A genderideológia, abortusz és nemi egyenlőség olyan komplex és sokszínű témák, amelyek a társadalmi diskurzus középpontjában állnak. A genderideológia arra hívja fel a figyelmet, hogy a nemek közötti különbségek nem csupán biológiai, hanem társadalmi és

A nemi esélyegyenlőségi stratégia elfogadása szoros eredménnyel zajlott le az Európai Parlamentben, ahol a november 13-i szavazás során a testület tagjai között komoly megosztottság mutatkozott. A 719 képviselőből 310 támogatta a javaslatot, míg 222-en ellene voksoltak; 68 képviselő tartózkodott, és 119-en nem vettek részt az ülésen, vagy nem szavaztak. Az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó RMDSZ két képviselője, Vincze Loránt és Winkler Gyula, a jobbközép, kereszténydemokrata és konzervatív politikai irányvonal nevében a javaslat ellen foglaltak állást. Az EPP-n belül is vegyes vélemények alakultak ki a stratégiát illetően: 54 képviselő támogatta, míg 59 ellenkezett, és 48-an tartózkodtak.

Vincze Loránt képviselői adatlapján feltüntetett indoklása szerint a dokumentum túlmutat a nemek közti egyenlőség kérdésén. Bár személy szerint fontosnak tartja és támogatja a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség erősítését célzó uniós politikák előmozdítását, a határozat ellen szavazott az előterjesztésben foglalt genderideológiai javaslatok miatt. A dokumentum ugyanis szándékosan összemossa a két teljesen eltérő társadalmi csoportot, a nőket és az LMBTQI+ embereket, a genderpolitikát promoválja "az interszekcionalitás és a nemek közötti egyenlőség transzformatív megközelítése" alapján - fogalmaz Vincze, aki szerint mindez túlmutat az EU kompetenciáin, illetve személyes és politikai meggyőződésén.

A határozat kezdeti szándéka – a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség előmozdítása – sajnos olyan elemek beemelésével torzult el, amelyek a baloldal és a zöldek nyomására kerültek be, és amelyeknek valójában nem sok köze van a fő témához. Úgy vélem, hogy a stratégiának a nők ellen irányuló erőszak minden formájával szembeni fellépés megerősítésére, a káros sztereotípiák visszaszorítására, a munkaerőpiaci különbségek csökkentésére, az arányos képviselet biztosítására, valamint a bérezés és nyugdíjak terén a tényleges egyenlőség megteremtésére kellene fókuszálnia, mivel ez az EU hatáskörébe tartozik – érvelt a képviselő a Szabadság megkeresésére adott válaszában.

Kiemelte: a parlament által november 13-án elfogadott határozat csupán egy európai együttműködést ösztönző stratégiát jelent a nemek közti egyenlőség terén. Az uniós hatáskörök ugyanis ezen a megfontolásnál korlátozottabbak, így az ajánlások nem kötelező érvényűek minden tagállam számára. Ráadásul tavaly, 2024 májusában a parlament már megszavazta az uniós irányelvet, amely a nők elleni erőszak visszaszorítását célozza, és ez kötelező jogszabályként vonatkozik a tagállamokra. Az irányelv átültetésének határideje 2027 júniusa. Az irányelvben szigorú és részletes rendelkezések szerepelnek a nők elleni erőszak megfékezésére, beleértve a bűncselekmények definícióját és kriminalizálását, az áldozatvédelemmel és támogatással kapcsolatos intézkedéseket, valamint a munkahelyi erőszak és zaklatás megelőzését. Ezt a parlament többsége korábban támogatta, és én is igennel szavaztam, mivel ez valódi jogalkotást jelentett, ellentétben a mostani, csupán szándéknyilatkozattal.

"Ezért tehát van egy fontos feladatunk, amely a tagállamok szintjén törvényes keretek között valósulhat meg ezen a területen. Úgy vélem, hogy a jelenlegi előterjesztés kifejezetten politikai motivációkból fakad. Mint ismeretes, az Európai Parlament összetétele jelentős változásokon ment keresztül ebben a mandátumban. Korábban a baloldal mindig sikeresen tudott többséget kialakítani a plenáris üléseken ilyen ügyekben, de a 2024-es átalakulás során a jobboldal megerősödésével sokkal erősebb ellenállás alakult ki. A baloldal pedig nem hajlandó elfogadni, hogy az általa támogatott genderelmélet – amely a társadalmi nemet a biológiai nem fölé helyezi – új társadalmi normák kialakítását sürgeti, ami nemcsak erőltetett, hanem a józan ész ellen is megy."

A másik indok, amiért az RMDSZ európai parlamenti képviselői elutasították a jelentést, az abortusz kérdése. A javasolt dokumentum arra szólít fel, hogy az abortuszhoz való jogot alkotmányos szintre emeljék.

Vincze Loránt véleménye szerint ez a szubszidiaritás elvéhez kapcsolódó kérdés, amelyben a tagállamok saját hatáskörükben, különböző megközelítéseket alkalmazva döntenek.

Jelenleg nincs olyan tagállam, ahol a terhességmegszakítás teljesen tiltaná, így a beszélgetésünk során a meglévő jogok védelméről van szó, és nem merül fel a jogok korlátozása. A javasolt kiterjesztés, amely az alapjogok közé emelné ezt a jogot, számomra elfogadhatatlan – nyilatkozta. Hozzátette, hogy Manfred Weber, a Néppárt elnöke is a jelentés ellen voksolt, ami alátámasztja, hogy a szöveg alapvető problémákkal küzdött.

A Néppártban lelkiismereti szavazás zajlott ebben a kérdéskörben. Kereszténydemokrata politikusként szívem szerint nem tudtam támogatni ezt a nagyon progresszív irányvonalat, és Winkler Gyula is hasonlóképpen vélekedett. Szeretném hangsúlyozni, hogy az abortuszjogok jelenlegi törvényi kereteinek csorbítását nem tartanám elfogadhatónak Romániában, ugyanakkor nem értek egyet azzal sem, hogy ezeket a jogokat az alapvető emberi jogok közé sorolják – fogalmazott a képviselő.

Beszélgetésünkből világossá vált, hogy a kommunista időszak fájdalmas emlékei nyomán a társadalom jelentős része támogatta az abortusztilalom eltörlését. Ennek ellenére, a téma továbbra is tabuként lebeg az erdélyi magyar közösség feje felett; soha nem volt olyan alkalom, amikor nyíltan, őszintén megvitattuk volna ezt a kérdést.

"Olyan mély és éles különbségek feszülnek az erdélyi magyarság körében ezekben a kérdésekben, hogy kétlem, hogy közös nevezőre tudnánk jutni. Éppen ezért javasolta az RMDSZ a lelkiismereti szavazást a család-népszavazás kapcsán. A néppárt is megosztott volt, számos vitát folytattunk ezekről, de sosem sikerült egyetlen érvrendszert sem többségként érvényesíteni. Arra a következtetésre jutottunk, hogy talán jobb lenne elengedni ezeket a témákat, mert ártanak a politikai egységnek. Ugyanez a helyzet az RMDSZ-en belül is: el kellene engedni. Pedig érdemes lenne ezeket a kérdéseket alaposan kibeszélni" - mondta a képviselő.