Kemenesi Gábor: A kémcsőben összeszerelt vírus valószínűsége a nullához tart – egy figyelemre méltó megfigyelés.
A valószínűsége annak, hogy a hazánkban ismét megjelent ragadós száj- és körömfájást okozó vírus kémcsőben keletkezett, gyakorlatilag a nullához közelít – jelentette ki Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője. E kijelentés a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szavaira reagált. Gulyás csütörtökön azt mondta: "Nem zárható ki, hogy mesterségesen előállított vírussal van dolgunk", hozzátéve, hogy a téma külföldi laboratóriumi információkon alapul, de a vizsgálatok még folyamatban vannak. Kiemelte, hogy a fő kérdés, hogy a vírus egy állatban vagy egy kémcsőben keletkezett-e. Az eddig kapott információk szerint a kémcső-szcenárió a valószínűbb, de meg kell várni az írásos eredményeket. Arra a kérdésre, hogy kizárható-e az ország ellen irányuló biológiai támadás, Gulyás Gergely azt válaszolta, hogy ezt nem tudja teljes bizonyossággal megerősíteni.
A Qubit cikke alapján Kemenesi rámutatott arra, hogy habár a laboratóriumban előállított vírusokkal kapcsolatos teóriák népszerűek az összeesküvés-elméleteket gyártók körében, a ragadós száj- és körömfájás vírus esetében valóban volt példa arra, hogy egy laboratóriumi eredetű törzs kisebb járványt idézett elő. Ez 2007-ben történt az Egyesült Királyságban, és egy laboratórium hibás szennyvízkezelésének következményeként alakult ki. Magyarországon eddig négy szarvasmarhatelepen, Győr-Moson-Sopron megyében azonosították a vírust, amely az európai uniós laboratóriumok vizsgálatai szerint az O-szerotípusba tartozik. Ez a törzs a világon a ragadós száj- és körömfájás járványok több mint kétharmadáért felelős, és már évtizedek óta ismert.
Az európai referencialaboratórium vizsgálatának eredményéből azt is tudni lehet, hogy a magyarországi vírus egy 2018-ban, Pakisztánban észlelt változattal áll legközelebbi rokonságban. Pakisztánban, sok más ázsiai országhoz hasonlóan a vírus endemikus, vagyis folyamatosan jelen van és fertőzi az állatállományokat, ezzel minden évben súlyos gazdasági károkat okozva a gazdáknak. A genetikai adat Kemenesi szerint indikációként szolgálhat, de a járvány eredetét egyéb nyomozásoknak kell feltárnia. A szakember szerint az elérhető hírek alapján a mostani hazai járvány pakisztáni eredetű lehet.
