Az ELTE legújabb rektorának megválasztása izgalmas esemény, amely új irányokat és lehetőségeket hozhat az intézmény életébe.

Darázs Lénárd, az ÁJK Polgárjogi Tanszékének egyetemi tanára Borhy Lászlót váltja az ELTE élén augusztus elsejétől.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Szenátusa február 24-én tartott ülésén Darázs Lénárdot választotta meg az egyetem következő rektorának. A hivatalos beiktatására augusztus 1-jén kerül sor – tájékoztatott az intézmény a közösségi média platformján.
A hírek szerint Darázs Lénárd, az Állam- és Jogtudományi Kar Polgárjogi Tanszékének neves tanára veszi át az ELTE vezetését, miután Borhy László, a Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Intézetének Ókori Régészeti Tanszékén oktató professzor távozik a posztjáról.
A minisztérium döntése értelmében a rektorválasztás időpontját március helyett február 24-re hozták előre. A versenyben három jelölt indult: az eddigi rektorhelyettes, Darázs Lénárd, Horváth Zoltán, aki a TTK Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszékének élén áll, valamint Katz Sándor, a TTK Elméleti Fizikai Tanszékének egyetemi tanára.
A Qubit legutóbbi cikkében hangsúlyozza, hogy a választási folyamat körüli csend szembetűnő volt. Csak egy héttel ezelőtt zajlott le az a széleskörű egyetemi fórum, ahol a három rektorjelölthez bárki kérdéseket intézhetett. Az írás szerint, a fórum ellenére az ELTE munkatársai és diákjai vegyes érzésekkel tekintettek arra, mennyire érezték magukat bevonva a folyamatba.
Az ELTE, hazánk legnagyobb és a nemzetközi rangsorokban kiemelkedő helyet elfoglaló egyeteme, más felsőoktatási intézményekkel ellentétben nem ment át a modellváltáson. Ugyanakkor az utóbbi években a kormány törekvései arra irányulnak, hogy az alapítványosítás keretei közé terelje. Az egyetem számos komoly kihívással néz szembe, mint például az alulfinanszírozottság és az alacsony oktatói, valamint dolgozói bérek. Eközben a kormány folyamatosan csökkenti az állami finanszírozású férőhelyek számát, ami tovább nehezíti a helyzetet.
Majdnem minden egyetemen csökkentik az állami támogatású helyek számát.