Karácsony hó nélkül: egyre ritkábban tapasztalhatjuk a fagyos téli napok varázsát.
A klímaváltozás hatására a teleink egyre melegebbé válnak, és a hó mennyisége is drámaian csökkent. Ez különösen aggasztó, mivel a fagy és a hó létfontosságú szerepet játszik az ivóvíz előállításában, a rovarpopulációk egyensúlyának fenntartásában, és sok turisztikai ágazat is nagyban épít a téli időszakra. Egy új kutatás szerint a világ 123 országának több mint egyharmada elveszítette az elmúlt évtized során legalább egy hétnyi fagyos napot, ami komoly következményekkel járhat a környezet és a gazdaság számára.
A klímaváltozás hatásai különösen a tél melegedésében mutatkoznak meg, különösen Európában. Az éghajlatváltozás következtében drámaian megnövekedett a 0 Celsius-fok feletti napok száma, ami komoly következményekkel járhat a turizmus, a mezőgazdaság és az egészségügy területén is. Ezt a megállapítást a Climate Central legfrissebb tanulmányában fogalmazza meg, amelyet az AFP hírügynökség idéz az Agerpres hírei alapján. Az amerikai kutatóintézet becslése szerint a 123 vizsgált ország közül több mint egyharmadának (44 ország) és az elemzett 901 város közel felének (393 város) évente legalább egy hétnyi fagyos napot kellett elveszítenie az emberi tevékenység következtében bekövetkezett globális felmelegedés miatt.
Az elemzés a 2014 és 2023 közötti évtized téli minimumhőmérsékleteit vizsgálja, különös figyelmet fordítva a december és február között mért értékekre, amelyek az északi féltekén a télhez kapcsolódnak. A kutatás a megfigyelési adatokra támaszkodik, amelyeket egy olyan éghajlati szimulációval hasonlítottak össze, amelyet nem érintett a fosszilis tüzelőanyagok, mint a szén, olaj és gáz, széleskörű használatából adódó felmelegedés. A tanulmány megállapította, hogy az éghajlatváltozás különösen Európában, a világ leggyorsabban melegedő kontinensén, jelentősen növelte a pozitív hőmérsékletű téli napok számát. A legnagyobb mértékben Dánia és a balti államok szenvedtek el következményeket. Franciaországban az elmúlt évtized során évente legalább 10 olyan napot jegyeztek fel, amikor a hőmérséklet 0 Celsius-fok felett alakult, míg az északi és keleti régiókban ez a tendencia még kifejezettebbé vált.
Kristina Dahl, a Climate Central tudományos koordinátora, kiemelte, hogy a hó, a jég és a zord téli időjárás, amelyek a téli szezon jelképei, sok helyen gyorsan eltűnnek. Ez a jelenség komoly veszélyt jelent az ökoszisztémákra, a gazdaságokra és a kulturális örökségekre egyaránt. Dahl hozzátette, hogy a hideg téli napok "élvénytelenek" számos iparág számára, kezdve a téli sportágaktól egészen az ivóvíztermelésig, amelyek mind a hótakaró mennyiségétől függenek.
A kutatás szerzői hangsúlyozzák az egészségügyi következmények fontosságát is: a hideg időjárás hozzájárul a betegségeket terjesztő rovarok, mint a szúnyogok és kullancsok számának szabályozásához, míg a rövidebb tél elősegíti a pollenek és ezzel együtt az allergiás megbetegedések elterjedését. A vizsgálat arra is rámutat, hogy a mezőgazdasági szektorra is hatással lehet ez a jelenség, különösen olyan gyümölcskultúrák esetében, mint az alma és az őszibarack, amelyek a hosszú, hideg időszakokra támaszkodnak a megfelelő fejlődésükhöz.