Egy újabb szomorú hír érkezett: a várólisták kezelésére elkülönített források 40%-a kimerítetlenül maradt.
Az egészségügyi rendszerben sürgető reformokra van szükség, hiszen a várólisták, a kórházi eladósodás, valamint a finanszírozási struktúra átalakítása komoly kihívások elé állít minket. Ezt a megállapítást a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság legutóbbi konferenciáján fogalmazták meg, ahol az idei év eseményeit és problémáit elemezték.
Idén már országos szinten minden vármegye átállt az új ügyeleti rendszerre, nagyobb bombarobbanás nélkül történt meg az átmenet. A rendelőintézetek államosítása szerencsére elmaradt, nyáron ez deklaráltan lekerült a programról, de a térségi vármegyei integráció minden más módon folytatódik, mondta Őri Károly, az Ilex Vezetési Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Kórházi osztályok szűnnek meg a komoly szakemberhiány miatt, a centrum kórházakba terelik át a betegeket. Lekerült a nemzeti laborhálózat létrehozása a napirendről, ugyanakkor az ápolási ágyak átszervezése a szociális szektorba, már a második körben is megvalósult. A CT és MRI gépek államosítása pénzügyi okokból csúszik, talán jövőre megvalósul, tette hozzá a Őri Károly, és kiemelte, az intézeti gyógyszertárak piacra vitele is csúszik, ennek is egyelőre se híre, se hamva, így biztos nem indul el 2025. januárjában.
Az egészségügyben bár volt komoly bérrendezés mind az orvosok, mind a szakdolgozók esetében, de az infláció megeszi a béreket, így azért, hogy a humánerőforrás helyzete ne romoljon tovább a bérrendezés a kulcs. Az egészségügyi beruházásokkal kapcsolatban Őri Károly kiemelte, kifutottak az uniós programok, a fővárosi centrumkórházak fejlesztése a tervezés fázisában leállt.
A kórházi informatikai rendszerek egységesítése 2025-re várható. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ez egy kétmilliárd forintos iparág, amelybe sokan fognak beleszólni. Az átállás azonban nem mentes a kockázatoktól, hiszen 400-500 ember megélhetése foroghat kockán. Fontos megjegyezni, hogy egy kórház informatikai rendszerének cseréje nem megy egyik napról a másikra; a folyamat 3-6 hónapos intenzív munkát igényel, ami jelentős koordinációt és tervezést követel meg.
A kórházi finanszírozási rendszer súlyos hiányosságokkal küzd, amelyet mostanra egyértelműen osztályozni lehet. Az év során több alkalommal is szükség volt adósságkonszolidációra, és az adósságok összesített értéke 2024-re meghaladta a 210 milliárd forintot. Ez a gyakorlat már több mint egy évtizede jelen van a rendszerben, ami aggasztó tendencia. A decemberi intézményi adósságkonszolidáció várhatóan körülbelül 40 milliárd forintot érint, de ennek ellenére a 2025-ös év kezdetén a lejárt adósságok összege továbbra is 100 milliárd forint felett marad. Őri Károly hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs olyan kórház, amely nullszaldós, azaz adósságmentes működést tudna fenntartani.
Az adósságot felhalmozó intézmények csoportosítása a következő kategóriák szerint (darabszám):
A jövő évre vonatkozó elképzelések között kiemelkedik, hogy az egészségügy számára további 150 milliárd forintot biztosítanak. Emellett a kórházi élelmezést is kiszervezik, ami jelentős változást hozhat a rendszer működésében – tájékoztatott Őri Károly.
Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója hangsúlyozta, hogy az egészségügyi dolgozók bértömege a kórházak finanszírozási struktúrájába integrálva van, ami sajnos a betegek kárára válik. A 2024-es évre 880,2 milliárd forintos támogatást biztosítottak az egészségügyi dolgozók bérének finanszírozására, míg 2023-ban ez az összeg 694 milliárd forintot tett ki.
Sokkal gyorsabban és nagyobb léptékekkel szerettek volna javítani az intézmények finanszírozásán.
Jelenleg a kórházi ágyak kihasználtsága történelmi mélyponton van, mindössze 50 százalékos szinten állunk. Ez sürgető szükségessé teszi a strukturális reformokat az egészségügyi rendszerben. Ezen kívül a járóbeteg-szakellátás sem működik optimálisan, hiszen a 2019-es adatokhoz képest csupán 91,9 százalékos a teljesítmény. A helyzet javítása érdekében azonban a JIR bevezetése jelentős előrelépést hozhat, amint azt az egészségbiztosító főigazgatója is hangsúlyozta.
A főigazgató bejelentette, hogy 2025 január végéig várhatóan teljes mértékben rendezik a kórházi adósságokat. Jelenleg 117 milliárd forintnyi lejárt kötelezettség terheli az intézményeket, amelyből 39,5 milliárd forintot még az idei év folyamán kifizetnek.
A jövő évvel kapcsolatban elmondta 150 milliárd forint növekmény szerepel a költségvetés tervezetében, ami havonta plusz 12,5 milliárd forintot jelent a kórházak számára. Kiss Zsolt szerint az utólagos konszolidáció nem eredményes.
A várólisták mérsékléséhez önmagában a pénzbeli támogatás nem elegendő. Kiss Zsolt szavaival élve, szomorú helyzet, hogy a rendelkezésre álló ötmilliárd forintos keretből idén már megint kétmilliárd forint vesztegel a rendszerben, ami komoly akadályt jelent az ellátás javításában.
Kiss Zsolt felvetésére reagálva Ivády Vilmos egészségügyi közgazdász azt mondta, hogy a kórházi adósságokat nem csak kifizetni kell, hanem meg kell nézni, hogy miért keletkeztek. Egy úgynevezett tolerálható adósságra épülő adósságrendezésre van szükség az intézményekben, ha ez megjelenne, akkor közelebb kerülnénk ahhoz, mit lehet az intézményeken számon kérni.
