Bár Donald Trump folyamatosan a béke hirdetőjeként lép fel, fenyegetései között mégis ott bujkálnak a bombázásra vonatkozó kijelentések.

Kényelmetlen helyzetbe hozta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Donald Trump amerikai elnököt: mivel sajtóhírek szerint Netanjahu továbbra is hajthatatlan egy, az iráni atomprogram elleni lehetséges légitámadás ügyében, ezért egy interjú alatt Trump is arról beszélt: Teherán vagy a tárgyalás vagy a bombák közül választhat. Azonban nem biztos, hogy e kérdésben az övé lesz a döntő szó.

Donald Trump kampányának és beiktatásának időszakában is hangsúlyozta, hogy béketeremtő elnökként kívánja vezetni az Egyesült Államokat. Számos alkalommal kifejtette, hogy ha ő irányította volna az országot, Oroszország nem merészkedett volna megtámadni Ukrajnát. Ígérete szerint Kelet-Európában 24 órán belül békét tudna hozni, ám ezt a határozott kijelentést később finomította, mondván, hogy beiktatása után féléven belül megvalósíthatja a békét.

Az ukrajnai konfliktussal összefüggésben Vlagyimir Putyin orosz elnök már kapcsolatba lépett, megkerülve Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és számos európai vezetőt. Ez sokakban aggodalmat keltett, mivel felmerült a kérdés, hogy a tűzszünet és a későbbi béketárgyalások során Oroszország kerülne-e előnyös helyzetbe. Pete Hegseth védelmi miniszter például arra is utalt, hogy az alkunak része lehet az amerikai csapatok kivonása, akik jelenleg Európában állomásoznak.

Ezzel kapcsolatban kicsit ellentmondásos a kommunikáció, hiszen eközben J.D. Vance alelnök azt sem zárta ki, hogy amerikai katonák Ukrajnában lesznek békefenntartók

aki akár iráni atomlétesítmények ellen is légitámadásokat hajtana végre.

Mint arra a Washington Post publicistája felhívta a figyelmet, a Fehér Házon belüli nagy mozgolódás és zűrzavar miatt sokak figyelmét elkerülte, de Trump a múlt héten egy Irán elleni lehetséges támadásról beszélt.

Sokan úgy vélik, hogy Izrael a támogatásunkkal vagy engedélyünkkel fog támadni, és bombázni fogja őket. Én viszont ezt nem szeretném. Sokkal inkább örülnék egy olyan megállapodásnak Iránnal, amelynek keretében felügyelnénk, ellenőriznénk és alaposan megvizsgálnánk a helyzetet, majd biztosítanánk, hogy ne maradjon nyitva nukleáris létesítmény.

- fogalmazott Trump múlt héten a Fox Newsnak adott interjújában, amit röviden később úgy foglalt össze, két lehetősége van Teheránnak: vagy a bombák, vagy pedig egy alku.

Trump abban reménykedik, hogy Teherán jelenlegi gyengébb pozíciója lehetővé teszi a tárgyalásokat. Az utóbbi egy év eseményei során Irán jelentős mértékben meggyengült, elveszítve szövetségeseit Gázában, Libanonban és Szíriában. E szövetségesek finanszírozása éppen azért történt, hogy Teherán fenntartsa Izrael sakkban tartását.

Az októberi izraeli légitámadás következtében Irán légvédelmi képességei jelentősen megcsappantak. Trump véleménye szerint ez miatt Teherán egyre inkább idegeskedik és tart a következményektől, így valószínű, hogy hajlandó lenne megállapodásokra lépni. Az Egyesült Államok is ebben az irányban mozog, hiszen céljaik között szerepel, hogy elkerüljék a katonai akciókat, helyette inkább diplomáciai úton próbálnak rendezni a helyzetet.

David Ignatius, a véleménycikk szerzője, arra figyelmeztet, hogy lehet, hogy az amerikai elnök szava nem lesz döntő ebben a kérdésben. Netanjahu régóta vágyik arra, hogy légitámadást indítson Irán atomlétesítményei ellen, mivel az izraeli kormány úgy véli, hogy ezzel legalább egy évig, de akár még hosszabb ideig is képes lenne lassítani az iráni atomprogramot. Ez a program pedig Izrael számára aggasztóan közel állhat ahhoz, hogy elérje az atombombához szükséges urán megfelelő minőségű dúsítását.

Netanjahu pedig Trumppal is tárgyalt egy lehetséges iráni támadásról, valamint Amerika abban lévő szerepéről - ez lehet akár közvetlen amerikai részvétel, vagy hírszerzési, esetleg más segítség - Izrael pedig még korábban kapott olyan lőszereket, amivel Tel-Aviv képes lehet az iráni centrifugákat és más urándúsító berendezéseket elpusztítani.

Ahogyan Ignatius megfogalmazza, Trump tárgyalási stílusa - amely a zűrzavarkeltésre, majd a konszenzusra épít - a második ciklusának kezdeti szakaszában kulcsfontosságú jellemzővé vált. Azonban az Irán ellen irányuló katonai fellépés lehetősége még Trump számára is kockázatosnak tűnik. Egyértelmű, hogy nem vágyik háborúra. Ugyanakkor a végső döntést vélhetően Netanjahu hozhatja meg, nem pedig Trump.