Felkészülni a jövőre nemcsak hasznos, hanem elengedhetetlen is: ijesztő, hogy milyen szélsőséges időjárási jelenségekkel nézhetünk szembe a következő években - Agro Napló.

Földünk légköre olyan, mint egy hatalmas, táguló szivacs, amely minden egyes 1°C-os hőmérséklet-emelkedéssel 7 százalékkal több vizet képes magába szívni és aztán visszaadni. Ez a folyamat egyre gyakrabban vezet rendkívül aszályos és szélsőségesen csapadékos időszakok gyors váltakozásához – figyelmeztet egy új tanulmány, amely a Nature Reviews szaklapban jelent meg. A kutatók hangsúlyozzák, hogy ez a hidroklimatikus jelenség a 1950-es évek vége óta 31-66 százalékkal fokozódott világszerte, ami túlszárnyalja az éghajlati modellek által korábban előrejelzett értékeket is.

Az utóbbi időszakban világszerte egyre gyakoribbá válnak a hidroklimatikus szélsőségek, amelyek során a nedves és száraz időszakok gyors egymásutánban váltakoznak. Ezek a hirtelen változások komoly fenyegetést jelentenek az emberi egészség, a közbiztonság, valamint az élelmiszer- és vízbiztonság szempontjából, továbbá jelentős hatással vannak az infrastruktúrára is. Miközben az elszigetelt aszályos és árvízi események hatásai is figyelemre méltóak, a szakmai tapasztalatok azt mutatják, hogy a két szélsőség közötti gyors átmenetek gyakran még súlyosabb következményekkel járnak.

Hasonló okok állnak a háttérben az alábbi jelenségek kapcsán is: Kaliforniában a hosszan tartó, súlyos aszályok és erdőtüzek következményeként 2022/2023 telén mindössze három hét leforgása alatt hatalmas infrastrukturális és anyagi károk keletkeztek a váratlanul érkező heves esőzések nyomán fellépő áradások és földcsuszamlások miatt. Ennek következtében 58 megyéből negyvenet katasztrófa sújtotta területté nyilvánítottak; Los Angelesben pedig a hatóságok éppen most is emberfeletti erőfeszítéseket tesznek a lángok megfékezése érdekében. Hasonló események zajlottak le Kelet-Afrikában is, ahol öt egymást követő aszály után a 2023-as őszi betakarítási időszakban lezúduló özönvíz-szerű esőzések következtében több ezer hektár termés semmisült meg, sőt több mint 2 millió ember kénytelen volt elhagyni lakóhelyét.

Az utóbbi években tapasztalt súlyos aszályok és hirtelen fellépő árhullámok, valamint a 2024-es nyári aszályt követően bekövetkező szeptemberi árvíz egyértelműen rávilágított arra, hogy hazánkban ezek a természeti jelenségek egyre inkább a mindennapjaink részévé válnak. A tapasztalatok egy sor kézzelfogható bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy e hatásokkal nem csupán számolnunk, hanem együtt is élnünk kell.

A Nature Reviews Earth & Environment című folyóiratban közzétett kutatás szerzői arra hívják fel a figyelmet, hogy az 1950-es évek vége óta világszerte 31-66 százalékkal fokozódtak az ehhez hasonló hidroklimatikus szélsőségek. Ez a növekedés pedig túlszárnyalja az éghajlati modellek által előrejelzett értékeket. Amennyiben a legrosszabb forgatókönyveket vesszük alapul, a jövőben a szárazság és a csapadék közötti szélsőséges ingadozások akár ötszörösére is nőhetnek a szárazföldi területeken.

A jelenség mozgatórugója abban rejlik, hogy bolygónk légkörét egy hatalmas, táguló szivacsként érdemes elképzelni. Minden egyes 1 °C-os hőmérséklet-emelkedéssel ez a szivacs 7 százalékkal több vizet képes elpárologtatni, elnyelni és kibocsátani. Az ebből fakadó hatások pedig nem csupán az aszályok és áradások terjedelmére korlátozódnak; jelentősen növelik a földcsuszamlások kockázatát is, különösen olyan területeken, ahol a közelmúlt erdőtüzei következtében a talajt stabilizáló növényzet eltűnt.

Tekintve, hogy az ilyen hirtelen átmenetek milyen súlyos társadalmi, gazdasági és környezeti következményekkel járhatnak, elengedhetetlen, hogy mielőbb hatékony stratégiák szülessenek, amelyek hosszú távon támogatják az alkalmazkodást. A szakértők szerint a legnagyobb prioritást azoknak a területeknek kell élvezniük, ahol a változékonysági gócpontok átfedésben vannak a nagyfokú társadalmi sebezhetőséggel. Mindeközben a mögöttes légköri folyamatok pontosabb megértése tovább javíthatná a heves események előrejelzését, ezáltal hatékonyabbá téve a vészhelyzeti tervezést és reagálást.

A kaliforniai hidroklíma olyan, mint egy megbízhatatlan barát: sosem tudhatod, mikor fogja megmutatni a legjobb vagy legrosszabb oldalát. Az elmúlt évek szélsőséges időjárási eseményei, kezdve az évszázad egyik legszárazabb hároméves időszakával egészen a 2023 tavaszi, váratlan hótakaróig, komoly kihívások elé állították víz-infrastruktúránkat. Ugyanakkor ezek a kilengések ösztönözték a közbeszédet az árvízi vízgazdálkodásról, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőben biztosíthassuk a vízbiztonságot egy egyre változékonyabb hidroklíma közepette.

- mutatott rá John Abatzoglou, a University of California klímakutatója, a tanulmány társszerzője.