A holtan felfedezett terepfutó esete egyre inkább a mentőkutyások közötti heves viták középpontjába került.
Már csak holtan találták meg Spitzmüller Zsoltot, aki szombaton tűnt el a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Cserépfalu terepfutóversenyéről. A keresésben a rendőrség irányításával önkéntesek is részt vettek, és az eset szomorú utóéleteként több kutyás mentőcsoport egymást kritizálta, a másikat és a rendőrséget is szakmaiatlansággal vádolva vagy magának tulajdonítva a megtalálást.
Az ECHO Search and Rescue Mentőcsoport a Facebook-oldalán azt írta, hogy a rendőrség rossz helyszínen, a falu másik végében kereste Spitzmüllert, és csak azután találták meg, miután az ECHO egy kamerafelvétel, egy helyi férfi és egy kutya segítségével megadta a jó irányt. A más keresési ügyekben is vitákat gerjesztő, kutyás körökben nem egyértelműen elismert ECHO szerint a rendőrség és önkéntesek (a Spider nevű csoportnak is odaszúrtak) is rossz irányban kutattak szombaton éjszaka, majd ők az eltűnt családja kérésére, vasárnap reggel kapcsolódtak be a keresésbe.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság reagált az ECHO megjegyzéseire, és a Telexnek nyilatkozva kiemelte, hogy a kutatási protokoll szigorú betartásával, több mint száz önkéntes közreműködésével, kiemelkedő szakmai színvonalon valósították meg a versenyző felkutatását.
"Az összehangolt intézkedések következtében találta meg a parancsnok egyik helyi, személyes ismerőse az eltűntet. A férfi megtalálását követően kiterjesztett helyszíni és halottszemlére került sor, melynek szakszerű lefolytatása érdekében egy embert kellett parancsnoktársamnak megkérnie, hogy - a többi civil személyhez hasonlóan - ő is egy adott távolságra tartózkodjon" - írta Janasóczki Attila alezredes. Utolsó mondatával a szóvivő az ECHO-nak arra a megjegyzésére reagált, miszerint elhajtották őket helyszínről.
A történtekre egészen máshogy emlékszik egy másik kutyás csoport, a Hope Egyesület egyik tagja. Ő azt írta egy hozzászólásában, hogy vasárnap 14 órakor rajtuk kívül más kutyás kereső nem vett részt a rendőrségi eligazításon. Amikor a vezetőrendőr keresőkutyát kért, akkor Totót, a tacskót indították, ami végig is ment a nyomon a Petőfi utcán (itt látták utoljára a futót), majd bejelezte a megfelelő irányt. Végül az arra induló egyik civil találta meg Spitzmüllert. A Hope-tag szerint ekkor az ECHO-sok a közelben sem voltak.
A borsodi rendőrség arról tájékoztatta a Telexet, hogy a gyakorlatban a kutatás összehangolt megszervezése és hatékonysága érdekében az önkéntesek jelentkeznek az irányítóparancsnoknál. A hétvégén a speciális mentőcsoportok közül a Spidert kérték fel, de a parancsnoknál más csoportok is jelentkeztek. A terepen ugyanakkor olyan szervezetek is jelen voltak, amik ezt előzetesen nem jelezték, és a helyszínen sem jelentkeztek a rendőri vezetőnél. Arról, hogy ezek milyen csoportok voltak, a rendőrség nem akart nyilatkozni. Főszabályként viszont arról tájékoztattak, hogy "a keresést bárki jogosult önálló hatáskörben végezni, azonban ha a szervezett kutatásban akar részt venni, akkor köteles az azt irányító vezető utasításainak megfelelően végezni. Az önálló tevékenység nem zavarhatja és nem veszélyeztetheti a hivatalos kutatás eredményességét."
A hatékony keresés kulcsa a sokoldalú megközelítés, amelyben párhuzamosan többféle módszert alkalmaznak. Az alapvető lépés a gyalogos keresés, amely során figyelőket helyeznek el a potenciális végpontokon és útvonalakon, ahol még felbukkanhat az eltűnt személy. Eközben megkezdődik a terület alapos átfésülése gyalogosan is. Ideális esetben drónok is emelkednek a levegőbe, miközben mérlegelni kell, hogy érdemes-e kutyás egységeket is mozgósítani a keresés hatékonyságának növelése érdekében.
