Gájer László atya tiszteletbeli vendégként részt vett a Kereszténydemokrata Est rendezvényén.

A tudósításban olvasható, hogy az est házigazdája, Harrach Péter, kereszténydemokrata politikus, bevezető beszédében a nyílt társadalom elméletéről fejtette ki véleményét. Kifejtette, hogy ez az elmélet a "sokszínűség" eszméjére építve a természetes közösségek megbomlását szorgalmazza.

Időnként küzdelemre van szükség, máskor viszont csendes, határozott kitartásra.

- jelentette ki, majd bemutatta a vendégét, akivel M. Dobos Marianne élénk eszmecserét folytatott.

Gájer László kezdetben rávilágított arra, hogy napjainkban szembetűnő hiányt szenvedünk az olyan tekintélyszemélyekből, akikre a társadalom egyaránt figyelmet fordít. Említést nyert, hogy talán a római pápa az egyetlen, akire még mindig széles körű "emelkedett figyelem" irányul, és ez nem csupán a katolikus közösségek körében tapasztalható. Azt is megjegyezte, hogy II. János Pál pápasága után, amely a mérsékelt középutas megközelítést képviselte, az egyházi közbeszédben is megjelent egyfajta "amplitúdó" - először XVI. Benedek, majd Ferenc pápa személyén keresztül. Ennek ellenére az igazi tekintély és a kiemelt figyelem megmaradt, nem történt érdemi változás a közgondolkodásban.

XIV. Leó eddigi rövid pápasága nem vetett nagy hullámokat, ő ismét egy kiegyensúlyozó egyházfő lehet

- így nyilatkozott a tanszék vezetője.

A kereszténység képes lenne globális pápaság nélkül is létezni, ugyanakkor az intézmény alapját az evangéliumi eszmék képezik, míg a jelenlegi szuverén formája a történelem folyamán alakult ki - fogalmazott. Ez a helyzet nem magától értetődő, de rendkívül pozitív, hogy a mai széttagolt világban a pápaság erkölcsi tekintélye továbbra is megmaradt - tette hozzá.

A római katolikus közösség a legnagyobb a kereszténység körében kb. 1.4 milliárd hívővel, amely az általános népességnövekedést meghaladó mértékben növekszik.

Az Egyház a II. Vatikáni zsinat óta már nemcsak a keresztényekhez, hanem "minden jóindulatú emberhez" kíván szólni, az emberiség erkölcsi tanítója próbál lenni. Az úgynevezett Nyugat a kereszténység civilizációs innovációja, történelmileg csak itt jött létre egységes keresztény civilizáció. Paradox módon az elmúlt évszázad éppen itt a kereszténység hallatlanul erős hanyatlását hozta, ezzel párhuzamosan a "globális dél" egyháza nagyon megerősödött. Így a katolikus egyház történetében először vált világegyházzá, ezt jelenítette meg Ferenc pápasága.

Amikor azt a kérdést vetették fel, hogy a kereszténységnek szüksége van-e politikai támogatásra, Gájer atya így reagált: az Egyház alapvető célja nem egy társadalmi program megvalósítása, hanem Jézus Krisztus, az üdvösség és az evangéliumi béke, amely a kiengesztelődésben nyilvánul meg.

Az evangéliumi kifejezés tehát a békét jelenti, nem pedig valamilyen vallási konfliktust - fűzte hozzá. "És mi a helyzet az iszlámmal, ők is hasonlóképpen vélekednek?" - tette fel a kérdést az est háziasszonya. "A békés együttélés csak akkor lehetséges, ha mindkét fél elkötelezett mellette" - válaszolta Gájer atya, majd folytatta:

A másik fél vágyainak és szándékainak megértése nem mindig egyszerű feladat; gyakran csak a mélyreható és sokszínű párbeszéd révén derülhet fény rájuk. Ez a folyamat ugyanakkor számos kockázatot is hordoz magában, hiszen a kommunikáció során könnyen félreértések és feszültségek léphetnek fel.

A 31. Kereszténydemokrata Estről készült részletes tudósítást a Kereszténydemokrata Néppárt hivatalos weboldalán találják meg. Érdemes ellátogatni az oldalra, hogy teljes körű tájékoztatást kapjanak az eseményről.

Természetesen! Itt van egy egyedi változata a "Kapcsolódó" kifejezésnek: **Összefonódó:** Ez a szó nemcsak a kapcsolatok mélységét fejezi ki, hanem azt is, ahogyan különböző elemek harmonikusan illeszkednek egymáshoz, létrehozva egy gazdag és összetett hálózatot. Az összefonódás lehet szoros barátságokban, családi kötelékekben, vagy akár szakmai kapcsolatokban is, ahol minden egyes szál hozzájárul a közös egészhez.