A magyarországi egyetemek helyett a Fidesz inkább egy háttérhatalmat alakított ki, amely a fejlődés helyett a megszállásra fókuszál.

A közérdekű vagyonkezelő alapítványokba szervezett egyetemek jelentős anyagi forrással rendelkeznek, körülbelül a duplájával annak, amit az állami intézmények élveznek. Ennek ellenére a rangsorban elfoglalt helyezéseikre alig gyakoroltak hatást. Szakértők véleménye szerint azonban ez nem is a leglényegesebb szempont.

Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter, november elején arról számolt be, hogy a modellváltásra áttérő magyar egyetemek kiemelkedően teljesítenek a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban. A közalapítványi működés szerinte hozzájárult a felsőoktatás rugalmasabbá, kiszámíthatóbbá és teljesítményorientáltabbá válásához. Ugyanakkor a szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a modellváltás következményei ilyen rövid idő alatt nem tükröződnek az intézmények rangsorhelyezésében, ami ráadásul nem nyújt valós képet az egyetemeken zajló munkáról és az oktatás színvonaláról.

A nagy nemzetközi rangsorok ugyanis jellemzően olyan tényezőket vesznek figyelembe, amelyek nagyon kis mértékben befolyásolják a diákok életét az egyetemeken, az egyik leghíresebb, a sanghaji például szinte kizárólag a tudományos eredményre alapoz, és a publikációk mennyiségét, a Nobel-díjas öregdiákok és oktatók számát veszi figyelembe. De van olyan is - például a QS-rangsor - ahol szempont a nemzetközi hallgatók létszáma, az egy oktatóra jutó diákok aránya, illetve egy kérdéssort is szétküldenek a világ kutatói között, a véleményüket tudakolva.

Fábri György rangsorkutató, az ELTE Pedagógiai és ­Pszichológiai Karának egyetemi docense szerint ezek a tényezők csak több év alatt változnak, ezért úgy gondolja, a modellváltásnak ilyen rövid távon szinte kizárt, hogy bármilyen hatása legyen a rangsorpozíciókra. "Az adatok tanúsága alapján korai volna megmondani, hogy a modellváltás milyen hatással lehetett az egyetemek nemzetközi rangsor-pozíciójára. Nem látni jelét, hogy például a publikációs aktivitásban a helyezéseket érdemben befolyásoló előrelépés következett volna be, és ez még csak az egyik indikátor. A többi leginkább pénzkérdés: van-e forrása arra az egyetemnek, hogy nemzetközi konferenciákat rendezzen, meghívjon külföldi oktatókat. Emellett vizsgálni szokták még a doktori hallgatók arányát, ami akkor magas, ha érdemes doktori hallgatóknak jelentkezni. Ehhez pedig tudományos iskolák, jó ösztöndíjak kellenek, ez pedig megint csak jelentős részben anyagi kérdés" - mondja Fábri György. Úgy gondolja, bár a modellváltott egyetemek több pénzből gazdálkodnak, mint a megmaradt államiak, ennél nagyobb, fordulatértékű javulásra lenne szükség, ami egyelőre nem látszik. "Amíg egy német vagy egy francia középkategóriás egyetem lényegesen magasabb büdzséből gazdálkodik, addig nem lehet utolérni őket, márpedig ők vannak a középmezőnyben" - teszi hozzá.

Ha a négy jelentősebb rangsort vizsgáljuk, két nagyobb előrelépést láthatunk. Az Óbudai Egyetem az 1000-1500-as kategóriából be tudott lépni az 1200-as, illetve a Times ­Higher Education (THE) rangsorában a 600-800 közötti "klubba", a Semmelweis Egyetem pedig ennél is jobb helyen szerepel. Ezek mögött Fábri György szerint egy nagyon erős, tudatos publikációs tevékenység áll, korábban kezdődött a modellváltásnál. Emellett a Szegedi Tudományegyetem tudott nagyobbat ugrani Karikó Katalin Nobel-díjának köszönhetően.

"A tisztelet nem kétséges, és valódi öröm látni, hogy a város neve és a magyar felsőoktatás középpontba került a díj kapcsán. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a jelenlegi Szegedi Egyetem teljesítményének semmi köze Karikó Katalin munkájához vagy a több mint negyven évvel ezelőtt szerzett diplomájához" - nyilatkozta a kutató. Fábri György arra is felhívta a figyelmet, hogy a Corvinus Egyetem, mint az egyik első modellváltó intézmény, egyre hátrább kerül a ranglistákon. Ez elsősorban annak tudható be, hogy az utóbbi években a minősített, tudományos fokozattal rendelkező oktatók és hallgatók aránya kedvezőtlen irányba változott.

"Én a legteljesebb mértékig szeretném relativizálni ezeknek a rangsoroknak az értékét. Ez egy hasznos kommunikációs és marketingeszköz, de nem amiatt kell egyetemet működtetni, hogy a rangsorokban jól szerepeljen, a pozíciók valódi értéke ugyanis kérdéses. Nagyon rossz lenne például, ha egy tudományegyetem a pedagógusképzés rovására adna több pénzt a nemzetközi rangsorban előrelépést segítő tudományos kutatásokra. Mert pedagógusokra kicsivel nagyobb szüksége van egy nemzetnek, mint jó rangsorpozíciókra" - mondja Fábri György.

