Mégis a győztes Szabadságpárt vezetőjeként a radikális Herbert Kicklt szólították meg.
A radikális jobboldal Ausztria történetének egy új fejezetéhez érkezhet, amennyiben Herbert Kickl képes lesz megerősíteni egy életképes koalíciót. A tavaly szeptemberi választások során a Szabadságpárt vezetője, Kickl most a második helyen végzett, mérsékelten jobboldali Osztrák Néppárttal (ÖVP) kezdheti meg a tárgyalásokat. Ezt a köztársasági elnök hétfőn kérte tőle, ezzel új lehetőségeket nyitva meg az osztrák politikai tájban.
Alexander van der Bellen, Ausztria köztársasági elnöke hétfőn felkérte Herbert Kicklt, a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetőjét, volt belügyminisztert, hogy kezdjen kormányalakítási tárgyalásokat az Osztrák Néppárttal (ÖVP). Ez komoly fordulat azután, hogy közvetlenül a tavaly szeptemberi választások után erre még nem volt hajlandó az államfő. Van der Bellen álláspontjának megváltozását azzal magyarázta, hogy egy hárompárti, az FPÖ-t kihagyó koalíció megalakításáról szóló tárgyalások kudarcot vallottak az elmúlt három hónapban. S az is szerepet játszott ebben, hogy a mérsékelten jobboldali ÖVP már nem ellenzi a koalíciós tárgyalást az FPÖ-vel.
Van der Bellen értékelése szerint a helyzet valóban megváltozott: tavaly ősszel még egyetlen politikai erő sem volt hajlandó együttműködni a szélsőségesnek tartott Kicklével. Most viszont szombaton lemondott Karl Nehammer, a néppárt (ÖVP) kancellárja, aki mint a mérsékelt jobboldali ÖVP elnöke, határozottan elutasította a Kickllel való közös kormányzást, mivel biztonsági kockázatokat látott a volt belügyminiszterben. Nehammer utódjaként vasárnap Christian Stocker ügyvezető elnök került a párt élére, aki nyitott a lehetőségre, hogy koalíciót alakítson Kickl vezette FPÖ-vel.
Így Ausztria történetében először kerülhet ki a radikálisan jobboldali, az Európai Parlamentben - a magyar Fidesszel együtt - a Patrióta frakciót erősítő FPÖ soraiból a kancellár. Elemzők ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy eddig három osztrák kormányban vett részt a Szabadságpárt, de egyik sem töltötte ki a mandátumát.
Kickl pártja, a radikális jobboldali és bevándorlásellenes FPÖ, a tavaly szeptemberi választások során jelentős sikert aratott, hiszen a szavazatok közel 29 százalékát megszerezte. Ennek ellenére Van der Bellen nem a legnagyobb parlamenti frakció vezetőjét, hanem a második helyen végzett Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehampert, a hivatalban lévő kancellárt kérte fel a kormányalakításra.
Nehammer három hónapon át folytatott tárgyalásokat a mérsékelt parlamenti erők, köztük a választásokon harmadik helyezett Szociáldemokraták (SPÖ) és a negyedik helyen végzett liberális NEOS képviselőivel. Azonban a megbeszélések a hétvégén abrupt módon véget értek: pénteken először a NEOS vezetője, Beate Meinl-Reisinger jelentette be, hogy kilépnek a zsákutcába jutott kormányalakítási tárgyalásokból, majd másnap az ÖVP és az SPÖ vezetői is arról tájékoztatták a nyilvánosságot, hogy nem kívánják folytatni az egyeztetéseket a koalícióról. Ezt követően szombaton Nehammer kancellár bejelentette lemondását, és távozott pártelnöki posztjáról is. Ezzel új lehetőségek nyíltak meg a szabadságpárti-néppárti koalíció előtt.
