Megérkezett a Tanulmányok 2024/2-es kiadása, amelyben a Kisfaludy Sándor regéi, a nyelvi identitás problémái, valamint különböző művészeti ágak kerülnek középpontba. Fedezd fel a Vajdaság MA legújabb számának izgalmas tartalmát!

Az újvidéki Magyar Tanszék tudományos folyóiratának legfrissebb száma a budapesti és pécsi egyetemeken dolgozó kutatók értékes tanulmányait mutatja be. Emellett a hallgatói dolgozatokat bemutató rovat lehetőséget nyújt arra, hogy bepillantást nyerjünk két tanszék hallgatóinak kutatási eredményeibe.

HERMANN Zoltán: Várromok (Kisfaludy Sándor regéi és az utazási irodalom)

NYELVTUDOMÁNY

NÁDOR Orsolya: A nyelvi identitás mint potenciális társadalmi feszültségforrás Kelet-Közép-Európában Kelet-Közép-Európa nyelvi tája rendkívül gazdag és sokszínű, ami nemcsak kulturális értékeket hordoz magában, hanem társadalmi feszültségek forrása is lehet. A nyelvi identitás kérdése a régióban gyakran összefonódik a politikai, történelmi és etnikai tényezőkkel, és komoly hatással van a közösségek közötti kapcsolatokra. A nyelv nem csupán kommunikációs eszköz, hanem a közösségi hovatartozás, a kultúra és az identitás kifejeződése is. A különböző nyelvi csoportok közötti interakciók, valamint a nyelvi jogok érvényesítése vagy elnyomása gyakran vezethet konfliktusokhoz, különösen olyan helyzetekben, ahol a nyelvpolitika nem tükrözi a regionális sokszínűséget. A nyelvi identitás tehát nemcsak a személyes identitás része, hanem a társadalmi kohéziót is befolyásolja. Amikor a nyelvi jogok és a kultúrák tisztelete nem érvényesül, a társadalmi feszültségek könnyen kiéleződhetnek, ami konfliktusokhoz vezethet. Az ilyen helyzetek kezelése, a különböző nyelvi közösségek közötti párbeszéd elősegítése és a kulturális sokszínűség elfogadása kulcsfontosságú a régió stabilitása szempontjából. Ezért fontos, hogy a nyelvi identitás kérdését komplexen, a társadalmi, politikai és kulturális dimenziók figyelembevételével közelítsük meg, mert ezáltal nemcsak a konfliktusok megelőzésére, hanem a békés együttélés előmozdítására is lehetőség nyílik.

KURCZ Ádám István: Az erdők és fák nyomában – helységnevek a Kárpát-medencében (I.)

IRODALOM ÉS MÁS MŰVÉSZETEK

BITTNER Mónika: Lyányok, lyányok: lakodalom (Pintér Béla Népi rablét című előadásának esküvői és halálmotívumai közötti kapcsolatok vizsgálata)

TÁMBA Renátó: A náci ábrázolások embereszménye, ifjúképe és gyermekreprezentációs gyakorlata

KRITIKA

NÉMETH Ákos: Ars Critica (Takáts József. Átrendeződések: Kritikai írások)

SZŰCS Dóra: Ladik Katalin költészetének biopoétikai aspektusai Ladik Katalin költészete egyedülálló módon ötvözi a nyelvi játékosságot és a biopoétikai megközelítéseket. A művészi kifejezés formái és tartalmai mélyen kapcsolódnak a természethez és az élet különböző dimenzióihoz. Szűcs Dóra elemzése rávilágít arra, hogy Ladik költészetében hogyan jelenik meg a biológiai és a költői lét összefonódása, valamint hogy a szavak és a természet közötti kapcsolat milyen jelentőséggel bír a művek értelmezésében. A biopoétikai megközelítés alkalmazásával új fényben tűnnek fel a versek, amelyek nemcsak a szubjektív élmények kifejezésére szolgálnak, hanem a globális ökológiai problémákra is reflektálnak. Ladik Katalin munkássága tehát nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem mély filozófiai és tudományos párbeszédet is generál, amely a költészet határait feszegeti.