Brüsszel víziója a mezőgazdaság jövőjéről sok vitát generál, ami nem meglepő, hiszen a gazdák hangos tiltakozása is ezt tükrözi. Az új irányelvek és szabályozások komoly hatással vannak a mezőgazdasági szektorra, ami aggodalmat keltett a termelők körében.

Brüsszel tervei szerint szigorúbb szabályozások lépnének életbe az unión kívüli agrárimporttal kapcsolatban. Ez lehetőséget adna a helyi gazdák számára, hogy kedvezőbb versenyhelyzetbe kerüljenek a harmadik országokból származó termékekkel szemben.

Az Európai Bizottság bemutatta agrárpolitikai elképzeléseit, amelyek alapján úgy tűnik, Brüsszel nyitott arra, hogy figyelembe vegye a gazdák igényeit. A mezőgazdasági szereplők főként az adminisztrációs terhek és a szabadkereskedelem okozta kihívások miatt fejezik ki aggodalmukat.

Tavaly több hónapon át zajlottak a gazdák tiltakozásai Európa szerte, akik a csökkenő jövedelmeik, a növekvő adminisztratív terhek és a tisztességtelen verseny miatt emelték fel szavukat. Kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy az Európán kívüli versenytársaik nem kénytelenek megfelelni olyan szigorú környezetvédelmi előírásoknak, mint ők. A helyzetre reagálva Raffaele Fitto bizottsági alelnök bejelentette az Európai Bizottság új programját, a Vision for Agriculture and Food-t, amely válaszként szolgál a gazdák segélykiáltására.

Szigorúbbá válnak az importszabályok.

A jövőben az európai élelmiszerimportnak is olyan szigorú követelményeket kell teljesítenie, mint amiket az uniós gazdákra alkalmaznak. Korábban ugyanis csupán bizonyos határértékek túllépése esetén volt tilos az Európában már betiltott gyomirtókkal szennyezett mezőgazdasági termékek behozatala, ami a gazdák véleménye szerint tisztességtelen versenyt eredményezett – számol be az AFP.

Christophe Hansen mezőgazdasági biztos egyetértene azzal, hogy az új szabályozások más országok számára kereskedelmi akadályokként jelenhetnek meg. Ugyanakkor a sajtóértesülések szerint az Európai Unió válaszul Donald Trump amerikai elnök vámintézkedéseire, különböző korlátozások bevezetését fontolgatja, amelyek érintenék többek között az amerikai mezőgazdasági termékeket, mint például a szójababot.

Az agrártámogatások struktúráját is megújítanák.

Az uniós terv a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjára is felszólít, ami valószínűleg a leghevesebb vitákat váltja majd ki, lévén az EU költségvetésének a harmadáról van szó, ami a 2021-2027-es költségvetési ciklusban 387 milliárd eurót tett ki. A dokumentum szerint az agrártámogatásokat azoknak adnák, akiknek arra a legnagyobb szüksége van, szemben a mostani, földterület alapján kiosztott, a nagygazdáknak kedvező mechanizmussal. A támogatásokat továbbá szeretnék a fiatal gazdák felé iránytani és a kis- és közepes gazdákat is jobban segítenék.