Így működik a rejtett manipuláció az álhírek címadásaiban Az álhírek világában a címek kulcsszerepet játszanak, hiszen ezek az első benyomások, amelyek felkeltik az olvasók figyelmét. De hogyan működik a rejtett manipuláció a címekben? Elsősorban a pro

Szegedi nyelvész szakemberek kutatása arra fókuszál, hogy milyen titkos nyelvi technikákkal és taktikákkal igyekeznek rávni az olvasókat az álhírek figyelemfelkeltő címei a kattintásra.

Az álhírekre (is) jellemző kattintásvadász címek célja, hogy információs hiányt generáljanak, és ezáltal kíváncsiságot ébresszenek a befogadóban, vagy egyenesen megrémisszék. Gyakori, hogy a címek nem azzal próbálnak manipulálni, amit állítanak, hanem azzal, amit elhallgatnak.

Németh T. Enikő, Nagy C. Katalin és Németh Zsuzsanna nyelvészek Magyar Tudományban megjelent tanulmánya azokat a tartalomkészítői fortélyokat elemzi, amelyek rejtett nyelvi elemek alkalmazásával késztetik az olvasót a kattintásra. A tanulmány - egészségügyi álhírek címeinek elemzése révén - a rejtett jelenségek három típusát mutatja be.

A kattintásvadász technikák létezésének tudatosítása és azok azonnali felismerése segíthet abban, hogy ne essünk áldozatául álhíreknek. Ha tudatosan figyelünk a tartalomra, elkerülhetjük a félrevezető információkat, és védve maradhatunk a manipulációtól.

"Három nap elegendő ahhoz, hogy a [∅] megtisztítsa a tüdődet."

A rejtett alany alkalmazásának fő célja, hogy felkeltse az olvasók kíváncsiságát és egyfajta információs űrt hozzon létre. A tüdőtisztító "csodaszer" felfedezéséhez csak egy kattintás szükséges, és a titkokat a cikk elolvasása után ismerheted meg.

"Csak így használd a [∅]! A Te konyhádban is valószínűleg ott lapul, hiszen sokan rajonganak a [∅]-ért, de vigyázz, mert agyvelőgyulladást idézhet elő!"

A cím egyfajta feszültséget és izgalmat ébreszt, miközben a félelem is ott lappang: ez a kettősség arra sarkallhat bennünket, hogy rákattintsunk. Ki ne szeretné megvédeni magát a felvillantott veszélytől, mint amilyen az agyvelőgyulladás?

A tanulmány szerzői emlékeztetnek: a cím feladata tömören tájékoztatni a hír tartalmáról. Fő jellemzője az informativitás megfelelő mértéke, amely alapján a befogadó el tudja dönteni, elolvasásra érdemesnek tartja-e a szöveget. Ezzel szemben az álhírek címei gyakran nem felelnek meg ennek az elvárásnak, hanem manipulatív szándékkal hol túl kevés, hol túl sok információt adagolnak.

"Vigyázz, tovább tart a megfázás, ha így fújod az orrod!"

A címből éppen azt nem tudjuk meg, hogy mi a veszély forrása (helyette van az "így"), csupán a nemkívánatos következmény van megnevezve ("tovább tart a megfázás"). Az információs űr az érzelmi hatás (félelem) kiváltásával együtt alkalmas arra, hogy rávegye az olvasót a kattintásra. Az érzelmi ráhatás hatékony nyelvi eszközei lehetnek álhírek címeiben az ún. szentiment kifejezések is, mint például a durva, borzalmas, hihetetlen, hatalmas, csodálatos, elképesztő.

"Dr. Lenkei megmondta: A kemoterápia méreg! - Meg fogsz lepődni, de ezt ajánlja helyette!"

Cím: "A kemoterápia, mint méreg – Fedezd fel az alternatív utakat a gyógyulás felé!" Ez a figyelmeztetés nem csupán egy orvosi tény, hanem egy dacos kiáltvány is a hagyományos kezelések ellen. A kemoterápia sokak számára olyan, mint a sötét felhők az égen – egy fájdalmas út, amit jobb elkerülni. De mi van, ha azt mondom, van egy másik lehetőség? Egy titkos módszer, amelyet csak azok ismernek, akik mernek kérdezni és kutatni. Kattints, és lépj be a gyógyulás új dimenziójába, ahol a remény és a lehetőségek határtalanok!

Az implikatúra olyan kifejezés, amely a tartalom előállítója által közvetített üzenet, de nem mondatik ki nyíltan. Csupán finoman utal valamire, amely lehetővé teszi a befogadó számára, hogy világos következtetéseket vonjon le az elhangzottakból.

"Mixeld össze ezeket az összetevőket a tejjel, és búcsút inthetsz a szervezetedben rejtőző gyulladásoknak!"

A címben szereplő "és" kötőszó nem csupán az ital elkészítésének folyamatát kapcsolja össze a gyulladások eltűnésével, hanem egy ok-okozati viszonyt is sejtet. Ezenkívül finoman utal arra, hogy az olvasó szervezetében esetleg gyulladások rejtőznek. Ez a rejtett implikáció hamis elvárásokat ébreszt, ami arra ösztönözheti az olvasót, hogy rákattintson - állítják a tanulmány szerzői.