az orosz energiabeszerzés megszűnése akár a GDP 4 százalékos csökkenésével is járhat, azt már elhallgatják, hogy az elemzés épp az eme fenyegetés miatt szükséges reformokra - így például a rezsicsökkentés eltörlésére - sarkallja a kabinetet. Kedden Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a Portfolio Budapest Economic Forum 2025 nevű konferenciáján megerősítette változatlan ragaszkodásukat az orosz eredetű, Barátság nevű olajvezetékhez, Bacsa György csoportszintű stratégiai ügyvezető igazgató pedig megismételte a sokak szerint a Barátság kiváltására alkalmas Adria vezetékkel szembeni ellenérzéseiket. A vita már kormányszintre emelkedett: miután a külügyminiszterek az ügy kapcsán kölcsönösen "háborús nyerészkedéssel" vádolták meg egymás országát, Orbán Viktor szerint horvát kollégája az egy héttel ezelőtti koppenhágai uniós csúcson ezügyben "megtámadta". Tegnap délután a Mol a két fél kereskedelmi kapcsolatainak új alapokra helyezését javasolta.