Az alfa generáció tanításának megközelítése valóban különbözik a Z és X generációkétól. Az alfa generáció, amely a 2010 után született gyermekeket foglalja magában, már a digitális világban nő fel, ahol az információk gyorsan és könnyen hozzáférhetőek. En

Huszonöt éve eltelt az AKG és a most tíz éves Budapest School között, és bár mások mégis nagyon hasonló a működési alapelvük. A gyerekeknek kedvet kell hozni a tanuláshoz és nem elnyomni a tudásvágyukat.

"A patrónus, vagyis egy inspiráló felnőtt figura, napjainkban ugyanolyan lényeges szerepet játszik egy kisdiák életében, mint ahogyan ez a 90-es években is volt" – ezzel a megállapítással indítja a Forbes interjúját Horn Györggyel, az AKG pedagógiai vezetőjével, valamint Halácsy Péterrel, a Budapest School társalapítójával. Az interjú során többek között a generációk közötti eltérések, a tanítási módszerek és a kiváló iskola jellemzői kerülnek terítékre.

Alapvetően az AKG (Alternatív Közgazdasági Gimnázium) és a Budapest School is magániskola, ahol a gyerekeknek az érdekeit helyezik előtérbe. Igyekeznek minden diáknak személyre szabottan átadni azt a tudásanyagot, amire szüksége van. Emellett nem térnek el a Nemzeti Alaptantervben előírt anyagoktól csak más, rugalmasabb oktatással adják át a náluk tanuló diákoknak a tanulandókat. Illetve beemelik a 21. századi kompetenciák fejlesztését is.

"Vannak a felnövekedésnek mindekor jellemző vonásai" - válaszolja Horn György arra a kérdésre, hogy másfajta oktatásra van-e szüksége ma az alfáknak, mint korábban a Z-nek vagy az X-nek. Ő nem is feltétlen szereti ezt a fajta besorolást használni, mert bár való igaz a technológiai változások miatt más megközelítésekre lehet szükség, a biológiának viszont semmi közen nincsen hozzá. Azt is hozzáteszi, hogy ha a világ bármilyen pontján megnéznénk a 16 évesek viselkedését, mozgását vagy öltözködését, semmi különbséget nem tapasztalnánk.

Bár Horn véleménye szerint a generációk között nincs lényegi eltérés, a mai diákok oktatásának megközelítése mégis szükségszerűen eltér a 1988-as alapításkor beiratkozottakétól. Ennek hátterében a világ folyamatos átalakulása áll, amely új kihívásokat és lehetőségeket teremt az oktatásban.

Horn a Forbesnak kifejtette, hogy az egyik legszembetűnőbb változás a tanításban a projektek arányának drámai növekedése. Ma már alig lehet találni negyvenöt perces, hagyományos tanórát. Az elején még jellemző volt ez a forma, de mára szinte eltűnt. Ráadásul a teljesítményértékelés is sokkal szigorúbb lett, mint korábban. Horn hozzátette, hogy az induláskor még úgy érezték, a teljesítmény nem annyira lényeges számukra, hiszen azért választják őket a diákok, mert alternatív megközelítést kínálnak. Ez a szemlélet azonban az idő múlásával megváltozott.

Az a megállapítás, amely az eredeti programban szerepelt, miszerint az egész napos tanítás miatt az egyéni tanulást nem lehet az iskolán kívüli időszakra helyezni, nem állja meg a helyét. Valójában mi igenis áthelyezzük az egyéni tanulást a hétvégére. Napi felelés ugyan nem zajlik, de a gyerekek közötti verseny rendkívül erős – ez a kezdetekben nem így volt. Nem a követelmények szigorodtak, hanem inkább a diákoknak való alkalmazkodás mértéke nőtt meg. Az AKG pedagógiai irányvonala is egyre inkább a versenyszellemre épít. - folytatta a gondolatmenetet az AKG pedagógiai vezetője.

Halácsy Péter véleménye szerint a Z generáció talán még inkább a teljesítményre fókuszál, de ezt valóban csak egy generációkutató tudná pontosan megmondani. "Iskolánk mottója az, hogy magabiztosan nézünk szembe a jövő kihívásaival. De vajon hogyan lehetnek magabiztosak a fiatalok, amikor olyan kérdések foglalkoztatják őket, mint hogy lesz-e lakásuk vagy munkájuk a jövőben? Ráadásul a klímaváltozás és a mesterséges intelligencia terjedése miatt is komoly aggodalmak gyötrik őket." - tette hozzá Halácsy.

Mindkét iskola hasonló alapelvekre épít - a BPS számos elemet átvett az AKG-tól -, ami arra utal, hogy a jó iskola definíciója az elmúlt három évtizedben lényegében stabil maradt.

Halácsy úgy fogalmazott: „Kihívást jelentett, hogy ne az AKG-ból induljunk ki, de igazából nem is lett volna értelme. Ha már huszonöt évet fektettek bele, akkor butaság lett volna nem ezt alapként kezelni. Például a kisiskola-modell egyes elemeit átvettük, de mi mikroiskolának nevezzük, mert nyilvánvalóan nem akartuk ugyanúgy hívni. Emellett az itteni patrónus szerepéhez hasonlóan nálunk is fontos a mentor.”

Halácsy Péter és csapata tíz évvel ezelőtt hozták létre a Budapest Schoolt, amely a Vekerdy-modell alapelveire épül. Ennek lényege, hogy körülbelül nyolc család összefog, és közösen keresnek tanítót gyermekeik számára. Ez az alapvető eltérés az AKG és a BPS között, hiszen míg az előbbi nagyobb léptékben indult, a Budapest School valóban kicsiben kezdte, majd fokozatosan fejlődött ki. Horn azonban kiemelte, hogy a fiatalabb iskola sokkal bátrabb, radikálisabb reformokat kezdeményezett, mint amilyeneket ők valaha megmertek volna valósítani. Például a BPS vertikális korcsoportjai egy új megközelítést képviselnek az oktatásban.