Az Ukrajnával kapcsolatos kormányzati lejáratókampány adatainak nyomozása során nem sikerült felfedeznünk a szükséges információkat.

Tavasztól kezdve az Ukrajnával, valamint a Magyarországot érintő ukrán szervezett bűnözéssel kapcsolatos NER-kampány egyre intenzívebbé vált. A kezdetétől fogva igyekeztünk hiteles információkhoz jutni, ezért megkerestük az illetékes állami szereplőket: a kancelláriaminisztert, a belügyi miniszterhelyettest, az ORFK-t és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságot (OIF). Sajnos csupán az OIF-tól kaptunk választ. E hiányosságok miatt egy kiberbűnözési szakértő és egy titkosszolgálati háttérrel rendelkező forrást bevonva próbáltunk tisztábban látni a helyzetet. Az ő értékeléseik azonban nem támasztják alá a hatalmon lévők nyilatkozatait.

Gulyás Gergely, a kancelláriaminiszter, a május 28-i Kormányinfón felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi időszakban jelentős növekedés tapasztalható a banki csalások terén, amelyek során bűncselekmények révén próbálják megszerezni az ügyfelek banki adatait. Kiemelte, hogy ezeknek a csalásoknak a túlnyomó többsége, mintegy nyolcvan százaléka, ukrán szervezett bűnözői csoportokhoz köthető. A miniszter szerint az ukrán maffia egyre kifinomultabb módszereket alkalmaz, hogy átverje és megkárosítsa a magyar lakosságot.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium miniszterhelyettese kiemelte, hogy "az online csalások elkövetésében részt vevő bűnözői csoportok 80 százaléka ukrán vagy ukrán származású." Ezen kívül elmondta, hogy "a rendőrség eddig 169 gyanúsítottat azonosított." Ennek kapcsán megkerestük a rendőrséget, valamint a két politikust, hogy további információkat kapjunk az üggyel kapcsolatban:

Sajnos egyik megkeresett forrásunktól sem érkezett válasz. Azonban az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) érdemi információval tudott szolgálni arra a kérdésünkre, hogy 2020. január 1-től 2025. június 30-ig, éves és az idei évre vonatkozó féléves bontásban, hány ukrán állampolgárságú, Magyarországon tartózkodó személy kiutasítását kezdeményezték, és közülük hány esetben hajtották végre a kiutasítást.

A válaszuk pontosabban így hangzott: "Jelenleg nincs információnk arról, hogy hány ukrán állampolgárral szemben indult idegenrendészeti eljárás, illetve ebből hány esetben kezdeményeztek kiutasítást." Azonban kaptunk egy adatsort is, amely bemutatja, hogy az ukrán állampolgárok esetében az elrendelt idegenrendészeti kiutasítások száma évente hogyan változott.

A háború első két évében a kiutasítások száma jelentősen alacsonyabb volt, mint a békeidőszakban. 2022-ben csupán 35, míg 2023-ban mindössze 26 ukrán állampolgárt érintett ilyen eljárás, annak ellenére, hogy ekkor tömegek menekültek hazánkba. Ezzel szemben 2020-ban 238, 2021-ben pedig 351 ukrán állampolgárt utasítottak ki, ami a koronavírus-járvány idején történt, amikor a határok lezárása és a korlátozások miatt a beutazók száma amúgy is csökkent.

Tavaly 201 kiutasítást hajtottak végre, míg az idei év első felében már 165 esetet regisztráltak. Ez a szám időarányosan a 2021-es év után a második legmagasabb a legutóbbi öt évben. A kiutasítások ingadozásának mögött számos tényező állhat, de az ukrán szervezett bűnözés növekedése önmagában valószínűleg nem elegendő magyarázat. A helyzet pontosabb megértéséhez ismerni kellene a kiutasítások mögött álló konkrét cselekményeket.

