Cím: Mekkora a kockázatok mértéke a magyar bankrendszerben? - Az MNB új irányelvei a hitelpiacon A magyar bankrendszer kockázatai több tényezőből adódnak, és az MNB (Magyar Nemzeti Bank) most új szabályozások bevezetésével kívánja ezeket kezelni. A hitel

Új fejezet az építőiparban! Szakma, networking, hatékonyság és minden, ami átírja az eddigi szabályokat!

Megjelent a Magyar Nemzeti Bank 2025-ös Makroprudenciális Jelentése, amely a pénzügyi stabilitás megőrzéséért végzett erőfeszítéseket összegzi. Szakács János, az MNB makroprudenciális politikáért felelős főosztályának vezetője a jegybank sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az MNB évente felméri a pénzügyi rendszer stabilitását fenyegető kockázatok kezeléséhez használt makroprudenciális eszközök hatékonyságát, valamint a bankok szabályokhoz való alkalmazkodását. A 2025-ös jelentés részletesen áttekinti az elmúlt év makroprudenciális lépéseit, a piaci szereplők reakcióit és a szabályozói intézkedések következményeit. Külön figyelmet kapnak a makroprudenciális tőkepufferek, a kockázatokkal terhelt ingatlanpiacra vonatkozó szektorális rendszerkockázati követelmények, a fiatal első lakásvásárlók számára kedvező hitelfedezeti mutatók (HFM) alkalmazása, valamint a klímaváltozás és a kiberfenyegetések pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatása.

Az egyik korábban említett jegybanki lépés a rendszerkockázati tőkepufferráta módosítása, amely a lakó- és kereskedelmi ingatlanpiacon is fokozott kockázatokat jelez. Az MNB szerint a fundamentális értékekhez képest mintegy 20%-os túlértékeltség tapasztalható, amely tovább növelheti a piaci túlfűtöttséget, különösen az Otthon Start Program révén, attól függően, hogy a lakáskínálat mennyire tudja követni a fokozódó keresletet. A kereskedelmi ingatlanok területén pedig szinte minden szegmensben a kihasználatlansági ráta emelkedésére lehet számítani.

2026. január 1-jétől ezért egy új, 1-1 százalékos mértékű sSyRB tőkepuferrátát ír elő az MNB, amely mintegy 50 milliárd forintnyi többlettőkeelőírást jelent a bankoknak.

Az MNB legalább évente, de szükség esetén még gyakoribb időközönként is átvizsgálja ezt a szabályozást. Továbbá

A lakossági hitelezés folyamata folyamatosan fejlődik, a jövedelmi terhelhetőség növekedése pedig egyre inkább érzékelhető, bár még mindig kezelhető keretek között marad. A hitelfelvevők jövedelmi terhelhetősége mind volumene, mind pedig darabszáma alapján tartós emelkedésnek indult, amelyet a nominális bérek emelkedése is támogat. Ennek következtében egyre több ember számára válik elérhetővé az 50% feletti Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató (JTM) lehetősége. Az MNB ennek tükrében úgy határozott, hogy...

2024 eleje óta érthető el a fiatal hitelfelvevők számára a 20% alatti, akár 10%-os önerő, vagyis a 80% feletti, akár 90%-os hitelfedezeti mutató (HFM). 2024-ben az elsőlakás-vásárlók hitelfelvevők hiteleinek a száma 10 ezer darab volt, közülük 1700 db hitelnél használták ki a 80% feletti HFM lehetőségét, ami a teljes lakáshitel-kihelyezés 4%-át jelentette. 2025 eleje óta a zöld lakásokra is kiterjed a lehetőség, a nem elsőlakás-vásárlók zöld, 80% feletti HFM-mel nyújtott hiteleink az aránya azonban elenyésző, mindössze 0,4% volt.

Az Otthon Start programot szabályozó kormányrendelet és az MNB által bevezetett adósságfékszabályok között továbbra is vannak lényeges eltérések az első lakás vásárlók meghatározása tekintetében. Az MNB eltörölte azt a korlátozást, amely eddig a 41 éves életkorhoz kötötte a lakáshitel felvételét, így a 41 év felettiek is jogosultak akár 10%-os önerővel igényelni a hitelt a szeptember 2. óta. Ugyanakkor az első lakás vásárlók definíciójában a jegybank prudenciális megfontolásból úgy ítélte meg, hogy a már 50%-os lakástulajdonnal rendelkező személyekre nem terjeszti ki a támogatási lehetőséget – tájékoztatta Szakács János a Portfolio munkatársát.