Több, nekünk nyilatkozó, más mentésekben már érintett szakember azt mondta, hogy a cserépfalui helyszín nem volt ideális kutyás keresésre, a futóverseny miatt érkező sok ember, az autók és maga a település milliónyi szagot árasztott, így a falun belül nem sok esély volt megtalálni a kivezető nyomszárat.
A közösségi médiában olyan bejegyzések jelentek meg, amelyek kétségbe vonták a keresés szakmai színvonalát, és azt sugallták, hogy az eltűnt futó még megmenthető lett volna. Az elérhető adatok fényében azonban ilyen határozott kijelentéseket tenni igencsak merész lépés.
"A keresést lehet gyakorolni, de nem tekinthető teljesen tudományos folyamatnak. Mindig benne rejlik a lehetőség, hogy a keresett személy már elhunyt, mire rábukkannak. Egy amerikai módszertan alapján kidolgozott személykeresési profil több százezer esetet elemez, és logikai következtetéseket von le arról, mit tehetett egy eltűnt egyén, de még ekkor is ott van az a tényező, hogy olyan váratlan események történhettek az elméjében, amelyek a profilozás keretein kívül esnek, és csupán az esetek öt százalékát teszik ki" - nyilatkozta egy, a jelenlegi keresésben nem részt vevő mentőcsoport tagja.
Magyarországon számos mentőcsoport tevékenykedik, amelyek általában egyesületi vagy alapítványi keretek között működnek. A mentőszervezetnek való nevezés szinte bárkinek lehetséges, ami sokszínűsítette a színtér dinamikáját. E csoportok egy része a hatóságok által is hivatalosan elismert, és sokan szoros együttműködésben dolgoznak a katasztrófavédelemmel. A mentőszervezetek között találunk önkéntes tűzoltóságokat is, amelyek közül többen kifejezetten a személyi keresésekre specializálódtak, így fokozva a közbiztonságot és a közösségi összefogást.
A katasztrófavédelemmel kooperáló mentőcsapatok elengedhetetlen elemei az értesítési rendszernek, működésüket pedig jogszabályok szabályozzák. Például a csapattagoknak időszakosan részt kell venniük minősítési gyakorlatokon, hogy igazolják szakmai felkészültségüket és alkalmasságukat.
A mentőcsoportok egy része, különösen a kutyás egységek, rugalmasabb és kevésbé hierarchikus módon működnek együtt a rendőrséggel. Korábban az együttműködés nem rendelkezett konkrét minőségbiztosítási követelményekkel, azonban az Országos Rendőr-főkapitányság egy decemberi utasítása új kereteket szabott. Eszerint a mentőkutyások és a kutyáik csak abban az esetben vehetnek részt rendőrségi eljárásokban, ha elvégeznek egy elméleti képzést, amely vizsgával zárul, majd ezt követően a kutyával közösen részt vesznek a gyakorlati rendőrségi vizsgán is. Mivel több száz mentőkutyáról van szó, a folyamat még mindig folyamatban van, így a hivatalos együttműködésre néhány hónapig vizsga nélkül is lehetőség van.
A külföldön, katasztrófák sújtotta vidékeken tevékenykedő mentőkutyáknak eddig is szigorú követelményeknek kellett megfelelniük, amelyeket a Nemzetközi Mentőkutya Szervezet (IRO) állapított meg. Amennyiben egy ilyen kutya részt venne egy rendőrségi vizsgán, a vizsga fegyelmi aspektusait már automatikusan teljesítettnek tekintik.
A rendőrségi vizsga bevezetésének indoka egy mentőkutyás nézőpontjából az, hogy sokan nem megfelelően értékelték kutyáik képességeit. Emellett fontos, hogy a civilek tisztában legyenek azzal, mit tehetnek és mit nem egy rendőrségi intézkedés során. Bár a vizsga célja a helyes információk átadása, sajnos nem akadályozhatja meg, hogy az eltűnt személyek hozzátartozói vagy ismerősei segítséget kérjenek az általuk választott emberektől.
