Margó-díj 2025: Íme a versenytársak a könyvek világában (1. rész) - Könyves Magazin A Margó-díj 2025-ös kiírása már feszülten várja a könyvrajongók és a szakma figyelmét. Az idei évben számos izgalmas és egyedi mű érkezett, amelyek között a legjobbak ver

Idén már tizenegyedik alkalommal indul a Margó Irodalmi Fesztivál, amely a legkiemelkedőbb első prózakötetek szerzőit keresi. A Margó-díj küldetése nem csupán a kortárs irodalom és az olvasás népszerűsítése, hanem az is, hogy reflektorfénybe állítsa a legtehetségesebb pályakezdő írókat. Cikksorozatunk keretében bepillantást nyújtunk a pályázatra benyújtott könyvek sokszínű világába.

Az idei Margó-díj felhívásra 37 érvényes nevezés érkezett. Közülük választja ki a Bakó Sára, Dobos Barna, Gáspár Sára, Vas Máté és Zsembery Borbála alkotta szakmai előzsűri a legjobb tíz kötetet.

A zsűri döntése nyomán közülük kerül majd ki a 2025-ös Margó-díj győztese, aki a díjjal 1.000.000 forintot, valamint kiemelkedő mértékű kereskedelmi- és médiatámogatást is kap, hiszen a Bookline, a Margó-díj kiemelt támogatója 15.000.000 forint értékben járul hozzá a nyertes könyv népszerűsítéséhez. A Margó-díjas szerző a következő évben egy önálló esten mutatkozhat be a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében, továbbá próbafordítást, valamint publikációs lehetőséget is kap a Könyves Magazinon egy éves tárcasorozat formájában.

A Margó-díj és a Margó x Erste #higgymagadban különdíj átadására 2025 októberében, az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál megnyitóján kerül sor, ahol ünnepélyes keretek között ismerik el a nyertesek teljesítményét.

Belegondoltál már abba, hogy mi zajlik a színházban a hátsó függöny mögött? Hogy hogyan éli meg az előadások estéit egy statiszta, egy stúdiós vagy egy táncos? Hogy ők mire vágynak, milyen gondjaik, álmaik, gyarlóságaik vannak? Vajon hány olyan pillanatot, drámát élnek meg a színfalak mögött, amik önmagukban is önálló előadást érdemelnének?

Aczél Gergő kötete a színházi kisemberek nagykönyve. A róluk szóló, lazán kapcsolódó történetek humorral, emberi konfliktusokon és drámákon keresztül rajzolják meg egy évad és egy társulat kontúrjait. Szokások, szabályok és tradíciók, amik a kis fogaskerekek forgását színházi előadássá rendezik. Titkok és érzelmek, de nem a rivaldafényben, hanem a hátsószínpadon. A szerző minderről úgy mesél, hogy az olvasó ne érezze magát betolakodónak.

Amikor kiléptem az ajtón, az arcomat elöntötte a napfény, de gyorsan hátat fordítottam a ragyogásnak, ami mindent beragyogott. Csak a napsugarak simogatták a fülemet, de a testem minden egyes sejtjében éreztem a szokatlan meleget, ami hirtelen előcsalta a hóvirágok fejét a földből, és a fejem fölött összegyűlt sirályok szárnycsapásai egymásra uszították őket. Közben a világ végéről érkező katasztrófa gondolata és a vele járó bűntudat csak egyszer toppantott meg, mintha nem is tudnám, hogy Alaszka olvad, metán szabadul fel, óriási mamutok és apró baktériumok élednek újjá. Amikor a szembejövőkre néztem, az arcom újra felragyogott, és amikor valakit megelőztem, a szívem szaporábban vert. Ha pedig valaki megelőzött, szívből gratuláltam, mintha nem is egy végzetes versenyben rohanánk mindannyian, mint egy bogár, amely koppan a homlokomon (talán nem is bogár, hanem egy aprócska, földönkívüli űrhajó?), és eszembe jutott az ember, aki állandóan nekimegy mindennek, mindenkivel összeütközik, kapufára lövi magát, majd kifelé pattan. Aztán hirtelen leül a földre, és többé meg sem mozdul, semmit sem csinál, úgy lenne az ideális, de nem lehet, menni kell, acélos léptekkel átvenni a várost, amely narancsszínű migrénben fetreng. Majd, amikor végre hazaérek, ledobálom magamról mindent: eget, földet, hóvirágot, és a takaró alá bújva bámulom a falat, miközben eljátszom, hogy otthon vagyok, távol minden fordulatokkal teli, galaktikus kalandtól.

