Hogyan biztosíthatjuk a hatékony védekezést a tavaszi fagykár ellen? +VIDEÓ A tavaszi fagyok komoly kihívást jelentenek a mezőgazdaságban és a kertekben egyaránt. Ahhoz, hogy megóvjuk növényeinket a fagy káros hatásaitól, fontos, hogy megfelelő stratégiá
Hogyan óvjuk meg? - Fagyvédelem a gyümölcsösben Agroinform webinárium összefoglalója.
A gyümölcstermelés volumene folyamatos csökkenésnek indult, az exportunk visszaesett, míg az importunk egyre nő. A belföldi gyümölcsfogyasztásunk stagnál. A Covid-válság utáni gazdasági visszaesés következtében a gyümölcsök iránti kereslet 10-20 százalékkal csökkent itthon, ami arra enged következtetni, hogy a gyümölcsfogyasztásunk 2024-25-re a 2010-es évek szintjére süllyedhet. Eközben a gyümölcs-önellátottságunk folyamatosan romlik - nyilatkozta Dr. Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Kertészettudományi Intézetének egyetemi docense.
Hozzátette, hogy a megnövekedett költségek mellett kiemelt szerepe van a hektáronkénti hozamoknak. Ehhez képest az elmúlt 10-15 évben a termelési színvonalunk országos átlagban 60-80 százalékkal marad el a jó színvonaltól. A kor elvárásaihoz viszonyítva a gyümölcstermesztésünk színvonala a 1980-as évek szintjét sem éri el.
Hogyan védjük meg gyümölcsöseinket a fagy káros hatásaitól? - Fagyvédelmi stratégiák a gyümölcsültetvényekben. Az Agroinform webináriumának felvételét itt tekintheti meg:
"Olyan környezetben élünk, dolgozunk 10 éve, amely munkaerőhiányos, klímaváltozással terhelt és egyre gyakoribbak és súlyosabbak az időjárási károk, miközben nagyon erősek a versenytársak és jelentősek a vásárlói elvárások is. Éppen ezért ma már a friss piaci gyümölcstermesztés csak úgy képzelhető el, hogy intenzív művelési rendszerben, öntözött, jéghálós, fagyvédett ültetvényeken zajlik a termelés, mert így javul a terméshozam, a termésbiztonság, az élőmunka-hatékonyság, igaz ez jelentős tőkeigénnyel jár" - hangsúlyozta.
Fagyos időjárás esetén fontos a lehűlés mértékének és időtartamának, valamint a légmozgás erősségének és a hőmérsékleti inverzió intenzitásának mérése. Különösen a légmozgás játssza a kulcsszerepet, mivel ha a szél sebessége eléri a 10-15 km/órát, akkor a fagyvédelmi technológiák hatékonysága jelentősen csökken. Dr. Apáti Ferenc "A tavaszi fagyok elleni védekezés lehetőségei és korlátai" című előadásában kiemelte, hogy a sikeres fagyvédekezéshez a várható energiaveszteségek miatt 5-10 000 MJ/ha/óra energia előállítása elengedhetetlen.
Czine Zoltán, az Auditker Kft. kelet-magyarországi régiójának vezetője - Kép: Agroinform
Czine Zoltán, az Auditker Kft. kelet-magyarországi régióvezetője a "Gépesített fagyvédelmi lehetőségek" című előadásában hangsúlyozta, hogy a májusi fagyok korábban komoly gondot jelentettek a gazdálkodók számára, azonban az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy már március közepén el kell kezdeni a védekezést. Kiemelte, hogy a legújabb kutatások szerint a fagykárok fő okozója a levegőben lévő víz, amely kicsapódik és így csökkenti a növények energiaellátottságát, ami végül a virágok elszáradásához vezet. Ennek alapján a dérképződést kell megakadályozni. A modern fagyvédelmi megoldásokkal kapcsolatban Zoltán hangsúlyozta a kombinált, hibrid fagymentesítési módszerek fontosságát, amelyek hatékonyan segítenek a fagyok elleni védekezésben.
Bemutatta a szélgépeket és a temperáló gépeket, amelyek a kibocsátott hővel megpróbálják megakadályozni, hogy létrejöjjön a deresedés. Tévhit, hogy az egész kertet képesek vagyunk felmelegíteni, viszont az endoterm és exoterm folyamatok folyamatos változtatásával lehetséges egy sikeres fagyvédelem.
A "Gépesített fagyvédelmi lehetőségek" című előadás prezentációja mostantól elérhető!
Kisjuhász Roland, az Altoterra Kft. lombtrágya és biostimulátor üzletágvezetője - Forrás: Agroinform
Kisjuhász Roland, az Altoterra Kft. lombtrágya és biostimulátor üzletágának vezetője a "Tavaszi fagy? Most megvagy!" című előadásában elmélyült a fagyvédelmi technológiák alapjaiban. Részletesen bemutatta a kalcium, bór és szilícium fontosságát a növényi sejtek életében, és ismertette, hogyan érhetjük el, hogy a növények számára ezek az elemek optimálisan rendelkezésre álljanak. Kiemelte, hogy "a magasabb szénhidrát-koncentrációval a növényi nedvek fagyáspontja csökken, ezzel csökkentve a sejtpusztulás kockázatát", ami különösen fontos a tavaszi fagyok idején.
Az olajsav összetételének módosításával fokozódik a növény ellenállósága az alacsony hőmérséklettel szemben. Nagy jelentősége van abban, hogy a víz kristályosodásának képessége csökken a növényi sejteken belül és a sejt közötti térben - tette hozzá.
A "Tavaszi fagy? Most megvagy!" című előadás prezentációja itt érhető el.
Dr. Mendel Ákos, a MATE Kertészettudományi Intézet Ceglédi Kutatóállomásának tudományos munkatársa a "Kajszifajták fagy- és télállósága" című előadásában először azt emelte ki, hogy meg kell különböztetni a téli és a tavaszi fagytűrést, ugyanakkor ez a két tulajdonság összefügg. Felhívta a figyelmet arra, hogy minél később kezdi el összegyűjteni a hidegmennyiséget az adott növény, annál későbbre tolódik a virágzás.
Amennyiben elhúzódó virágzású kajszifajtákat választunk, lehetőség nyílik arra, hogy egy tavaszi fagyos éjszaka is megmaradjanak olyan virágrügyek, amelyek kevesebb vagy éppen hogy semmilyen kárt nem szenvedtek, így várhatóan termést hozhatnak. Ezen kívül a fagyvédelem is hatékonyabbá válik. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ezeknél a fajtáknál fokozott figyelmet kell szentelni a monília elleni védekezésre - tette hozzá a szakértő.
Simon Attila és Horváth Janka - Kép: Agroinform
A kerekasztal-beszélgetés során Lepres Luca, növényorvos és gazdálkodó, valamint Simon Attila, a Simon Gyümölcs Kft. képviseletében, különböző témákban osztották meg gondolataikat. A fajtaválasztás fontosságát, a beporzási technikák hatékonyságát és a fagyvédelmi technológiák gyakorlati alkalmazását vitatták meg, gazdagítva ezzel a résztvevők tudását.
Kép forrása: Shutterstock