A közelmúltban az Orbán-kormány, különösen a belügyminiszter, gyakran emlegeti az ukrán hátterű szervezett bűnözést, főként kampányok során. Érdekes azonban megjegyezni, hogy a rendszerváltás utáni évtizedben, amikor szintén ukrán eredetű bűncselekmények iratai kerültek terítékre, a kormányzat nem mutatott hasonló lelkesedést. Az olajügyek és a szervezett bűnözés közötti lehetséges korrupciós ügyek felderítésére létrehozott vizsgálóbizottság 2000. november 30-án kiadott J/3500. számú jelentése tartalmazza a "Bekért iratok, dokumentációk" című forrást, amelyben szerepel, hogy a bizottság dr. Pintér Sándor belügyminisztertől kérte a 405. sz. ukrán nyomozati anyagot, amely az 001010/2000. iktatószámon lett nyilvántartva.

A jegyzék "Minősítés" szekciójában a bekérésnél az áll, hogy "Válasz még nem érkezett!" és azóta sem érkezett információ. Jelenleg nem tudjuk, hogy pontosan mi rejlik ebben a titokzatos aktában, és miért nem jutott el a bizottsághoz. A cikkíró már négyszer is megkereste Pintér Sándort azzal a kérdéssel, hogy miért késlekedik a válasz, valamint érdeklődött, hogy az anyag most hozzáférhető-e, kikérhető-e. Amennyiben nem, úgy arra kérte, hogy tájékoztassák, ki, mikor és meddig érvényes hatállyal rendelte el az anyagok minősítését vagy titkosítását. Eddig azonban nem kapott választ, hiába írt nem egy cikket a titokzatos nyomozati anyagról és a miniszter hallgatásáról.

Mivel az illetékesek hallgatnak, megpróbáltunk szakértő bevonásával tisztábban látni az ügyben. "Az biztosan nem igaz, hogy a Magyarországot érintő online csalások 80 százaléka ukrán származású, állampolgárságú elkövetőkhöz vagy Ukrajnához lenne köthető. Az ilyen jellegű cselekményeknek legalább 50 százaléka sokkal inkább Oroszországhoz vezethető vissza. Az oda kapcsolódó bűnözői kör felel az internetes bűnözés legalább 50 százalékáért, ilyen értelemben az orosz kiberbűnözés a piacvezető. A fennmaradó 50 százalékon osztozik a többi ország. Ukrajna, illetve az ukrán elkövetők aránya régiós szinten is maximum 30 százalék lehet" - mondja Frész Ferenc kibervédelmi szakértő, 2011-2015 között a Nemzeti Biztonsági Felügyelet kibervédelmi központjának vezetője.

"A szakértő szerint elképzelhető, hogy a feltárt hazai bűncselekmények 80%-ában van, vagy legalábbis lehet ukrán vonatkozás. Ez viszont nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy bűnözői csoporton belül, amely például harminc főt számlál, minden esetben jelentős ukrán jelenlét van. Lehetséges, hogy csupán egy-két ukrán állampolgár szerepel a csoportban, vagy hogy az elkövetők ukrajnai szervereket használnak egy támadás vagy csalás során. Fontos megjegyezni, hogy ez akár egy idegen zászlós művelet is lehet, ami hamis nyomokat hagy maga után, így eltakarva a bűncselekmény valódi forrását. Érdekes módon a két legfőbb orosz kiberbűnözői csoport közül az egyik ukrán kapcsolatokkal rendelkezik, ezért lehetséges, hogy ami ukránnak tűnik, valójában orosz hátterű."