A stabil forrásellátottság kérdése kiemelt figyelmet kapott, hiszen a Pénzügyi Stabilitási Tanács szeptemberben módosította a jelzáloghitel-állomány finanszírozásának szabályait. A bankoknak továbbra is kötelező, hogy az ügyfélhitelek 25%-át jelzáloglevéllel biztosítsák. Az Otthon Start program keretében azonban a jegybank hangsúlyozza a stabil finanszírozás jelentőségét, és ennek érdekében új intézkedéseket vezetett be.

A Portfolio kérdésére Szakács János elmondta: minél hosszabb forrásokat írnak elő a bankoknak, az annál magasabb terhet és finanszírozási költséget jelent számukra. Úgy látják, hogy a jelenlegi helyzet kontraproduktív lenne a 25%-os JMM-mutató megemelése, viszont a meghozott intézkedések javítják a stabil forrásbevonást, az egymás jelzálogleveleinek megvásárlására vonatkozó ellenösztönzés növelni fogja a szektor jelzáloglevélben történő forrásbevonását. Nagy Tamás igazgató hozzátette: az Otthon Start miatt várható állománynövekedés egyébként is növeli a bankok jelzáloglevél-kibocsátási szükségletét.

A Makroprudenciális jelentés részletesen tárgyalja a bankok likviditási és finanszírozási normáit, amelyek terén a pénzintézetek kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, jelentős többletekkel biztosítva a stabilitásukat.

A jelentés célja, hogy feltérképezze, miként lehetne javítani a rendkívüli likviditási támogatási rendszer hatékonyságát.

Formáld át a szöveget: amikor a jegybank utolsó lehetőségként hitelt biztosít intézmények számára (az elmúlt évek során szerencsére nem volt szükség az MNB számára erre a lépésre).

Az MNB célja, hogy fokozza a pénzügyi stabilitást a szanálási és fogyasztóvédelmi területeken. Különös figyelmet szentel a jegybank jelentése a halasztott fizetési megoldások, azaz a "buy now, pay later" (BNPL) konstrukciók elemzésére. E témában a jelentés részletesen foglalkozik a BNPL rendszerek által hordozott kockázatokkal, valamint a lehetséges szabályozási lépésekkel, amelyek elősegíthetik a felelős használatot és a fogyasztók védelmét.

A BNPL (Buy Now, Pay Later) konstrukciók kockázatai jelenleg nem okoznak rendszerszintű gondokat, azonban az MNB figyelmeztetése szerint komoly fogyasztóvédelmi aggályokat vethetnek fel. 2026 novemberétől hazánkban is érvénybe lép az EU CCD2 fogyasztóvédelmi irányelve, amely lehetőséget teremt arra, hogy a gyakorlat megfeleljen a szigorúbb szabályozási kereteknek. Ezáltal a fogyasztók védelme és tájékoztatása a jövőben még fontosabb szerepet kap, és közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy a pénzügyi szolgáltatások átláthatóbbak és biztonságosabbak legyenek.

Fontos lenne, hogy a központi hitelregiszterben a BNPL (Buy Now, Pay Later) típusú tartozások is szerepet kapjanak, valamint az MNB adósságfékszabályai is vonatkozzanak ezekre a kötelezettségekre. Ezzel biztosítható lenne a pénzügyi átláthatóság növelése és a fogyasztók védelme a felelőtlen eladósodással szemben.

A Portfolio érdeklődésére Szakács János kifejtette, hogy a már publikált jogszabálytervezet nem sorolja be a BNPL-eket (Buy Now, Pay Later) hitelként. A jogalkotók feladata lehet, hogy a jövőben esetleg kibővítsék a hitelekre vonatkozó szabályozást, így figyelembe véve ezeket az új pénzügyi megoldásokat is.

A jelentés rámutat arra, hogy a klímaváltozással és a kiberfenyegetésekkel kapcsolatos kockázatok jelentős hatással bírnak a pénzügyi stabilitásra és a szabályozásra. Az MNB már több lépést tett annak érdekében, hogy figyelembe vegye ezeket a tényezőket a makroprudenciális eszközök keretében. Ennek részeként kedvezőbb adósságfék és jelzáloghitel-finanszírozási szabályokat vezettek be. A jelzáloghitelek esetében…

vizsgálja azt, hogy a kiberkockázatokat a likviditási stressztesztben is figyelembe vegye.

Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérlek, tájékozódj alaposan a jogi feltételekről.