Tavaly a kiskereskedelem számára csalódást keltő év végéhez érkeztünk, hiszen decemberben a magyar vásárlók még a novemberinél is alacsonyabb költéseket mutattak.
A kiskereskedelmi forgalom tavaly decemberben 1,2 százalékos visszaesést mutatott a novemberi adatokhoz képest, és mindössze 0,1 százalékkal haladta meg az előző év decemberi eredményeit. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint az egész év során a forgalom 2,6 százalékkal nőtt. Az adatok nem korlátozódnak csak a kiskereskedelemre: az ipari termelés decemberben 5,3 százalékkal maradt el a 2023-as decemberi szinttől, valamint 1,8 százalékkal csökkent az előző hónaphoz viszonyítva. Az ipari ágazat termelése az egész évben 4 százalékkal esett vissza, míg a 2023-as évben is csökkent, méghozzá 5,5 százalékkal. Összességében tehát a magyar ipar termelése az elmúlt két év alatt 9,5 százalékkal zsugorodott, ami jelentősen hozzájárul a hazai GDP stagnálásához az utóbbi időszakban.
Az ipari termelési adatokkal ellentétben a szakértők számára a gyenge karácsonyi kiskereskedelmi forgalom jelentette a meglepetést. Az év végén a magyar fogyasztók még a novemberinél is alacsonyabb összeget költöttek, ami valószínűleg az előrehozott vásárlásoknak tudható be.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb közleménye szerint a decemberi gyenge forgalom hátterében az egyre erősödő kiutazó turizmus áll. Ez azt jelenti, hogy a magyar vásárlók, a gyenge forint ellenére, inkább a környező országokban, ahol az árak kedvezőbbek, intézték karácsonyi beszerzéseiket. Ma már nem csupán Romániában, hanem például Ausztriában is olcsóbb élelmiszerekhez juthatunk, köszönhetően az alacsonyabb forgalmi adóknak.
A magyar ipar második éve folyamatosan zsugorodik, ami a rendszerváltás óta példa nélküli jelenség.
Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, nem aggódik amiatt, hogy a magyarok külföldön költik el a jövedelmüket; éppen ellenkezőleg, ezt a jelenséget kedvezőnek tartja. Közleményében kifejtette, hogy a decemberi kiskereskedelmi forgalom csökkenése csupán átmeneti állapot, mivel a karácsonyi, hatnapos hosszú hétvégét kihasználva sok magyar utazott külföldre, ami negatívan befolyásolta a belföldi kiskereskedelmi teljesítményt az év végén. Így tehát nem a bevásárlóturizmus növekedéséről van szó, hanem egy egyszeri esetről.
Egyre csökken a foglalkoztatottak száma
Ahogyan a negyedik negyedéves GDP adatainak tükrében is látható volt, a decemberi gazdasági teljesítmény nem váltott ki különösebb lelkesedést - fogalmazott értékelésében Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A boltokban tapasztalható forgalomcsökkenés is megerősíti ezt a tendenciát. Az általános kép tehát nem mutat lényegi változást: 2024 során a kiskereskedelem lényegében a 2021-es szint körül teljesített, amit az éves 2,6 százalékos forgalomnövekedés is alátámaszt. A várhatóan tartósan magas reálbérnövekedés és az idei év első felében esedékes jelentős kifizetések a lakossági állampapírok kapcsán lendületet adhatnak a fogyasztásnak. Ugyanakkor az első adatok alapján úgy tűnik, hogy a lakosság a vártnál nagyobb részesedést szán a megtakarításokra e kifizetésekből, ami azt jelenti, hogy a fogyasztás fellendülése a vártnál gyengébb lehet.
