A német hírszerzés külföldi tevékenységei fokozódnának az orosz fenyegetés következtében.

A hidegháborús időszakhoz hasonló feszültségek, eszkalációs kilátások és orosz fenyegetések árnyékolják be Németország és Európa biztonságpolitikai táját. A német hírszerzés és nemzetbiztonsági szakemberek véleménye szerint a helyzet komoly aggodalmakra ad okot. Martin Jäger, a német szövetségi hírszerző ügynökség, a BND új vezetője, aki korábban Kijevben képviselte Németországot nagykövetként, szeptemberi Bundestag-beli éves meghallgatásán a kihívásokra reflektálva nem tűnt optimistának. Sötét képet festett a jövőről, és a hírszerzési intézmény számára szélesebb jogkörök biztosítását sürgette, hogy hatékonyabban tudjanak reagálni a felmerülő fenyegetésekre.

"Legoptimálisabb körülmények között is csak jeges nyugalom terjeng Európában, ám ez bármikor heves összecsapásokhoz vezethet."

- mondta a BND elnöke a német képviselők ellen, és arra figyelmeztetett, hogy "fel kell készülnünk a helyzet további eszkalálódására."

Boris Pistorius, a német védelmi tárca vezetője már többször is kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy a Kreml 2029 után esetleg támadást indíthat a NATO ellen. Jäger azonban vitába szállt ezzel a nézettel, és hangsúlyozta, hogy nem szabad hátradőlnünk; nem feltételezhetjük, hogy egy orosz offenzíva legkorábban 2029-ben fog bekövetkezni. Szerinte egyértelmű, hogy Moszkva célja az, hogy Európát Oroszországtól való függőségbe kényszerítse.

A céljaik megvalósítása érdekében Oroszország kész akár közvetlen katonai összecsapásra is a NATO-val, amennyiben ez elkerülhetetlennek bizonyul.

Mint mondta, Németország már most is tűz alatt van, és a szabotázsakciókra, légtérsértésekra, drónokra, dezinformációs kampányokra utalt. Jäger azt hangsúlyozta, hogy Oroszország szándékosan teszteli a Nyugat határait, és ebben a harcban hiba lenne gyengének mutatkozni: "Szükség esetén szembe kell néznünk ellenfeleinkkel. A megbékélést az olyan ellenfelek, mint Oroszország, gyengeségként fogják értelmezni."

A Bundestag meghallgatásán Sinan Selen, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal újonnan kinevezett vezetője is részt vett, és figyelmeztetett arra, hogy "Oroszország egyértelműen agresszív, támadó szándékú, és egyre inkább fokozódik a helyzet". Hangsúlyozta, hogy az orosz hírszerző szolgálatok tevékenysége az ellenség erejének próbára tételére irányul.

"Oroszország valójában rendkívül kockázatos határokat lép át."

- fogalmazta meg véleményét. A német nemzetbiztonsági és hírszerzési szerveket eddig gyakran érte az a kritika, hogy túlságosan óvatosak, és a politikai következményektől való félelem gyakran meggátolja őket a határozott fellépésben. Még akkor is, amikor a helyzet úgy kívánja, hajlamosak passzívan szemlélni a nemzetközi eseményeket. Ez különösen aggasztó, hiszen az orosz befolyásszerzési törekvésekkel szemben nem tanúsítottak elég erőteljes reakciót.

Az Ukrajna ellen indított orosz invázió és a hibrid hadviselés felerősödése óta a német politika igyekszik hangsúlyozni, hogy a schröderi és merkeli időszak túlzott kompromisszumai mögött már nem áll a jelenlegi működése. A német hírszerzés is új irányvonalat képvisel, aktívabb szerepvállalásra törekszik. Martin Jäger figyelmeztetett az orosz fenyegetésre, és kifejezetten kérte a hírszerzési szabályozások lazítását, valamint jogköreik bővítését, hogy "megvállalhassanak egy kalkuláltan nagyobb kockázatot", amennyiben ezt szükségesnek tartják.