Az ukrán kiberbűnözők szerepe és az ország hozzáállása az online csalásokhoz az utóbbi években jelentős átalakuláson ment keresztül. A háború kitörésével az ukrán hatóságok fokozott együttműködési hajlandóságot mutattak az internetes csalások és a kiberbűnözés elleni küzdelem terén, különösen az Európai Unió, a NATO, valamint általában a nyugati országok irányába. Mivel ezen országokból érkezik a támogatásuk, alapvető érdekük, hogy aktívan részt vegyenek a szövetségeseik ellen irányuló bűncselekmények felderítésében. Korábban az ukrán és orosz hackerek szoros együttműködésben dolgoztak, azonban a háború során ez a szövetség a legtöbb esetben szétszakadt. Jelenleg az ukrán kiberbűnözők jelentős része az ukrán állam számára végez munkát, orosz célpontok ellen. Mivel e tevékenységek hasznosnak bizonyulnak, valószínűtlen, hogy a múltbeli bűncselekmények miatt felelősségre vonják őket. Ezek a tényezők hozzájárulnak ahhoz, hogy az ukrán hátterű kiberbűnözők jelenléte nem nőtt drámaian Magyarországon vagy más nyugati országokban. Frész Ferenc megjegyzi, hogy a sikeres banki csalások többsége valójában nem Ukrajnából, hanem Magyarországról, magyar telefonokkal és bankszámlákkal történik. Ez a jelenség is rávilágít a helyi kiberbűnözés dinamikájára, amely nem feltétlenül kapcsolódik az ukrán hackerekhez.

A szakértők véleménye alapján Oroszország kiemelkedő helyzete a kiberbűnözés terén elsősorban az állami támogatású támadások és a magánszemélyek által elkövetett bűncselekmények közötti szoros kapcsolatnak tulajdonítható. E két terület egyre inkább összefonódik, ami új dimenziókat ad a kibertámadások dinamikájának.

"Az orosz köztörvényes internet-bűncselekmények elkövetői köre mindinkább összedolgozik a titkosszolgálatokkal. Vagyis nemcsak pénzt lopnak, de információt is szereznek, sőt. Olyan is van, hogy az orosz titkosszolgálat eleve kiberbűnözési csalásokból finanszírozza a politikai vagy katonai hackertámadásokat, illetve egyéb akciókat. Az APT 29 hackercsoport az orosz polgári hírszerzéshez, az SZVR-hez, az APT 28 pedig a katonai titkosszolgálathoz, a GRU-hoz köthető" - fogalmaz a kiberbiztonsági szakértő, aki szerint az ilyenfajta összefonódás jelentette versenyelőnyre a kiberbűnözés terén leginkább bizonyosfajta rezsimek tudnak szert tenni.

Frész Ferenc így fogalmaz: "Egy nyugati jogállam nem működhet együtt bűnözőkkel. Ezzel szemben Irán és Észak-Korea megteheti ezt, míg Oroszország is egyre inkább ebbe az irányba terelődik. Mianmar, az online bűnözés Eldorádója, jelenleg polgárháborúval küzd, így az ország bizonyos területein teljesen hiányzik az igazságszolgáltatás. Az ázsiai térség egyre erősebb szereplővé válik a kiberbűnözés terén, és Indiát sem szabad figyelmen kívül hagyni. A telefonos és online csalások call centerekben zajlanak, ahol embercsempészet és emberrablás révén toboroznak munkaerőt. Fiatalokat csábítanak el, ígérve nekik munkát, csak hogy aztán elveszítsék az útlevelüket, és gyakorlatilag rabszolgaként legyenek kénytelenek dolgozni."

A szakértő megfigyelése szerint, mind belföldi, mind nemzetközi szinten rendkívül nehéz meghatározni, hogy valójában mekkora kárt okoz az ilyen típusú szervezett bűnözés.

Frész Ferenc véleménye szerint Magyarországon a kiberbűnözés által okozott kárt 30 és 90 milliárd forint közé, míg globálisan 1100 milliárd dollárra becsülhetjük. A statisztikák szerint 100 ezer tranzakcióra 5-6 csalás jut, és ez a jelenség nem csupán a telefonos vagy online banki átverésekre terjed ki. A kriptovalutás és befektetési csalások, zsarolóvírusok, valamint hamis üzleti levelek is a kiberbűnözés széles spektrumának részét képezik. Például az utóbbi esetében gyakran a cégvezetők vagy szállítók nevében keresik meg az áldozatokat, közölve, hogy megváltozott a számlaszám, így az utalásokat új címre kell teljesíteni. Érdemes megjegyezni, hogy a kibertámadásokkal kapcsolatos statisztikák, úgynevezett cybercrime-indexek, gyakran egy-két éves késlekedéssel készülnek el, így lehet, hogy a legfrissebb elemzések is a tavalyelőtti adatokat tükrözik. Még aggasztóbb, hogy a kormányzat a kiberbűnözés veszélyeiről csak akkor kezdett el beszélni, amikor politikailag hasznosnak tartotta, így a témáról eddig viszonylag keveset kommunikáltak. Azonban a negatív kampányokkal szemben talán egy pozitív hatás is körvonalazódik: a kockázatok és veszélyek szélesebb körben való tudatosítása az átlagemberek számára is elérhetővé válhat.

