Íme, hogyan festenek jelenleg azok az egyének, akikben a legtöbb ősi emberi DNS található.
De a neandervölgyiek mellett nem ők az egyetlenek, akik formálták a DNS-ünket. Ismered a gyenyiszovai embert? E titokzatos lény maradványait, pontosabban egy ujjpercet, mindössze néhány éve, 2008-ban tárták fel a szibériai Gyenyiszova-barlang mélyén, ami az elnevezésének is alapját képezi.
Az adott személy körülbelül 41 ezer évvel ezelőtt létezett, és ha a mai esztétikai normák szerint vizsgáljuk, valószínűleg nem sorolható a szépségideálok közé. Ezenkívül ők is keveredtek őseinkkel, konkrétan egyes ázsiai népek elődjeivel, így génjeik nyomait a modern emberek örökségében is felfedezhetjük.
Leginkább talán a fülöp-szigeteki Ayta Magbukon nevű népcsoportban, akik nagyjából 5 százaléknyi gyenyiszovai gént hordoznak magukban. A sötét bőrű és hajú, széles orrú emberek sokkal közelebb állnak ezen a téren a mára kihalt emberfélékhez, mint a korábbi rekordernek számító pápua új-guineai népcsoportok tagjai.
A gyenyiszovai emberről tudjuk, hogy keveredett mind a neandervölgyiekkel, mind pedig a mi őseinkkel. Feltevések szerint az Ayta Magbukon népcsoport tagjai azon modern emberfélék közé tartoztak, akik elsőként népesítették be a Fülöp-szigeteket, ezért lehet kiemelkedően magas bennük az idegen gének aránya.
A délkelet-ázsiai szigetek lakosai az idők folyamán keveredtek a kelet-ázsiai népekkel, ami következtében a gyenyiszovai génállományuk fokozatosan "felhígult". Ezzel szemben az Ayta Magbukon közösség viszonylag zártabb volt, ami lehetővé tette számukra, hogy jobban megőrizzék az ősi gének egy részét.