Hasonlóan kis jelentőséget tulajdonít a rangsorokban elfoglalt pozícióknak Polónyi István oktatáskutató, aki szerint a modellváltás egészen más szempontból volt "sikeres", és annak sem sok köze van az oktatás minőségéhez. "Ez az átalakítás egy politikai siker.

A Fidesz politikai stratégiája révén gyakorlatilag dominálja a magyar felsőoktatás 70-80%-át, miután többszöri próbálkozás után sikerült érvényesítenie akaratát. Mindössze öt egyetem maradt ki a modellváltásból, de ezek közül is az egyik, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, már eddig is kiemelkedő, előnyben részesített helyzetet élvezett a többi intézményhez képest.

Polónyi István megjegyzései szerint a legfrissebb módosítások következtében a pedagógusképzés elindítása már egyetlen oktató vagy gyakorlóiskola nélkül is lehetséges. "A közérdekű vagyonkezelő alapítványokba szervezett, más néven 'kekvásított' egyetemek révén a kormány olyan struktúrát alakított ki, amely a jövőbeni politikai változások esetén is garantálja hatalmát a felsőoktatásban" - fogalmazott. Szerinte az alapítványi kuratóriumok tagjai, akik gyakorlatilag leválthatatlanok, a kormány emberei, és pozíciójukat életük végéig megtartják. "Az ő kiválasztásuk során Orbán Viktor világosan kijelentette, hogy kizárólag nemzeti érzelmű személyek kerülhetnek a kuratóriumokba, a globalisták pedig nem számíthatnak a bizalomra" - tette hozzá. A kuratóriumok tagjai tehát nemcsak hogy elkötelezettek a kormány iránt, de felelősségre vonhatóságuk is gyakorlatilag megszűnik. "Ez a rendszer nem más, mint egy politikai eszköz, amely a Fidesz számára biztosít háttérhatalmat, függetlenül a jövőbeli politikai környezettől" - zárta gondolatait Polónyi István.

A polgármesterek szerepét is megszüntetnék az alapítványi egyetemek irányításában.

Ezzel párhuzamosan az oktatáskutató szerint a modellváltott egyetemek költségvetését 85-90 százalékkal, majdnem kétszeresére emelték, ami 70-80 százalékos béremeléssel is együtt járt, bár ez egyetemenként, sőt, az intézményeken belül is változhat. Polónyi István úgy látja, hogy ezzel gyakorlatilag megpróbálták megvenni az oktatók hallgatását, kisebb-nagyobb sikerrel. Emellett egy pénzügyileg igencsak ellentmondásos helyzet jött létre. "A modellváltott intézmények gyakorlatilag úgy működnek, mint a magánegyetemek. Olyan pedig a világon nincs, hogy egy magán­egyetem több állami támogatást kapjon, mint egy állami egyetem. A kormány azzal dicsekszik, hogy lám-lám, a kekvásított egyetemek jobb teljesítményt nyújtanak. De valójában ezt nem igazolják vissza a rangsorok. Van, aki előrébb került, van, aki hátrébb, de közben radikálisan lecsökkent az autonómia, az egyetemi önkormányzás megszűnt, a szenátus hatásköre szinte nulla, minden hatalom a kuratórium kezében van" - teszi hozzá Polónyi, aki szerint attól, hogy az új rendszerben működő egyetemek jóval több pénzt kapnak, még csak nem is lesznek jobb gazdálkodók. Vagyis egyáltalán nem biztos, hogy a többletforrások célt érnek.

Közben úgy tűnik, hogy a Fidesz a felsőoktatás reformja során nem vette figyelembe a nemzetközi kritikák jelentőségét. Az Európai Egyetemek Szövetsége például a demokratikus normáknak nem megfelelő intézmények közé sorolta az érintett hazai felsőoktatási intézményeket a finanszírozás átláthatatlansága miatt. A legnagyobb aggodalomra okot adó következmény pedig a magyar intézmények kizárása az Erasmus+ és a Horizont kutatási programokból. Az Orbán-kormány az elmúlt két évben nem tudott megállapodásra jutni az EU-val ezzel kapcsolatban. „Ezekből a programokból való kiszorulás az egész magyar felsőoktatásra, sőt az egész országra nézve még fel nem mért, drámai következményekkel bír. Ezt a közvélemény talán nem érzékeli eléggé, de ha a magyar kutatók tartósan kikerülnek az európai együttműködésekből, az nem csupán annyit jelent, hogy például a matematikusok nem vehetnek részt nemzetközi kutatási projektekben.”

Megszületett a döntés az Európai Bizottságban, a 21 modellt váltott egyetem továbbra is kimarad az Erasmus+ és Horizont programokbólErasmus-ügy: Hat magyar modellváltó egyetem keresetet nyújtott be az Európai Bizottság döntése miatt

Fábri György aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az ország egészét tekintve már rövid távon is komoly következményekkel kell számolnunk. A tudományos iskolák fokozatosan leépülnek, a tudományos eredmények alkalmazása a gazdaságban csökken, ráadásul a hallgatók nem tudnak majd kiépíteni nemzetközi kapcsolatrendszert és lehetőségeket. Mindez rendkívül aggasztó jövőt vetít előre – fogalmaz Fábri.