Bereczki Ibolya kötete egy olyan világba kalauzol minket, ahol a könnyed, szinte meditatív kezdeti sorok a természet ölelésében bontakoznak ki, s egy nyers, mégis vonzó életformára invitálnak. E varázslatos légkörben bontogatja szárnyait Kalózvirág, aki büszkén vállalja ezt a harcos szellemiséget, amely formálja a közösség életét és sorsát. Mellette találjuk Alma mamát, aki a maga útján végigjárta a megpróbáltatások ösvényét, és elnyerte a magasabb hatalmak kegyét. Jóhiszeműsége és tapasztalata révén próbálja figyelmeztetni Kalózvirágot a harciasság mögött rejlő veszélyekre és a választott értékrend árnyoldalaira.

A kalandos utazás egy varázslatos birodalomba vezet, ahol a vaskos, harcias külső rétegei fokozatosan leomlanak, teret engedve az ébredező lélek ragyogásának. A kötet illusztrációi is visszatükrözik ezt a misztikus tájat, amelyhez csak azok juthatnak közel, akik elég bátor szívvel és kíváncsisággal vágnak neki az őket vonzó ösvénynek. Itt minden lépés egy új felfedezést ígér, ahol a titkok és csodák várnak arra, hogy felfedjék magukat.

A vérszilvafákkal övezett Szentjakabon mindenféle dolog megtörténhet, még az is, amiről talán jobb lenne nem hallani. Burokban érkezik a világra egy kisgyerek, a plébános gyomorproblémákkal küzd, a kecske kalapot visel, idegen nadrág hever az ágy alatt, egy anya eltűnik, míg egy apa váratlanul hazatér, az eperfa fénye ragyog, csirkelábak szállnak a levegőben, és a könyvtáros kölcsönkér egy férjet. A tizenkét éves Ében Laura szülei vibráló kapcsolatán át egy egész falu története bontakozik ki - beleértve a sajátját is, hiszen az még sosem kapott hangot.

Kelet-Európa színpadán a kommunizmus éppen felfelé ível. A Trianoni békeszerződés nyomán kialakult területi átrendezések hatása még sok évtized távlatából is érezhető, különösen Erdélyben. Itt a magyar közösségek integrálására irányuló erőfeszítések nemcsak hogy megkezdődtek, hanem folyamatosan zajlanak, céljuk pedig a nemzeti identitás teljes átalakítása és asszimilációja. Erdély és Székelyföld, bár a területi autonómia kiharcolása eddig elmaradt, eltökélten ellenáll ezeknek a gyakran provokatív és brutális törekvéseknek. Bíró Béla gazdag tényanyaga és történetei révén felfedik ennek a viharos időszaknak a harcait és eseményeit, bemutatva a helyi közösségek küzdelmét a megmaradásért és identitásuk megőrzéséért.

Breier Ádám, a "Lefkovicsék gyászolnak" című film alkotója, most első regényével lép a próza világába. A történet középpontjában egy férfi áll, aki bűntudattal küzd egy nő iránt. A főszereplő, Stern Gábor, egyetemi oktató, harmincas éveinek küszöbén, éppen életének egy új szakaszára készül, hiszen barátnőjével a családalapítás küszöbén állnak, első gyermeküket várják. Azonban a boldog pillanatok árnyékában egyre inkább eluralkodnak körülötte a krízisek, és Gábor elhatározza, hogy önvizsgálatot tart, hogy szembenézzen azzal, amit eddig sikeresen elnyomott. A regény mélyen belép a bűntudat és az önismeret rejtelmeibe, miközben a főszereplő életének drámai és megindító aspektusait tárja fel.

Barátnője testvére egy érzelmekkel teli párkapcsolati válság közepén áll, miközben a munkahelyén egy professzor elbocsátásának hátterében szexuális zaklatás áll. Mindezek mellett a múlt árnyai folyamatosan kísértik. De vajon miért is olyan lényeges mindez? Talán a lelkiismerete túlzottan aktív? A zsidó gyökerei és ateista világnézete között feszülő ellentmondások vívódnak benne? Breier Ádám debütáló regénye a megbánásról szól, és friss, mai harmincasoknak szóló perspektívát kínál egy olyan érzelemre, amelyről sokan azt gondolták, hogy már elavult.

