Hét különleges devizabefektetési lehetőség a vészterhes időszakokra A globális gazdasági helyzet gyakran kiszámíthatatlan, és a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében érdemes alaposan megfontolni, hova fektetjük a pénzünket. Íme hét egyedi devizabefekte

Jelenleg a devizapiac viszonylag csendes, és a forint is erősödésnek indult, de talán éppen itt az ideje, hogy felkészüljünk a nehezebb időszakokra. Azok számára, akik kedvező áron szeretnének vásárolni, akár devizákat is, összeállítottunk egy átfogó listát a legfontosabb lehetőségekről, beleértve azok előnyeit és hátrányait. Ne hagyjuk figyelmen kívül a jövőbeli kihívásokat!

A forint jelenleg viszonylag erős, az euró árfolyama éppen 395 forint körül mozog, és nemrégiben még 394 forint alá is benézett, ami tíz hónapos mélypontnak számít. Ilyen helyzetben elvileg érdemes eurót vásárolni, amikor az árfolyam alacsony, ám sokan ennek ellenkezőjét teszik. Gyakran akkor kezdenek aggódni, amikor az euró/forint árfolyama 400 forint fölé emelkedik, és felfelé ívelő tendenciát mutat. Ilyenkor merül fel bennük a kérdés, hogy talán mégis érdemes lenne euróban befektetni, ám már akkor, amikor az ár már megemelkedett. A befektetők között találhatunk trendkövetőket is, akik a már kialakult mozgásokat próbálják meglovagolni.

Bármelyik gondolatmenetet is követi valaki, szinte mindig felmerül egy újabb kérdés: ha már devizáról beszélünk, akkor milyen formában, hol és hogyan érdemes azt tárolni? A minimálisan tájékozott olvasó is tisztában van azzal, hogy az eurónak és a dollárnak is van inflációja, még ha az évtizedek során alacsonyabb is volt, mint a forinté. Éppen ezért, ha a devizánkat a fehérneműs fiókban, lambéria mögött, széfben vagy éppen a folyószámlán tartjuk, az szinte biztosan értékvesztést jelent.

A kérdés inkább az, hogy milyen alternatívák kínálnak érezhető nyereséget, anélkül, hogy jelentősen megnövelnék a kockázatot az állampapírokhoz vagy bankbetétekhez képest. Ezt a lehetőségeket most szeretnénk alaposan áttekinteni.

Ez a kötvény, az €MÁP változó kamatozású, közvetlen kapcsolatban áll az Euribor bankközi eurókamattal, és jelenleg csupán évi 2,101 százalékos hozamot kínál. Ez a szám valószínűleg nem fogja megdobogtatni a kisbefektetők szívét, még akkor sem, ha figyelembe vesszük, hogy az euróövezet inflációs rátája is hasonlóan alacsony szintre csökkent.

Ami a kockázatokat illeti, a Magyarország által kibocsátott devizakötvények sokak szerint kevésbé biztonságosak, mint a forintosak, mert az állam nem tud devizát nyomtatni, csak forintot. Devizában így az állam könnyebben bajba kerülhet. Mások erre azt mondják, hogy a forintos kötvényeket meg el lehet inflálni.

Külföldi állampapírok beszerzése Magyarországról elvben lehetséges tőzsdei platformokon, azonban számos technikai és költséggel kapcsolatos tényező miatt nem mindig optimális megoldás. Érdemes konzultálni bankjával vagy brókercégével a részletekről. Alternatívaként fontolja meg devizakötvény-alapok vásárlását, amelyeket még részletesebben áttekintünk a későbbiekben.

Az eurózóna országaiban ráadásul eléggé alacsonyak most a hozamok. Időről időre lehet, hogy a környező országokban is érdemes körülnézni, ha valaki (jobban) bízik azok kormányaiban, vagy jól ismeri az ottani viszonyokat.

A magyar kisbefektetők többsége nem igazán rendelkezik mélyreható ismeretekkel a magyar államkötvények terén, nemhogy a nemzetközi piacokról. Ezért célszerű lehet szakértő alapkezelőkre bízni a befektetéseket, akik professzionálisan irányítják a külföldi értékpapírokat – természetesen a munkájukért díjat kérnek.