Megkíséreltük feltérképezni a titkosszolgálati vonalat is: forrásaink alapján az ukránokkal kapcsolatos nemzetbiztonsági tevékenységek nem mutatnak párhuzamot a kampányplakátok számának növekedésével.

"A magyar elhárításnak nincs Ukrajnával vagy akár Magyarországon tartózkodó ukránokkal külön vonalként foglalkozó szervezeti egysége vagy csoportja. Olyannak nem is volna értelme, hogy egy szomszédos országgal külön részleg vagy akár önálló szerv foglalkozzon. Az USA megteheti, hogy egymástól független, autonóm nyomozati és titkosszolgálati jogkörrel rendelkező szerveket hoz létre különféle területekre. Hogy a DEA felel a drogokért, az ATF a lőfegyverekért, az FBI a kémelhárításért, az ICE a bevándorlásért, de még a szövetségi postának is vannak nyomozói. Nálunk ilyen nincs, egy kis országnál ez luxus volna. Az ukrán szervezett bűnözés vagy akár az ukrán kormány által Magyarországra jelentett kockázatokat amúgy sincs értelme Ukrajnára leszűkíteni" - mondta el az Átlátszónak az Ukrajnával kapcsolatos titkosszolgálati munkára rálátó forrásunk.

"Egy titkosszolgálat eseményeket, folyamatokat néz. 2014 óta permanensen nő az orosz-ukrán háborús feszültség. Vagyis nem külön az ukránokat, hanem a posztszovjet térséget figyelik, az oroszokat és más országokat is beleértve. Mivel Ukrajna velünk szomszédos, illetve a területén magyar kisebbség él, így, akár a többi szomszédunkkal, nyilván kiemelten foglalkoznak velük is, de ez nem tegnap kezdődött. Ami ugyanígy van a szervezett bűnözéssel is. Soha nem volt olyan, hogy na, figyeljék meg az ukrán maffiát. A szláv ajkú bűnözőket figyelték, akik a Szovjetunió különböző utódállamaiból jöttek, és a legkülönfébb származásúak voltak. De a posztszovjet bűnözés elleni küzdelemre se hoztak létre külön osztályt vagy intézményt" - magyarázza informátorunk, hozzátéve:

"A legnagyobb problémát jelentheti, ha az elhárító szervek működése úgy alakul, hogy a belpolitikai diskurzusban egy kampány kezdődik Ukrajnával kapcsolatban, és ennek hatására hirtelen húsz új alkalmazottat veszünk fel, vagy harmincat áthelyezünk. Ha egy titkosszolgálat ilyen módon reagál a politikai eseményekre, az már komoly aggodalomra ad okot. Az, hogy a politika éppen egy adott témával van elfoglalva, és a köztereken több óriásplakát is megjelenik ezzel kapcsolatban, nem jelenti azt, hogy a nemzetbiztonsági szerveknek is automatikusan és nagyszámban kellene beszervezniük ukrán állampolgárokat vagy őket kiszorítaniuk. Valójában ez miben segítene?" - mondja névtelenséget kérő forrásunk.

Papp László Tamás egy különleges személyiség, aki mindig is kiemelkedett a környezetéből. Kreatív gondolkodásával és szorgalmával sokak számára példaképpé vált. Érdeklődése széles spektrumot ölel fel, legyen szó művészetről, tudományról vagy éppen a közösségi ügyek előmozdításáról. Képessége, hogy másokat inspiráljon és támogasson, igazán figyelemre méltó. Mindig keresi az új kihívásokat, és elkötelezett amellett, hogy pozitív hatást gyakoroljon a világra.