A Napkirály gyermekei egy lebilincselő történet szeretetről, hűségről és az igazság kereséséről. Franciaországban járunk, a XVII. században: a tízéves, félárva Pierre Lefevre Párizsban él kovácsként dolgozó apjával. Egyik reggel Chevalier, a párizsi rendőrség éles eszű hadnagya kelti a gyereket: apját meggyilkolták, neki is menekülnie kell a keresztanyjához.

Sarah, a Fontainebleau-i vajákos asszonya veszi magához a fiút, akinek van egy vele egyidős kislánya, Juliette. Úgy tűnik, Pierre velük biztonságban lesz, ám a király katonái rájuk törnek, az asszonyt koholt vádak alapján elhurcolják a Bastille-ba. A két gyereknek sikerül egérutat nyernie az üldözőik elől, és Chevalier segítségével indulnak útnak, hogy kiderítsék az igazságot. A Földközi-tenger viharos vizein eveznek Korzika rejtélyes szigetére, ahol újabb titkok és veszélyek várnak rájuk.

Egy mindenki számára megszokott nap drámai irányt vesz, amikor egy középkorú férfi hirtelen, megmagyarázhatatlan indíttatásból a metró elé vetődik a Keleti pályaudvar peronján. A mozdonyvezető, bár a helyzetet látva azonnal megpróbálja megnyomni a féket, a hatalmas jármű nem tud időben megállni. A férfi széttárt karokkal találkozik a metró elejével, majd eltűnik az első kocsi alá. A vészfékezés hangja és a fékek sivítása elindítja a pánik lavináját az utasok között, a vonaton zűrzavar és rémület tombol.

Csereklye Csongor regénye egy olyan mély érzelmekkel átszőtt szerelmi dráma, amely a végzetes nap előtti eseményekre és a fájdalmas, mégis reménnyel teli útra fókuszál, ami utána következik. A történetet Dávid szemszögéből ismerhetjük meg, aki akarata ellenére, a megtévesztés és manipuláció áldozataként kétszeres apává válik. A regény nemcsak a felelősség súlyát, hanem az érzelmi manipuláció és a hűtlenség nehéz terheit is feltárja. A kötet mögött valós események állnak, amelyek még inkább felerősítik a történet hitelességét és mélységét.

A Csontváry Tamás álnevet használó szerző könyve !) nyersen szókimondó beszámolója korunk elmeháborodott viszonyairól szól, sorra véve a korszellem neuralgikus pontjait, leszámolva a bennünk lévő maradék illúzióval is. Egy nő és egy férfi kerül a fókuszba, akik a randivonal.com társkeresőn ismerkednek meg.

"Szex nem lesz" - ezzel a figyelemfelkeltő mondattal regisztrál a nő az online platformra, azonnal felkeltve Tivadar kíváncsiságát. "Nyilvánvaló volt, hogy ennek a hölgynek van humora, hiszen a legtöbb férfi és nő jellemzően a szexuális élmények keresése céljából csatlakozik az ilyen felületekhez" - tudósít a mindentudó narrátor. A két főszereplőről hamarosan kiderül, hogy a nő "széles körben ismert" művész, míg a férfi a párkapcsolatok megszállottja, sőt, egy "nagy-nagy szamár" jelzőt is megérdemel. Ezzel kezdetét veszi egy modern romantikus történet, amely egyre abszurdabb fordulatokkal bővül, míg végül egy egyszerű zaklatás történetévé válik.

Ádám villája tökéletes helyszín a feledhetetlen hétvégéhez: a régi egyetemi barátok gyülekezete ünnepli Ági negyvenedik születésnapját, aki Londonból érkezett haza. Ám a varázslat eltűnt, és semmi sem olyan, mint hajdanán. Mindenki megélt már valamit – a hatalom, a pénz és a félelem nyomot hagyott rajtuk. A múlt titkai és hazugságai azonban hamarosan felüti fejét. Az ünneplés ártatlansága vasárnap hajnalra tragédiába csap át: egy holttest fekszik a parton. Feri, a belső démonjaival küzdő nyomozó, csupán néhány órát kap, hogy feltárja az igazságot, mielőtt az ügyet elfojtják. Ki az, aki mindent megtenne, hogy a sötét titkai ne lássanak napvilágot? Részlet a könyvből itt.