Az alapokat sújtó adózási hátrányok következtében célszerű kizárólag tartós befektetési számlán (tbsz) vagy nyugdíj-előtakarékossági számlán (nyesz) vásárolni ezeket az értékpapírokat. Fontos, hogy figyelmesen mérlegeljük a kockázati szintet is, amelyet általában egy hét fokozatú skálán tüntetnek fel az alapok hivatalos dokumentumaiban (KIID). Az alacsonyabb kockázati szinthez alacsonyabb szám tartozik, tehát érdemes alaposan átgondolni a befektetési döntéseinket.

A külföldi alapok is kiváló alternatívát nyújthatnak, ha áruk nem túl megterhelő, és a nagy nemzetközi bankházak kötvényszakértői hasonló színvonalat képviselnek, mint a hazai kollégák. Ennek ellenére gyakran előfordul, hogy nem tudják felülmúlni az irányadó kötvényindexek teljesítményét. Ezzel szemben az úgynevezett ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok) általában kedvező árú megoldásoknak számítanak, mivel ezeket az indexeket követik, így az óvatosabb befektetőknek sok esetben tökéletesen megfelelnek.

Az ETF-ek vásárlása lehetséges bankoknál és brókercégeknél, ahol az internetes platformjaikon nyomon követhetjük azokat. Ezen kívül a JustETF.com weboldalon vagy a Frankfurti Tőzsde rendszerén is információkat találhatunk róluk. Érdemes ezeket elsősorban tbsz vagy nyesz számlára befektetni.

Érdemes észben tartani, hogy a stabil nyugat-európai országok állampapírjainak hozamai jelenleg alacsony szinten, 2-3 százalék között mozognak. Az Egyesült Államokban kicsit kedvezőbb a helyzet, hiszen ott 3-5 százalékos hozamokkal találkozhatunk. Ugyanakkor az amerikai piac sajátos kockázatokkal is jár, hiszen a dollár jelentős gyengülésen ment keresztül az idén. A jövőbeli dollárárfolyam alakulását pedig senki sem tudja pontosan megjósolni.

Eurós bankszámla, bankbetét csak akkor érné meg, ha viszonylag jó kamatot ajánlanak rá (az említett Euribor felett), betétbiztosítási védelem mellett. Hiszen jóval rosszabb az adózásuk is. Ám jelenleg itthon nemigen lehet évi két százalékot elérő eurókamatra számítani.

Osztrák, német kamatkereső rendszerek három százalék feletti kamatokról is tudnak, de ez olyanok számára járható út, akiknek van ott bankszámlájuk (kint dolgoznak vagy tanulnak).

Manapság a fintech újdonságok is versenyeznek a kamatok terén, és a Revolut például most 1,25%-ot kínál forintban, valamint 3,0%-ot dollárban az ingyenes számlacsomag keretein belül. Euróra viszont nem találunk ajánlatot. Érdekes módon a kamatok a prémiumabb, előfizetéses csomagok választásával nőnek, így az "Ultra" csomag esetében már 4,75%-os kamatot kínálnak forintban, míg dollárban 4,25%-ot. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek változó kamatok, és a vonatkozó adók is levonásra kerülnek. Ezen kívül a dollár árfolyamának ingadozása is kockázatot jelent, ami nem elhanyagolható tényező.

Futottak még, de a tipikus hazai kisbefektetőknek a különböző kockázatok miatt nem igazán ajánlottak a különböző származékos ügyletek (határidős ügylet, certifikát, CFD, opciók). A szakembereknek, profi befektetőknek valók, az átlagember számára némelyik az alapokon keresztül érhető el.

A leginkább kisbefektetőbarát spekulációs eszköz a certifikát vagy warrant, amelyek a Budapesten, a BÉT-en is forognak és tőzsdeszámára lehet vásárolni. De ezeken is könnyen elúszhat a tapasztalatlan kisbefektető pénze.

Egyes speciális kötvények vagy alapok (a strukturált termékek), a részvények, esetleg külföldi ingatlanok vagy árupiaci termékek is játszhatnak a befektetők egy részénél, de ezek is már egy teljesen más kockázati kategóriába tartoznak. Nemcsak az adott devizára jelentenek spekulációt, sok más tényező, mint a részvénytársaságok teljesítménye is szerepet játszhat az áralakulásban.

A befektetések univerzuma tele van árnyalatokkal, ahol ritkán találunk egyértelmű válaszokat. Ahelyett, hogy határozott kijelentéseket tennénk, inkább valószínűségeket, érveket és ellenérveket kell mérlegelnünk, valamint a lehetőségek előnyeit és hátrányait. A deviza- és forintpiacokon is számos érv sorakozik, mindkét oldal mellett és ellen, amelyek alapos megfontolást igényelnek.