Mivel foglalkoznak a japánok szabad idejükben? Legtöbben a dél-koreai sorozatok világába merülnek el!
A japán Kavakami Miekót egyszerre ünnepli a Guardian és a The New York Times, sőt, a híres Murakami Haruki is az olvasók figyelmébe ajánlja őt. Azonban nem mindenki osztja ezt a lelkesedést: Isihara Sintaró, a korábbi tokiói kormányzó, éles kritikával illette az írónőt. Ki is valójában ő, és hogyan viszonyul saját pályájához, valamint a világunkhoz? Erről beszélgettünk Budapesten az írónővel.
Kavakami Mieko, amikor tudomására hozom, hogy melyik laptól érkeztünk, azonnal megosztja velünk a magyar politikával kapcsolatos véleményét. Bár nem sokat ismer a helyi viszonyokról, tisztában van azzal, hogy a jelenlegi kormányzat erősen konzervatív irányvonalat képvisel, és a független sajtó helyzete is aggasztó. A japánok távolságtartására vonatkozó sztereotípiák ellenére Mieko meglepően közvetlen és barátságos. Ahogy belépünk, izgatottan ugorja át a könyvkiadós kollégát, majd élénken kérdezgetni kezd, ami egyértelműen mutatja, hogy érdeklődése nem csupán udvariasság.
Rögtön az elején a politikát, Japán helyzetét érintve. Mint mondja, a férfiuralom máig tart, és egy liberálisabb időszak után kezd most visszaerősödni a jobboldal. Pedig ő aztán igazán nem nosztalgiázhat: Isihara Sintaró tokiói kormányzó éles hangon bírálta annak idején. Valahol persze ebben is megláthatnánk a pozitívumot: egy politikai vezető, aki maga is író, és kiismeri magát a versek, regények világában? Bizonyos helyeken ennek is lehetne örülni.
