Budapest újabb különleges építménnyel bővül, amely a város kulturális palettáját gazdagítja: felfedjük, milyen formát ölt a Magyar Építészeti Múzeum és Központ!

A Magyar Építészeti Múzeum és Központ megvalósítása sajátos projektszervezési megközelítést alkalmaz: a BIVAK és a Tér és Forma Szeged Építéstervező kreatív építészei mellett a CPM Kft. irányítja a generál feladatokat, és készítette el a részletes műszaki dokumentációt. A BIM (Building Information Modeling, azaz épületinformációs modellezés) támogatását pedig a DANU Mérnökiroda szakértői biztosítják.

A múzeum és dokumentumtár műtárgyai modern gépészeti megoldásokkal klimatizált és védett környezetbe kerülnek, ahol a növekvő gyűjtemények kezelése és digitalizálása hosszú távon is biztosított.

- hangsúlyozza Détári György DLA, a CPM egyik alapítója és vezető tervezője.

Az épület alkotó udvara a valós méretű modellépítésen túl vetítési helyszínként is szolgálja a múzeumot akár 300 fő befogadóképességgel.

- emeli ki Erős Tamás, a DANU BIM szolgáltatásokért felelős partnere.

A múzeum építészeti koncepciójának megalkotásakor alapvető szempont volt, hogy tiszteletteljesen tükrözze a magyar építészet múltját, jelenét és jövőjét. A projekt egyik legfontosabb üzenete az építészeti újrahasznosítás, amelynek keretében a felszín feletti építkezések 75%-a a meglévő értékek megőrzésére és új funkciókhoz való alkalmazására épül. Az új főépület, amely a kortárs építészeti gondolkodást képviseli, harmonikusan illeszkedik a már meglévő épületek közé. Egy ilyen komplex, több szereplőt érintő projekt esetében a BIM-alapú tervezés kulcsszerepet játszik, hiszen elősegíti a kiállítás tervezők, az épület tervezők és a megrendelő közötti hatékony kommunikációt és döntéshozatalt. A BIM modellekre támaszkodva garantálja a tervek magas színvonalát, és biztosítja, hogy a megálmodott épület a valóságban is megvalósuljon – áll a közleményben.

Érdekes megemlíteni, hogy a bilbaói Guggenheim Múzeum úttörő szerepet vállalt a virtuális épületmodellezés világában. Ez volt az első jelentős projekt, ahol Frank Gehry és csapata a fejlett CATIA háromdimenziós modellező szoftvert alkalmazta, hogy integrálja a BIM (Building Information Modeling) módszertanát. Ugyanakkor a művészi kifejezés és a történeti kontextus miatt sok szakember még ma is ódzkodik a BIM használatától, amikor múzeumi és művészeti épületek tervezéséről van szó, holott a modern múzeumi tervezés szempontjából ez a technológia elengedhetetlen.