Magyarország északkeleti területein légvédelmi rendszerek telepítése kezdődik, amely a régió biztonsági helyzetének megerősítését célozza.
Légvédelmi rendszereket telepítenek az ország északkeleti részébe - jelentette be a honvédelmi miniszter. Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta: az orosz-ukrán háború a legveszélyesebb szakaszába lépett, miután az ukránok engedélyt kaptak a nyugati hatalmaktól, hogy mélységben támadhassák Oroszország területét. Hangsúlyozta: a honvédség kijelölt erői jelenleg is készenlétben állnak, hogy minden eszközzel megvédjék Magyarország biztonságát.
Orbán Viktor szerdán, miután összeült a Védelmi Tanács, kifejtette, hogy Donald Trump győzelme révén a béke elérhető közelségbe került. Ugyanakkor megemlítette, hogy az ukrán hadsereg nagy hatótávolságú rakétákkal támadta az orosz területeket, amire az orosz fél szigorúbb nukleáris doktrínával reagált.
"A következő hetek és hónapok során Magyarország minden tudására, eszközére és diplomáciai tapasztalatára szükség lesz ahhoz, hogy elkerüljük a háború következményeit. Fontos, hogy hazánknak továbbra is távol kell maradnia ettől a konfliktustól." - emelte ki Orbán Viktor miniszterelnök.
A honvédelmi miniszter a közösségi médiában osztotta meg friss döntését: az újonnan beszerzett légtérellenőrzési és légtérvédelmi eszközök, valamint az ezekhez kapcsolódó képességek telepítését rendelte el az ország északkeleti részén. Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta, hogy bár továbbra is remélik a gyors békés megoldást, minden lehetséges forgatókönyvre fel kell készülniük.
- mondta a honvédelmi miniszter.
Joe Biden, az Egyesült Államok jelenlegi elnöke, úgy döntött, hogy engedélyezi a nagy hatótávolságú fegyverek alkalmazását, miközben Donald Trump, a megválasztott elnök, többször is hangsúlyozta, hogy célja az orosz-ukrán konfliktus lezárása.
Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója és az Eurázsia Központ szakértője az M1 csatornán kifejtette, hogy a nagy hatótávolságú fegyverek alkalmazása súlyos következményekkel járhat, és reméli, hogy ez nem az atomfegyverek használatát jelenti. Emellett megemlítette, hogy várhatóan az orosz támadások intenzitása növekedni fog az ukrán energetikai infrastruktúra ellen.
Seremet Sándor megjegyezte, hogy Oroszország valójában alacsonyabbra helyezte a nukleáris arzenál használatának küszöbét, figyelembe véve a lehetséges időpontokat és körülményeket. Habár reméljük, hogy erre nem kerül sor, érdemes felkészülni arra, hogy az orosz támadások intenzitása növekedhet Ukrajna területén.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, Kaiser Ferenc a Kossuth Rádióban értékelte a kialakult helyzetet, azt mondta: orosz közlés szerint az ukránok hat rakétát indítottak, ebből ötöt még a levegőben megsemmisítettek. Kaiser Ferenc hozzátette: feltehetően ezekből a rakétákból nem kapott sokat Kijev, ezért csak a legfontosabb katonai célpontok, például repülőterek és lőszerraktárak ellen vetik be.
A Magyar Nemzet hírei szerint orosz hírügynökségi forrásokra támaszkodva arról számoltak be, hogy az orosz elemzők a Pentagon költségvetési anyagait vizsgálva arra jutottak, miszerint az Egyesült Államok 2016-ban újította fel az Ukrajnának szánt rakétákat, hogy azok még egy évtizeden át szolgálhassanak. Ez azt jelenti, hogy ezek a fegyverek hamarosan elérik a használhatóságuk határát. A lap megjegyzi, hogy az Egyesült Államok lényegében a saját haderejét modernizálja, miközben Ukrajnának nyújtott katonai támogatásra hivatkozik.
